DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Az egészségügyi ellátással kapcsolatos törvényjavaslatban, törvénymódosítási csomagunkban azon az úton szeretnénk továbbhaladni, ami egyrészt szolgálja azt, hogy a jogszabályi rendünk illeszkedjen a köröttünk levő nemzetközi elvárásokhoz és azokhoz az új tudományos eredményekhez, lehetőségekhez, amelyek biztosítják azt, hogy egy jobban, gördülékenyebben szolgáló egészségügyi ellátórendszer irányába lépjünk tovább.
Ilyen jellegű továbblépés számos történt az elmúlt időszakban. Azok az elkötelezett lépések, amelyeket eddig megtettünk, azt a célt szolgálták, hogy egy erősebb, egészséges nemzetre, több gyerekre, több egészségben eltölthető életévre és hosszabb életidőtartamra számíthassunk. Ebben számos olyan ponton van előrelépés, az európai uniós átlagnál is jelentősebb mértékű előrelépés, mint például a megelőzhető halálokok tekintetében vagy az elkerülhető halálozás tekintetében látott, 2011 óta tartó fejlődés.
Abban a csomagban, amit a mai napon szeretnék exponálni, a következő részletek vannak. Az első az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, amely az egészségügyi hatósági igazgatási tevékenységgel kapcsolatosan az ivóvíz vizsgálatával, valamint a természetes gyógytényezőkkel, természetes ásványvizekkel kapcsolatos hatósági ügyekben való sommás eljárás kizárását célozza. Erre a kizárásra azok miatt a szerkezeti átalakítások miatt van szükség a korábbi helyzettel szemben, amikor az OKI egy önálló intézmény volt, és a tőle várt szakmai adatszolgáltatást, szakmai előkészítő adatbiztosítást a Nemzeti Népegészségügyi Központba átkerült főosztályként látja el, tehát jelen pillanatban, amikor a hatósági eljárásra összesen 8 nap áll rendelkezésre, és ez alatt döntést kell hozni, nem biztosítható megfelelő időkeret arra, hogy azokat a szakvizsgálatokat, amelyeket ez a szakhatóság el kell hogy végezzen, valóságosan, ténylegesen meg tudja tenni, beleértve az itt szereplő természetes ellenőrzését is ezeknek az ivóvízbiztonsággal összefüggő, ivóvízzel összefüggő területeknek. Emiatt az ügyek bonyolultságára való tekintettel ez a folyamat így kivitelezhetetlen, ezért a módosítás célja az, hogy a jó döntések, a megalapozott döntések meghozatalára a hatóságnak elegendő ügyintézési idő álljon rendelkezésre, emiatt így a sommás eljárás keretét ebből a folyamatból célszerűnek látszik és javasoljuk kizárni.
A második módosítási javaslat a törvényben az 1996. évi XX. törvényre vonatkozik. Ez a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, és az ebben célzott módosításunk arra irányul, hogy az elhalálozás tényéről az adatszolgáltató Kincstár biztosítson ennek megfelelő információt a rendszer számára, csakúgy az EESZT-nek, mint a NEAK-nak. Ez egy nagyon fontos mozzanat, a páciens halálát pontosan kell tudni, mert egyfelől a taj ezt követő érvénytelenítési időpontja majd jelentős mértékben befolyásolja a folyamatokat, de idevonatkozó beutalókat, recepteket a páciens nevére már nem lehet kiállítani, illetve a már kiállítottakat nem lehet kiváltani, tehát ezért erre az információs szolgáltatásra az EESZT-ben is szükség van. Ennek a módosítási javaslatnak ez a nagyon egyszerű helyzet az oka.
A következő nagyobb része ennek a csomagnak arra vonatkozik, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló ’97. évi XLVII. törvény módosításra kerüljön.
(15.20)
Ez az EESZT fejlesztéséhez és további lépések megtételéhez szükséges módosítási javaslatunk. Az EESZT - ismerik a képviselő urak és asszonyok is - egy jelentős mértékű lehetőséget biztosított az egészségügyi ellátórendszer számára, mind az orvosok, a szakemberek és a betegek számára, hogy egy egységes rendszer álljon rendelkezésre, amelyben hatékonyan nyomon lehet követni a gyógyszerek kiváltását, menedzselni lehet a szűrővizsgálatokat, és a betegek folyamatosan ellenőrizhetik a saját kórtörténetüket, az egészségügyi állapotuk alakulását; e-Health-ről beszélünk, e-receptekről beszélünk.
Az EESZT-t 2017. november 1-jétől, amikor elindult, mintegy 10 ezer egészségügyi szolgáltató használja. Ez azt jelenti, hogy a közfinanszírozott valamennyi egészségügyi szolgáltató számára kötelező ennek a térnek a használata. Ez, más szóval, másképp megfogalmazva mintegy 26 ezer orvos mindennapi munkáját, 13 ezer gyógyszertári dolgozó mindennapi munkáját jelenti. Egy nagyon nagy volumenű ellátási eseményről, napi 250 ezer ellátási eseményről és körülbelül 800 ezer recept rögzítéséről, kiváltásáról van szó. 2019. március óta a sürgősségi ellátásról, a sürgősségi egységek működéséről, a triázsolási folyamatokról pontos, online is elérhető adataink vannak, lényegesen segítve a sürgősségi ellátásnak a szükségletekhez való szükség szerinti állandó igazítását.
A következő bővítési körre sor fog kerülni úgy, hogy a magánellátóknak is kötelező lesz az általuk ellátott eseményekről adatot szolgáltatni az EESZT-be, és ennek a következő év folyamán meg kell történnie. Amire a törvénymódosításban javaslatot teszünk, az ezeknek a rendszer működésével kapcsolatos új feladatoknak, új funkcióknak a bevezetése.
Az első jelentős mértékben a betegbiztonságot szolgálja: az egészségügyi adatok visszamenőleges betöltése történne az intézményi informatikai rendszerekből és a NEAK nyilvántartásából. Jelenleg az elektronikus rendszerben a 2017. november 1-jei induláskor elkezdett és azóta keletkezett adatok jelennek meg. A módosítással azt szeretnénk elérni, hogy megvalósuljon az, hogy öt évig visszamenőleg, 2012. november 1-jéig visszamenőleg töltsék fel az intézetek a megfelelő kapukon az adatokat. Ezek az adatok az egészségügyi dokumentációkat jelentik, biztosítva azt, hogy az ellátó orvosok az ellátás időpontjában teljeskörűen az elmúlt öt évnek, vagy ahogy telnek az évek, egyre hosszabb időszaknak a pontos információját megkapják az ellátás során.
Hasonló módon fontosnak tartjuk a módosításnak azt a részét, amely az ÁEEK-nek, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az EESZT-vel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési jogkörökkel történő felruházását biztosítja; EESZT személyes egészségügyi mappa intézményesítését és rendszeres használatát; lehetőséget biztosítunk arra, hogy a jövőben csatlakozó magánszolgáltatók is használhassák az e-beutalónak, az időpontfoglalási szolgáltatásoknak a rendszerét; biztosítani kívánjuk, hogy az arra jogosult hozzátartozók az EESZT adathozzáférési jogának gyakorlására vonatkozó szabályokat meghatározva, ezáltal a hozzátartozók az érintettekre vonatkozó adatokat, dokumentumokat könnyebbségként közvetlenül az EESZT útján is megismerhessék, ne csak az intézménytől kaphassanak erre vonatkozó adatokat.
Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a betegségregiszterek szabályozására vonatkozóan intézkedések történnek a törvénymódosításban, és támogatásra kerül, megerősítésre kerül a gyógyszerészi gondozás is az EESZT útján. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerészek is betekinthetnek, amennyiben az érintett nem tiltakozik ellene, az EESZT útján a személy gyógyszerezési előzményeibe, annak érdekében, hogy a hatékony és eredményes gyógyszeres terápia minél nagyobb mértékben megvalósítható legyen. Tudjuk azt, hogy a gyógyszerészek munkája jelentős segítséget tud nyújtani a beteg-együttműködés fejlesztésében, erősítésében.
A következő módosítási javaslatunk az 1997. évi LXXXIII. törvény módosítására vonatkozik. A törvénymódosítás lehetőséget teremt a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások esetén az elektronikus kapcsolattartásra, s ezen túlmenően biztosítja az ágazati törvény jogrendszeri illeszkedését az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezéseihez. Itt furcsamód kell a törvényi szabályozást igazítani, a kizárásból kell kizártként megnyilvánítani, ezt látják a szövegezésben.
A következő javaslat, az 5. pont az 1997. évi CLIV. törvény módosítására vonatkozik, ahol pontosításra kerül a beteg személyes adataihoz kapcsolódó tájékoztatáshoz való jog, az adatok megismeréséhez való jogával összefüggő rendelkezések, illetve az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel párhuzamos szabályok megszüntetésre kerülnek.
Nagyon fontos része az idevonatkozó módosításoknak az a terület, amely az orvostechnikai eszközökre vonatkozik, és az európai irányelvet felváltó uniós rendelet végrehajtásához kapcsolódik. Ez az uniós rendelet 2017 májusában lépett hatályba, az alkalmazására való felkészülésre három év állt rendelkezésre, ezáltal 2020. május végén fog előállni az a helyzet, amikor kötelező alkalmazni. S bár ez a kötelező alkalmazandóság a formája a rendelet működésbe hozatalának, néhány kérdés tekintetében a Bizottság tagállami jogalkotásra ad lehetőséget, illetve felhatalmazást. S emellett vizsgálni kellett azt is, hogy az irányelvet átültető magyar jogszabályok és a rendelet ne tartalmazzon párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó rendelkezéseket. Ez történik meg ebben a jogszabály-módosításban.
A következő terület a kémiai biztonság területe. Ez a 2000. évi XXV. törvény módosítása, amely hasonlóan az előbbiekhez egy olyan, a nemzetközi jogi környezet változásából fakadó kiigazítása a hazai törvénynek, amelynek az a célja, hogy az előírásai összehangolásra kerüljenek a vonatkozó európai uniós rendelet mellékletében előírt kötelezettségekkel. Így a jogbiztonság és a piac számára történő kiszámíthatóság kerül előtérbe, s ezenkívül a hatóság számára a megalapozott döntés meghozatalához szükséges ügyintézési idő rendelkezésre állásának a biztosítása, csakúgy, mint már a korábban említett szakhatósági feladatok megfelelő időhöz kötöttségének a biztosítása.
A következő törvénymódosítás az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseivel kapcsolatos 2003. évi LXXXIV. törvény, amely az egészségügyi szakképesítések tekintetében a nemzetközi riasztási mechanizmusban közreműködő hatóságként kijelölt Állami Egészségügyi Ellátó Központ feladatai számára biztosítja azt, hogy a tagállami riasztásra illetékes hatóságok részére meghatározott 3 napos határidők teljesíthetők legyenek.
Ezt követi az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény módosítása. Ez a 2005. évi XCV. törvény módosítása, és új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogharmonizációs célokat szolgál részben. Ezen túlmenően az indikáción túli gyógyszerrendelés engedélyezése iránti eljárást elektronikus útra tereli az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A harmadik része pedig az, hogy a módosítási javaslat lehetővé teszi azt, hogy a betegek akkor is megkapják a gyógyszert, amikor ugyan az már rendelkezik a forgalomba hozatali engedéllyel az adott indikációs területen, de kereskedelmi forgalomba még az Európai Unió területén nem került. Ez egy új jogi keret, ami reményeink szerint segítséget tud nyújtani új szerek megfelelő keretek között történő gyors alkalmazására a szükség szerint.
A gyógyszertörvény 2. számú mellékletét szükséges ahhoz módosítani, hogy néhány új pszichoaktív anyagnak az uniós szintű kockázatértékelése során a szakértők által meghozott következtetések alapján a magyar jogrend is lekövesse az elvártakat. Ők azt írják, hogy komoly közegészségügyi fenyegetettséget jelentenek ezek a szerek a lakosságra, ezért szigorúbban szükséges büntetni őket és a velük kapcsolatos bármilyen tevékenységet. Magyarországon erre úgy van lehetőség, hogy azokat a gyógyszertörvény mellékletébe felvesszük a többi hasonló hatású szerhez, és így ezek a Btk. alapján kábítószernek minősülnek, és ez a szabályozási rend érvényesül rájuk.
A következő terület az egészségügyben működő szakmai kamarákkal kapcsolatos 2006. évi XCVII. törvény módosítása. Itt egy szó beékelése, a „haladéktalanul” szó kerül javaslatunkban a módosításba. Azért egészülne ki a törvényhely ezzel a szóval, mert a jelenleg hatályos jogszabály nem rendelkezik arról, hogy mikor szükséges megküldeni az egészségügyi szakmai kamarák által hozott végleges határozatot az érintett szerv részére. Riasztás küldésére kizárólag a riasztásra okot adó körülmény tudomására jutását követően van lehetősége az ÁEEK-nek, ezért szükséges ezt elvárni azoktól a szervektől, amelyek részéről ez a riasztás el tud indulni. Ezek a magyar jogi keretek között az egészségügyben működő szakmai kamaráink.
A következő törvénymódosítás a 2018. évi LXX. törvény módosítása azért, mert az ENSZ Kábítószerek Bizottsága, a CND a 2018. március 14-17. között megtartott 61. ülésszakán a 61/1. döntésével a carfentanil elnevezésű anyagot az egységes kábítószer-egyezmény jegyzékére felvette.
(15.30)
A törvény módosítására a magyar jogrendbe való átültetés során történt adminisztratív hiba, betűelírás javítása érdekében van szükség.
Végezetül az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, 1971. február 21-én aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről a 2018. évi LXXII. törvény módosítása rendelkezett. A törvényben elírás történt, egy i betű maradt ki a C-H-M betűk között. Ennek javítása szükséges a megfelelő molekula - ami úgy hangzik, hogy (Betűzi:) A-B-C-H-I-M-I-N-A-C-A - megfelelően való szerepeltetésére.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezek a változások álláspontunk szerint a magyar egészségügynek azt a fejlődését szolgálják, ami egyrészt a digitális egészségügy lendületes fejlődését biztosítja, másrészt az európai uniós jogharmonizációkra megfelelő módon terepet teremt. Ennek érdekében kérem önöket, hogy támogassák a T/7847. számú törvényjavaslatunkat, támogassák azt a munkát, amivel az egészségügy és mindenekelőtt a magyar emberek egészségét védjük és képviseljük.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Nacsa Lőrinc tapsol.)
