SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Köszönöm a szót. Néhány mondattal szeretnék csak reagálni a vitában eddig elhangzottakra.
Először is a szószóló úrnak köszönjük az észrevételeket. A részletes vitát, azt gondolom, nem itt szükséges lefolytatnunk, ugyanakkor azt mégiscsak el lehet mondani, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is hozhatnak létre szakképző intézményeket, a sajátos szabályaik alapján tudnak a továbbiak során is működni.
Ahogyan eddig is lehetséges volt, úgy ezt követően is a teljes támogatásunkról biztosítjuk ezeket az intézményeket, hiszen fontos részei a magyar szakképzés rendszerének, így például többcélú intézmények létrehozására és működtetésére is lesz lehetőség a továbbiakban is.
Természetesen bizonyos részletszabályokat a végrehajtási rendelet fog tartalmazni. Alapvetően a szabályozási irány szempontjából a nemzetiségek vonatkozásában a köznevelési törvény szabályozásának megfelelően kívánunk a továbbiakban is működni, és az ezzel kapcsolatos vitát vagy egyéb észrevételeket pedig a részletes vita alatt, azt gondolom, részletesen ki tudjuk beszélni és meg tudjuk vizsgálni.
(19.50)
Az a helyzet, hogy Szabó Szabolcs képviselő úrnak is köszönjük a pozitív megerősítést, hiszen az az állítása, hogy ez egy jó javaslat és jó koncepció, megerősít bennünket. Köszönjük ezeket a mondatokat. De hadd nyugtassam meg mindenekelőtt, hogy semmifajta kompetenciavita nincs az ITM és az EMMI között. Láthatjuk, hogy államtitkár úr átjött, az Oktatási Hivatal meg marad. Tehát ilyen típusú vita és ilyen típusú nézetkülönbség a tárcák között természetesen nincs. Ezzel ellentétben sokkal inkább a szoros együttműködés jellemzi a kormányzati működésünket.
Amit a felvetései és észrevételei kapcsán még mindenképpen érdemes megjegyezni, az az, hogy a Szakképzés 4.0 stratégiával kapcsolatban jelentős vita és számtalan egyeztetés valósult meg. Ennek a leképeződése az a törvény, ami most az Országgyűlés előtt fekszik. Azt hiszem, hogy komoly meglepetést semmilyen szereplő számára nem okoztunk, aki aktívan részt vett azokban a társadalmi egyeztetésekben, szakmai konzultációkban, ami a törvényjavaslat előkészítését megelőzte. Illetve a szakszervezetekkel is volt egyeztetés.
Több felszólalásban elhangzott, hogy a szakszervezetekkel nem volt egyeztetés, vagy nem megfelelő egyeztetés volt, vagy félnek a szakszervezetek a kormánytól; még ilyen mondatok is elhangoztak. Az az igazság, hogy ahány szakszervezeti vezetővel én találkoztam, sok mindent el tudok mondani, de hogy féltek volna a kormánytól, abban egészen biztos vagyok, hogy ez egy téves megállapítás. Nem látszódik rajtuk semmifajta félelem, és azt hiszem, hogy elég őszintén mondják el a véleményüket az egyes kérdésekről. Így tették egyébként ezt a szakképzés kapcsán az elmúlt napokban is.
Bár a képviselő asszony már nincs itt, aki a jogi szöveg pongyolaságára utalt, itt meg kell hogy védjem a kollégáinkat; azt gondolom, hogy ez egy jó minőségű jogszabálycsomag. Természetesen minden jogszabályon lehet javítani, akkor várjuk az észrevételeket és a módosító javaslatokat. Erre minden képviselőnek lehetősége van, és biztatunk is erre, de azt hiszem, hogy a kollégáink kiváló és gyors munkát végeztek, és egy világos, átlátható és jól olvasható jogszabály került a tisztelt Ház elé.
Engedjék meg, hogy reagáljak a Kunhalmi képviselő asszony és Arató képviselő úr által elmondottakra is. Mindig örömteli, amikor szocialista és volt szocialista képviselők mondanak véleményt oktatási kérdésekről és a gazdaság versenyképességéhez kapcsolódó ügyekről. Az a helyzet, hogy ha megnézzük a tényeket, akkor azért mégiscsak azt láthatjuk, hogy a szocialista kormányzás alatt az oktatásra fordítható pénzek csökkennek, a Fidesz-KDNP alatt pedig növekednek, és azt is láthatjuk, hogy a gazdaság a szocialista kormányzás alatt csökken, a Fidesz-KDNP kormányzása alatt pedig növekszik. Azt hiszem, ez jó kiindulóalapja annak a javaslatnak, ami most itt van előttünk.
Ráadásul azt is láthatjuk, hogy megváltozott a munkaerőpiaci környezet. Láthatjuk, hogy míg korábban a kínálat jellemezte a munkaerőpiacot, most a kereslet jellemzi. Ez megint csak ismeretlen a baloldali kormányok számára, hogy munkaerőhiányról van szó, nem pedig munkanélküliségről. Nekünk ebben a megváltozott környezetben szükséges olyan szakképzési rendszert létrehoznunk és kialakítanunk, amely képes kezelni ezt a helyzetet, képes válaszolni a jelenlegi kihívásokra. Ezért szükséges a szakképzés további fejlesztése és további erősítése. Erről szól az a javaslat, ami most az Országgyűlés előtt fekszik.
Elhangoztak érdemi észrevételek is. Azt gondolom, hogy ezekre érdemes néhány mondattal kitérni. Elhangzott például, hogy a cégek esetében, a céges belső képzések esetében miért nem történik szabályozás. Azért nem, mert mi a bürokráciamentességben hiszünk, és nem szeretnénk fölösleges bürokráciát telepíteni a cégekre. Ráadásul ott olyan változó ismeretekkel és változó képességekkel kell a saját dolgozóikat felruházni, ami gyorsabb annál, mint hogy azt egy bürokrácia le tudja követni. Ezért mi abban hiszünk, hogy lebontani szükséges az erre a területre rárakódott bürokráciát, és nagyobb szabadságot biztosítani egyébként a cégek számára, hogy a nekik szükséges, a dolgozóik számára szükséges képzéseket biztosítani tudják. Ebből is látszódik egyébként, hogy egy világos rendszert hozunk létre, ahol minden szereplőnek meglesz a feladata és a maga szerepe.
Még néhány mondatban kitérnék arra, hogy elhangzott a pedagógus-életpálya kapcsán, hogy a szakképzésben oktató pedagógusok számára mi lesz a pedagógus-életpályamodellel. Ezen is csodálkoztam, hiszen a pedagógus-életpályát arról az oldalról eddig leginkább csak kritizálták, most pedig a pedagógus-életpálya kapcsán mintha pozitív felhangokat hallanánk. Én ennek örülök egyébként, és ezt megint csak dicséretnek vesszük. Az a helyzet, hogy a pedagógus-életpályában továbbra is bent lehet majd maradni. Egyéni döntése marad az ott dolgozó pedagógusoknak, hogy ők az előmeneteli rendszerben a továbbiakban részt akarnak-e majd venni. Megadjuk nekik a választás szabadságát, megadjuk nekik a lehetőséget, hogy továbbra is ennek az életpályának a részeként tudjanak dolgozni és a szakmai karrierjükben előrehaladni.
Kétes anyagi juttatás. Fölírtam magamnak ezt a szót, hogy kétes anyagi juttatás. 35 milliárd forintot kétes anyagi juttatásnak nevezni, én ilyet még nem hallottam. Én ezt jelentősebb ügynek gondolom. Azt hiszem, hogy 35 milliárd forintos fejlesztés, 35 milliárd forintnyi béremelés, amely átlagosan 30 százalékos béremelést tesz lehetővé a szakképzésben dolgozók számára, mindegyikük számára, az egy igenis komoly előrelépés és egy hatalmas lehetőség a teljes szakképzés rendszerének. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyéni béralkukra nyílik lehetőség. Mi felnőttnek tekintjük a pedagógusokat, felnőttnek tekintjük a szakképzésben dolgozókat, és hiszünk abban, hogy ők valós béralku keretében a piaci körülményeknek megfelelően tudnak megállapodni a foglalkoztatóval. Ez egy új helyzet, egy új lehetőség, de azt gondolom, ez lehetővé teszi azt, hogy a legjobbakat még jobban megfizessük, és olyan embereket is bevonzzunk a szakképzés rendszerébe, akiket eddig a bérhelyzet tartott távol, és így még inkább a piaci ismereteket is elérhetővé tegyük a szakképzésben tanuló diákok számára.
Az a helyzet, hogy az egyházak kapcsán is több vélemény hangzott el. Én büszke vagyok arra, hogy a magyar egyházak vállalnak felelősséget a szakképzésben, büszkék vagyunk arra, hogy ez a feladatvállalás és felelősségvállalás egyre nagyobb mértékben jelenik meg. Az, hogy egyházellenes pártok alapvetően ezt kritizálják, nem is vártunk igazából mást. (Kunhalmi Ágnes: Ki egyházellenes? Pártokat mondott?) Azt nem is mondtam, képviselő asszony. Tudjuk, hogy vannak egyházellenes pártok, tudomásul vesszük az ő véleményüket, de soha nem fogunk ebben egyetérteni. Azt tartjuk helyesnek, hogy az egyházak társadalmi felelősségvállalását minden eszközzel segítsük, és támogassuk azt, hogy ők valóban kivegyék részüket a szakképzés felelősségéből és feladatából.
Az a helyzet, hogy Arató képviselő úr még feltett egy érdekes kérdést is, hogy vajon teljes értékű lesz-e az érettségi. Persze, hogy teljes értékű érettségit tesznek a technikumban tanulók. Egy érettségi rendszer van, egy érettségiről lehet beszélni. Azt hiszem, ez egyértelműen kiderül a jogszabályból is, de ha nem, akkor remélem, hogy ezt most sikerült tisztába tennünk.
S még egy állítást kell mindenképpen visszautasítanom, ez pedig az, hogy „gyerekellenes”. Azt gondolom, hogy ezt a törvényt gyerekellenesnek vagy fiatalellenesnek nevezni egészen furcsa hozzáállás, hiszen most teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok számára egyrészt érdemi ösztöndíjakat tudjunk biztosítani, hogy számukra elérhetővé váljon a munkabér, ráadásul olyan tudással, képességekkel és lehetőségekkel kerüljenek felruházásra, ahol valóban helyt tudnak állni a munkaerőpiacon, és ezáltal a saját jövőjükről, a családjuk jövőjéről gondoskodni tudnak.
(20.00)
Az ő érdekükben cselekszünk, az ő érdekükben vannak ezek a változások, és az ő érdekükben akarjuk azt és dolgozunk azon, hogy a magyar szakképzés rendszere még versenyképesebb és még jobb minőségű legyen. Erről szól ez a javaslat, ezért határozottan visszautasítom azt a jelzőt, amit képviselő úr itt a törvényjavaslat kapcsán megfogalmazott.
Talán még Földi képviselő úr észrevételére reagálnék, a KDNP részéről, ott a közösségi szolgálat kapcsán hangzottak el vélemények. Valóban egy fontos kérdésről van szó, hiszen a társadalmi felelősségvállalás minden fiatal számára különösen jelentős és fontos. Ezt az észrevételt mindenképpen szükséges megvizsgálnunk. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
