DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az a helyzet, hogy a végrehajtásról beszélhetünk egy jogszabály kapcsán az Országgyűlés előtt, azért lehetőséget ad arra, hogy néhány alapvető társadalmi problémáról is beszéljünk elöljáróban, és ezt részben Varga-Damm Andrea képviselőtársam is érintette. Hadd utaljak én is néhány olyan élethelyzetre, ami azért ennek kapcsán el kell hogy hangozzék!
Szerintem két iránya mindenképpen fontos a társadalmi problémáknak, amelyeket ki kell emelni. Egyrészről a végrehajtás érinti nyilván egy-egy magyar állampolgár, egy-egy magyar család likviditását és havi bevételeit. Ennek kapcsán nagyon fontos az, ami elhangzott, és ezzel maradéktalanul egyet tudok érteni, hogy a létfenntartás minimumát biztosítani kell minden magyar ember számára, minden magyar család számára.
(11.20)
Az elmúlt évtizedben is számtalan olyan sorsról hallottunk, ami döbbenetes, és ilyen sorsokat tapasztalhattunk különböző végrehajtási eljárások során, sokszor jogtalanul, a sokadik bőrt is lenyúzták magyar emberekről. Ez nem mehet így tovább, azt gondolom, az alapvető feltételeket mindenkinek biztosítani kell.
Másrészről a lakhatás az, amely valóban egy olyan alapjog kellene hogy legyen, megfelelő körülmények mindenki számára, amelynek a végrehajtásokat is érintenie kellene. Én egyet tudok azzal érteni, hogy tulajdonképpen csak megfelelő elhelyezés esetén lehessen ilyen típusú végrehajtásokat foganatosítani. És egy másik nagyon fontos dolog, többször elhangzott, hogy a devizahiteles problémát a kormány kezelte. Ez nincs így, egyébként egy Igazságügyi bizottsági ülésen az egyik ott ülő tagjuk el is ismerte, hogy végül is olyan típusú problémák halmozódtak fel, amelyek átfogóan nem kerültek kezelésre, különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, a legnehezebb sorban élők azok, akiket a leginkább sújtott ez a probléma, ők nem kaptak válaszokat a kormánytól az elmúlt lassan egy évtizedben.
Azt gondolom, hogy addig a végrehajtásokat nemcsak a téli időszakra, hanem általános jelleggel fel kellene függeszteni, amíg ezt a komplex választ meg nem tudja adni a kormány javaslatára az Országgyűlés. Azt hiszem, hogy ebben mindannyian partnerek lehetünk, nézek körbe ellenzéki képviselőtársaimra. Elképesztő sok indítványra emlékszem, ami a kilakoltatások felfüggesztéséről szól, határozati javaslatokra, amik hosszú pontokban sorolták a megoldási javaslatokat, akár az adóskamarával egyeztetve, akár egyéb szakmai és érintett szervezetekkel egyeztetve, és a világon is számtalan megoldás van az asztalon.
Én elképesztőnek tartom azt, hogy a követelések sokszorosát egy-egy ingatlan után behajtsák, vagy akár azt, hogy még jóval azután is kelljen magyar családoknak iszonyatos terheket vállalni, hogy tulajdonképpen a fedezetül szolgáló ingatlan már rég nem a tulajdona egy-egy családnak. Ez is elfogadhatatlan. Azt hiszem, ha a végrehajtásról beszélünk az Országgyűlésben, akkor érdemes ezeket is az asztalra tenni, különösen - és itt az érem másik oldala -, ha itt a felhalmozódó korábbi adótartozások elengedéséről van szó egy dátum kapcsán, vagy adott esetben az ember látja hosszasan sorolva cikkekben évről évre, amikor megjelenik az adósok feketelistája, a magánszemélyek ilyen típusú feketelistája, akkor azt kell mondjam, hogy a rászorulóknak kell kedvezni, és nem arra állandóan technikákat kitalálni, hogy hogy lehet tulajdonképpen nagy tartozásokat elengedni.
De természetesen vannak pozitív elemek, a túlfizetés kapcsán is elhangzott vagy akár a közfoglalkoztatást érintő elemek, amik természetesen rendben vannak, merthogy itt már tulajdonképpen a részletszabályok bevezetése történik meg, egyfajta jogharmonizáció. Valljuk meg, hogy a lényegi átalakításról már döntés született, ez már korábban megtörtént. Annak kapcsán is volt sokféle álláspont, sokféle vélemény, nyilván a többség ezt egyfajta praktikus döntésként közelítette meg, de ha rendszerszerűen nézzük ezt is, akkor természetesen beleillik ez is tulajdonképpen a szisztematikus kiüresítésébe a bíróságoknak, ami az elmúlt évben zajlott. Utalok itt arra, hogy emellett a polgári peres eljárások indítása rendkívül megnehezedett, a tárgyalások elfogytak, mind a polgári, mind a büntető ügyszakban jelentősen csökkent az ügyszáma a bíráknak, és tulajdonképpen ezzel a korábbi változtatással a törvényszéki végrehajtás is kikerül a bírósági rendszerből, a NAV-hoz kerül.
Meglátjuk, hogy mennyire fog ez működni. A bíróságok tehát tovább ürülnek ki, és a NAV-nak egyfajta gigaszervezetté emelése zajlik. Kérdés, mennyire fog ez működni. Nyilván a rajongásuk az ilyen gigaszervezetekhez, ez tetten érhető. Kísértetiesen emlékeztet ez az önkormányzati szervezetrendszer, az önkormányzati rendszer kiüresítésére. Minden ilyen lépés azért megborítja a hatalmi ágak egyensúlyát. Egy kormányhatározatban vezették be, az 1499/2017-esben, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. Itt egy megjegyzés, hogy nyilván ezt célszerűbb és megfelelőbb lett volna törvényi szabályozás útján bevezetni.
A részletszabályokkal nyilván már a kialakult helyzetben mélyebb gond nincsen, itt néhány rendelkezés lóg ki a sorból, erre utaltak már az előttem szólók, ebbe nem mennék bele részletesen. Itt a Btk. módosítására, a Be. módosítására is sor kerül, amit természetesen Ab-határozat, európai uniós irányelv is indokol, de a jogalkotási törvény értelmében célszerűbb lenne ilyen eltérő életviszonyokat, mondjuk, egy másik jogszabályban szavazni, vagy adott esetben lehetőséget adni arra a képviselőknek, hogy eltérő szavazási magatartásokat alkalmazzanak az egyes kérdésekben.
Rövidre zárva, több észrevétel elhangzott az elmúlt egy óra során itt a vitában, ezért én arra kérem önöket, hogy az általam elmondottakat, de a képviselőtársaim által elmondottakat is vegyék figyelembe a jogszabály szövegének végleges meghatározásánál. Köszönöm, elnök úr.
