DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a bíróság szervezetrendszerében elhelyezkedő törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével érintett törvényi rendelkezések módosítását tartalmazza.
Az igazságügyi követelések, valamint az államot megillető követelések behajtása - legyen szó polgári vagy büntetőjogi jellegű költségről, illetve bírságról - a törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben már az állami adó- és vámhatóság feladatkörébe tartozik. A feladatok végleges átkerülésével a törvényszéki végrehajtók jogállása is megszűnik, mindazonáltal a magánjogi követelések végrehajtása továbbra is az önálló bírósági végrehajtó hatásköre marad.
A törvényjavaslat kiemelt célja, hogy az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a hatályos szabályok alapján a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó kötelezettségek végrehajtási eljárásban történő kezelésére egységes szabályrendszer keretében azonos elvek mentén kerüljön sor.
Az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik. Ez azt jelenti, hogy az állami adó- és vámhatóság főszabály szerint az adótartozások, az adók módjára végrehajtandó köztartozások és egyéb köztartozások, így a közjogi követelések végrehajtását foganatosítja, szintén a 2018. január 1-jétől hatályos, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján. Jelenleg a bíróság szervezetrendszerében elhelyezkedő törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeket pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvényben, azaz a Vht.-ben foglalt rendelkezések alapján foganatosítja a törvényszéki végrehajtó.
Fontos kiemelni, hogy a kormány az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátásához szükséges egyes intézkedésekről szóló határozatában 2017-ben egyetértett azzal, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat már 2019. január 1-jétől részben az állami adó- és vámhatóság lássa el. Ennek megfelelően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, valamint a Vht. 2019. január 1-jétől már rendelkezik az új feladatok végrehajtását érintő hatásköri szabályozásról, amelynek értelmében a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1-jét követően elrendelt végrehajtási eljárásokat már az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.
Az új feladatok átadás-átvétele több lépcsőben zajlik jelenleg is a törvényszéki végrehajtó és az állami adó- és vámhatóság között, ezért az adóvégrehajtásra, illetve a bírósági végrehajtásra vonatkozó kódex is átmeneti rendelkezéseket határoz meg az átadás-átvétel eredményesebb lebonyolítása érdekében. A hatályos átmeneti szabályok alapján a 2018. december 31. napját követően kiállításra kerülő végrehajtható okiratok, az úgynevezett új ügyek tekintetében már az állami adó- és vámhatóság jár el, azonban a korábbi ügyeket továbbra is a törvényszéki végrehajtó foganatosítja.
Az átadásra kerülő ügyek ütemezése a következők szerint került korábban meghatározásra. A végrehajtást lefolytató törvényszék a 2019. december 31. napján még folyamatban levő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket pedig 2020. december 31-ig adja át az állami adó- és vámhatóság részére.
Az állami adó- és vámhatóság elektronikus eljárásaira tekintettel az érintett ügyek kizárólag elektronikus úton adhatók át, amely számos adminisztrációs feladatot és terhet ró a felekre.
Mindenképp említést érdemel, hogy külön rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a törvényszéki végrehajtók által az állami adó- és vámhatóság részére átadásra nem kerülő, államot megillető követelésekről való lemondás szabályozásával összefüggésben.
A törvényjavaslat elfogadása esetén az állam lemond a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1 -jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okirattal érintett, 2019. december 31-én még fennálló, az államot megillető követelésekről, amelyek elévültek vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. Az állam lemond továbbá a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított, 200 ezer forintot el nem érő, valamint lemond a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben a 2019. december 31. napján fennálló, az államot közvetlenül megillető követelésekről. Ezen kategóriák alól kivételt képeznek a bűnügyi követelések, illetve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek.
Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban teremti meg az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján a folyamatban lévő, illetve az ügyviteli befejezéssel érintett végrehajtási ügyekben a még fennálló, államot megillető követelésekről való lemondás törvényi alapját.
(10.40)
A jogalkalmazás elősegítése érdekében a követelésekről való lemondással kapcsolatos rendelkezést a Vht.-ben elhelyezett átmeneti rendelkezés segíti annak okán, hogy ezen törvény szabályozza és szabályozta korábban is az érintett ügyekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket.
Az eddig elhangzottak folytatásaként jelen törvényjavaslat a kormány 2017. évi határozatának és döntésének megfelelően azokat a végrehajtási ügyeket is átadni rendeli az állami adó- és vámhatóság részére, amelyek jelenleg még a törvényszéki végrehajtó hatáskörében vannak. A törvényjavaslat értelmében tehát 2020. január 1-jét követően már a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani a 2019. január 1-jét követően elrendelt végrehajtási ügyek mellett. Lényeges, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyek átadására egy hónapos időtartam került meghatározásra, tehát a folyamatban lévő ügyek 2020. január 1. és január 31. között kerülnek át az állami adó- és vámhatósághoz. Az átkerülő ügyek nagyságrendjére is tekintettel a törvényjavaslat alapján az ügyek az állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésüktől számított 30 napig szünetelnek.
Ez a rendelkezés az átkerülő ügyek folyamatos ellátásának biztosítása érdekében született. Bár az ügyvitelileg befejezett, szünetelő végrehajtási eljárások átadására, a folyamatban lévő ügyek átadását követően, 2020. december 31-ig kerül sor, hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén eljárási szabályokat a törvényszéki végrehajtással érintett minden ügyben 2020. január 1-jétől kizárólag az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tartalmaz az állami adó- és vámhatóság, valamint az eljáró szerv vonatkozásában.
Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből, és a folyamatban lévő ügyek átadására meghatározott végső határidővel, 2020. január 31-ével a törvényszéki végrehajtó mint jogállás is megszűnik.
A végrehajtási ügyek átadásával összefüggésben érdemes megemlíteni továbbá, hogy mivel mind az átadással érintett időszakban, mind pedig azt követően esetlegesen felmerülhet olyan intézkedési kötelezettség, amelyet a törvényszéki végrehajtó a jogállás megszűnése okán már nem tud ellátni, ezért a törvényjavaslat a szükséges intézkedések foganatosítására más igazságügyi alkalmazottat, a bírósági titkárt jelöli ki.
A feladatok átkerülésével összefüggésben a törvényjavaslat a Vht., illetve az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény megfelelő módosítása mellett egyéb törvények pontosítását is tartalmazza. Így többek között az illetékekről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, továbbá a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozásában is elvégzi a törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosításához szükséges módosításokat.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésének kérdéskörén túl is, a teljesség igénye nélkül szóljak néhány szót az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyes további rendelkezéseiről. A törvényjavaslat ugyanis az egyes igazságügyi tárgyú jogszabályok mellett a büntetőjogi, illetve a pénzügyi tárgyú jogszabályok tekintetében is átlátható és egyértelmű jogalkalmazást elősegítő módosításokat tartalmaz.
Említést érdemel, hogy a jogrendszerben való egységes megjelölés érdekében a Vht.-ben szereplő bűnügyi zárlat fogalma kicserélésre kerül valamennyi vonatkozó törvényhelyen a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra. Erre tekintettel pontosításra kerül a Vht. mellett többek között a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény érintett rendelkezése is.
A törvényjavaslat a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló uniós irányelvnek való teljes megfelelés érdekében, az Európai Bizottság javaslatának megfelelően, technikai pontosítást végez a büntető törvénykönyv tiltott piacbefolyásolást szabályozó tényállásán. A módosítás célja, hogy a tényállás rugalmasabbá váljon, és így a büntetőeljárás a piacot befolyásoló, jelenleg még nem ismert vagy legalábbis nem elterjedt új, ugyanakkor célját tekintve jogellenes kereskedési formákra és visszaélésszerű új stratégiákra is megfelelően reagálni tudjon.
Indokolt néhány szót szólni arról, hogy az Alkotmánybíróság 2019 júniusában marasztalta a jogalkotót a megismételt büntetőbírósági eljárásban felmerülő bűnügyi költségek szabályozásával kapcsolatban. A testület szerint a megismételt eljárás alapvetően az eljáró hatóság, illetve a bíróság hibáira vezethető vissza, így az ezzel kapcsolatos mulasztás hátrányos következményei nem róhatók a terhelt terhére.
A jogállamiság elvéből fakadó alapvető követelmény, hogy az emiatt keletkezett bűnügyi költségek viselése alól a terheltet mentesíteni kell. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény rendelkezései e körben nem elég egyértelműek, nem nyújtanak konkrét garanciát arra nézve, hogy a terhelt a megismételt eljárással összefüggő költségek alól mentesítve lesz. A törvényjavaslat e követelménynek megfelelően pontosítja a büntetőeljárási törvényt, és egyúttal rögzíti, hogy a terhelt mentesülése nem vonatkozhat azon bűnügyi költségekre, amelyek az ő mulasztásával összefüggésben merültek fel.
Említést érdemel továbbá, hogy a törvényjavaslat az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény vonatkozásában a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatos szabályok rendezésén túlmenően további módosításokat is tartalmaz a joggyakorlat egységesítése érdekében.
A törvényjavaslat többek között rendezi a közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingó, illetve ingatlan vagyontárgyak végrehajtásának eltérő szabályait. Lehetővé teszi továbbá az elektronikus ingóárverések során az adós által át nem vett, illetve az árverési vevő által megvásárolt, azonban át nem vett ingóságok esetében ezen ingóságok tekintetében a megsemmisítés helyett a karitatív célú felhasználását.
A végrehajtási eljárás megszüntetésének szabályai körében a szabályozás módosul annak előírásával, hogy az adós halála esetén miként kell eljárnia az adóhatóságnak, valamint a törvényjavaslat elfogadása esetén - a bírósági végrehajtási törvényhez hasonlóan - az állami adó- és vámhatóság eljárása során a termőföldek folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele is lehetővé válik.
Szükséges megemlíteni, hogy a törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény, illetve az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény olyan irányú módosítását is tartalmazza, amely egyfelől a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetés mint új jogintézmény bevezetését célozza, továbbá a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását segíti.
A törvényjavaslat módosítja továbbá a közreműködő szervezetek igénybevételét a végrehajtási eljárásban, amely elősegíti a jogbiztonságot, csökkenti az eljárások elhúzódását. A törvényjavaslat elfogadása esetén követhetőbbé válnak az adóhatóság végrehajtási intézkedései, valamint egyszerűsödnek a fizetési könnyítési eljárások.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül felhívnám a figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén szükséges lesz a törvényjavaslat tárgyával közvetlenül összefüggő alacsonyabb szintű jogszabályok módosítása. Ezekre a változtatásokra természetesen az idei év folyamán még sor fog kerülni.
Zárásként engedjék meg, hogy kiemeljen a következőket. A törvényjavaslat egy körültekintően előkészített joganyag, amelynek célja egy koherens szabályrendszer kialakítása a kormány említett határozatának végrehajtása érdekében. A bemutatott módosításokra - a jogrendszer komplexitására és az egyes jogszabályok közötti logikai kapcsolatra tekintettel - az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében van szükség. Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
