FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a pár perces csúszásért, egy másik nagyon fontos egyeztetésen voltam, és későn szóltak, hogy hamarabb vége lett az előző napirendi pontoknak.
Ugyanakkor nagyon nagy megtiszteltetés és úgy gondolom, szakmailag is elismerés az, hogy ennek a törvényjavaslatnak az expozéját én adhatom elő önöknek, már csak azért is, mert hosszú évtizedeken keresztül öntözéses gazdálkodásban jártasnak tartom magam, szakmai végzettségem és gyakorlati történetek alapján. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság számára és a magyar agrárium számára is az egyik legfontosabb olyan törvény, ami a gazdálkodás feltételeit fogja még jobban biztosítani a gazdálkodók számára.
Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják a mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.
A jelenlegi számítások alapján a XXI. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 fokkal is emelkedhet Magyarországon. A nyári hónapok még intenzívebb felmelegedése, valamint a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változása várható. Komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik e folyamatok káros hatásainak mérsékléséhez, valamint az öntözés mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez.
Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Az öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el Magyarországon fenntartható kertészet, vetőmagtermesztés, hibrid- és csemegekukorica-, valamint szántóföldi zöldségtermesztés sem, de még talán ebbe a sorba sorolom a szójatermesztést mint az egyik legmagasabb fehérjetartalmú takarmánynövénynek a termesztését is. Most csak két tényt idéznék fel a fentiek alátámasztására.
Az öntözési lehetőségektől mind jobban függő zöldség- és gyümölcstermesztésünk éves kibocsátása 2018-ban 310 milliárd forintot ért el, több tízezer gazdálkodó megélhetése függ ennek az ágazatnak az eredményességétől. Magyarország ugyan az EU harmadik kukoricatermelője, de az öntözés hiánya miatt 270 és 370 milliárd forint között ingadozik az éves termelési eredménye. Éppen ezért állami oldalról is részt kell vennünk és elő kell segítenünk a hatékony mezőgazdasági öntözés feltételeinek megteremtését, az öntözhető terület arányának növelését.
Ma kevesebb mint százezer hektáron öntözünk Magyarországon, körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, és azt is tudjuk, hogy mintegy 400, közel 500ezer hektár közé tehető az az igény a magyar gazdatársadalomban, ahol öntözni szeretnének. A mezőgazdaság stratégiai érdeke, hogy ezt az igényt kielégítsük; ha versenyképes magyar mezőgazdaságot akarunk, az öntözés nélkülözhetetlen alapfeltétele annak, hogy sikeres legyen ez a tevékenység.
A törvénytervezet alapvető célja, hogy a felszíni vízből való öntözést támogassa. A legtöbb problémát ma a légköri aszály, a légköri szárazság okozza. A megfelelő felszíni vizek odavezetésével máris csökkenteni tudjuk a klímának a káros hatásait, és az ozmózisnyomás segítségével olyan lehetőséget tudunk adni a kapillaritás elvével, ami segíti a növényeink vízhez jutását.
Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy együttműködések alakuljanak ki a gazdák között, hiszen a vízzel elérhető területek esetében a legközelebbi és legtávolabbi részén lévő gazdának is ugyanúgy hozzá kell tudni férni ehhez a vízmennyiséghez. Nagyon fontos az, hogy ezeknek az együttműködéseknek a létrejöttét és működését ösztönözni tudjuk, e törvény ennek fekteti le a legfontosabb kereteit. Ha ezek az együttműködések, közös öntözési tevékenységre vonatkozó egyezségek nem köttetnek meg a gazdák között, akkor nehezebb lesz érdemi eredményjavulást is elérni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének támogatásával ma már kijelenthetjük, hogy az öntözéses gazdálkodást az állam közérdekű tevékenységnek tekinti, hiszen nem pusztán egyéni haszon keletkezik ennek révén, hanem környezetünk jó állapotát is javítani tudjuk a kiegyensúlyozott, tudatos és magasabb fokú vízgazdálkodási tevékenységgel.
Az öntözés közérdeknek tekintése azért fontos, mivel a beruházások során a legfőbb akadályt általában az jelenti, hogy az öntözővizet valamilyen vízi létesítményen - felszín alatti vagy feletti vezetett módon - keresztül kell eljuttatni a beruházó termőföldjére, méghozzá gyakran mások földjén keresztül. Ennek megfelelően a vízátvezetés problémáját is egyéni szinten kell megoldaniuk az öntözni kívánó gazdáknak. Ezért a törvénytervezet öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mások földjeinek használatát lehetővé téve a vízátvezetés megvalósítása érdekében.
A törvényjavaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik az érintett földrészletek tulajdonosainak kártalanításáról, az öntözési szolgalom tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről. Figyelemmel arra, hogy minden, a törvényjavaslat szerinti öntözési tevékenységhez vízjogi engedély szükséges, így indokolt, hogy az öntözési szolgalom jogosultja a vízjogi engedélyes legyen. A szolgalom alapítása csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el. A hatóság a szolgalmat alapító határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról, amelynek metodikáját a törvényjavaslat rögzíti, legyen szó a szolgalom létrejötte miatt az érintett ingatlan értékében bekövetkezett esetleges csökkenésről vagy az öntözési szolgalom gyakorlásával összefüggésben felmerülő károk módszertanának megállapításáról. Amennyiben a vízátvezetést szolgáló vízi létesítményhez más is csatlakozni kíván, akkor a vízi létesítmény üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges a csatlakozáshoz. Ezzel a beruházást végző engedélyes számára lehetőség nyílik arra, hogy a terheit az új csatlakozókkal megossza, az új csatlakozók a kártalanítás megfizetésében részt vállaljanak.
A törvény elfogadása révén az állam új feladatokat vállal magára az öntözésfejlesztés érdekében. A középszintű állami tervezési egységként öntözési kerületeket jelölünk ki, melyekre öntözésfejlesztési terveket készítünk. E tervek segítségével pontosan meghatározásra kerülne, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre és mely területek nem. Az öntözésfejlesztési tervek egy-egy öntözési kerületben a természeti feltételek, a domborzati, vízrajzi és talajtani adottságok alapján meghatározzák, hogy mely területen milyen feltételekkel és technológiával lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása.
Célunk, hogy a gazdálkodó ennek alapján reális képet kapjon öntözési lehetőségeiről, valamint hogy az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén ne kelljen környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági, illetve szakhatósági eljárást folytatni.
(12.00)
A terveket 15 évente kell majd felülvizsgálni. Az öntözési kerületek kijelölése és az öntözésfejlesztési tervek elkészítése 2020-ban kezdődik az öntözési célokat szolgáló állami főművek tízéves fejlesztési programjának a területén. A cél az ország teljes területének öntözésfejlesztési szempontból történő megvizsgálása 2024 végéig.
Tisztában vagyunk vele, hogy az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt. Alapvető tapasztalat, hogy az öntözés esetén érvényes méretgazdaságosság elve alapján a nagyobb területen jobban megéri az öntözés, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve az öntözésfejlesztés érdekében ösztönözzük az együttműködéseket, amelynek érdekében e törvénnyel megteremtjük az öntözési közösségek kategóriáját.
Mit jelent az öntözési közösség? - feltehetjük ezt a kérdést. Öntözési közösségeket csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak. Azt hiszem, ez az egyik legfontosabb kitétel. Az öntözési közösség jogi személyként jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A törvényjavaslat nem ír elő formakényszert a jogi személy formájának megválasztásában; feltételként csak az öntözött terület nagyságát állapítja meg, szántóföldi növények esetében legalább 100 hektárban, zöldség- és gyümölcstermesztés esetén pedig 10 hektárban. A különbséget az öntözés intenzitása indokolja. Míg szántóföldi növények esetében az öntözés a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja, addig a zöldség-gyümölcs termesztése esetében folyamatos és intenzív vízellátási igénnyel kell számolni.
Amíg az öntözésfejlesztési tervek elkészülnek, addig is az önkéntesen megalakuló öntözési közösségek elismerésében kijelölt működési területekre, az öntözési körzetekre a Nemzeti Földügyi Központ segítségével környezeti körzeti terveket készíttetünk. Ezzel e területen egyrészt lehetővé válik a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi szakhatóságok kiváltása az engedélyezési eljárásban, másrészt tehermentesíti a gazdálkodókat a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat, valamint a talajvédelmi terv elkészítésétől, ezzel jelentős költségeket megtakarítva számára.
A körzeti környezeti terveket az öntözési igazgatási szerv készíti el. Az öntözési igazgatási szerv az ez év nyarán létrehozott Nemzeti Földügyi Központ, amelynek öntözésfejlesztési részlege látja el ezeket a feladatokat. A körzeti környezeti terveket a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a talajvédelmi hatóság szakhatósági részvételével folytatott speciális környezeti vizsgálatban.
Az öntözési közösségek az elismerés iránti kérelmüket az öntözési igazgatási szervhez nyújthatják majd be, és annak szakmai vizsgálatát követően hatósági határozatban, miniszteri szinten ismerjük majd el az öntözési közösségeket. Amennyiben szükségessé válik az öntözési közösség által folytatott hatósági eljárásokban, akkor a Nemzeti Földügyi Központ koordinálóként, közvetítőként segíti majd a közösségeket.
Öntözési közösségi tagként a mezőgazdasági termelő számára megszűnne az engedélyezés. Az öntözéshez szükséges engedélyek megszerzését öntözési közösségek végezhetik, amelyek ügyfélként folytathatják le az eljárást. Az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozás megalkotása mellett megteremtjük a lehetőségét, hogy a közösségek a vidékfejlesztési program keretében működésükhöz támogatást igényeljenek. Az engedélyhez szükséges tervek, dokumentációk elkészítéséhez 90 százalékos intenzitású támogatás jár majd.
Az öntözési közösségek jogosultak lesznek az öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére, amely lényegében a tipikusan önkormányzati tulajdonban lévő állami főművek és a gazdálkodói tulajdonban lévő vízi létesítmények közötti összekötő infrastruktúrát jelenti. Szeretnénk e vízfolyások, csatornák tulajdonosi joggyakorlását fokozatosan átvenni. Ennek érdekében a törvényjavaslat megnyitja annak a lehetőségét, hogy a települési önkormányzatok a tulajdonukban lévő kis vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását az államnak felajánlhassák, amennyiben a vízfolyás, csatorna öntözési közösség számára továbbít vizet.
Ezt követően az öntözési igazgatási szerv a felajánlásokat szakmailag ellenőrzi annak érdekében, hogy csak az öntözővíz továbbításában érdemben szerepet betöltő vízfolyás és csatorna átvételére kerüljön sor. Az átvételről szóló üzemeltetési szerződés, illetve a kijelölő határozat alapján az öntözési igazgatási szervnek három hónap áll rendelkezésére az adott kis vízfolyás és csatorna gyakorlati átvételére.
Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések lefedik mindazokat a lépéseket és eszközöket, amelyeket ma kormányzati oldalról meg lehet tenni a termelői öntözési beruházások szakmai, jogi és finanszírozási feltételeinek fejlesztése, valamint az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetése terén.
A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Meggyőződésem, hogy az agrárium számára, ahogy a bevezető gondolatok között is említettem, az egyik legfontosabb olyan törvény, amely most az önök asztalán, a mi asztalunkon van, ami hosszú távon biztosítja az agrárágazatnak nemcsak a termelékenységét, hanem jövedelemtermelő képességét és eltartóképességét annak érdekében, hogy minél biztonságosabb, minél nagyobb mennyiségű, biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
