DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Én nagyon szépen köszönöm a képviselő uraknak és a képviselő asszonynak a hozzászólását. Nagyon örülök ennek a széles körű támogatásnak, ami az EESZT és az egészségügy digitalizációja irányába hat. Komoly segítség, komoly támogatás nekünk, és én támaszkodni fogok azokra a javaslatokra, azokra a jó tanácsokra, amik elhangzottak. Hadd ismerjem el itt azt, hogy Zombor államtitkár úrra, utána Ónodi államtitkár úrra, tehát többünkre jutott valamelyik szakasza ennek a fejlesztésnek. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy mivel ez több évre, évtizedre átnyúlóan haladó fejlesztés lesz, ebben mindig legyen egy olyan összefogás és egy olyan erő mögötte, ami viszi előre, és kiköveteli az újabbat meg az újabbat.
Most egy olyan szakaszába érkeztünk, hogy ez a konszolidáció nagy volument tud működtetni. Ez megtörtént. Van technikai lehetőség a következő nagy lépésre, ezt jelenti most az összes magánszolgáltatónak a becsatolása. És ebben nekünk két nagyon komoly hajtóerő van, az egyik a betegbiztonság további növelése. Elmondták, többféle módon megfogalmazták, hogy az, hogy megszűnnek ezek a fekete foltok, hogy a betegellátásban látjuk vagy nem látjuk az ellátási eseményt, ez kritikus jelentőségű, és az a transzparens működés is, hogy az adott beteg ellátásával kapcsolatban történik-e valami és mi történik a magánellátásban, és hogy a közellátás folyamán valós események esetén erre rálátása legyen a következő ellátónak is, ezt erősítjük.
Valóban kiemelt hangsúlyt kap az EESZT-ben az adatbiztonság. Ez egy olyan rendszere az egészségügynek, ami 5-ös biztonsági szinten van. A kormányzati háló, a kormányzati gerinc rendszere biztosítja azt a legmagasabb fokú informatikai védettséget, ami mind ez idáig hibátlanul garantálta azt, hogy ebbe nem lehetett betörni, ezt nem lehetett meghackelni; ez szolgáltat, és nem történt semmiféle ilyen támadhatósága. Az OGYÉI-nél, amit itt említettek, történt támadás.
A jóindulatú hacker, ahogy magát hívta, felhívta a figyelmet egy olyan részrendszer érzékenységére, sebezhetőségére, ami korrekcióra került. Fontos, tanultunk belőle. Átvizsgáltattuk az összes egyéb elektronikai rendszerünket, és törekszünk arra, hogy valamennyi ilyen szintű védettség alá kerüljön.
Az adatbiztonság úgy is fontos, hogy ki láthatja és ki férhet hozzá az adatokhoz. Ezért tartottuk nagyon precízen szabályozandónak azt, hogy a betegnek milyen meghatalmazása kell arra vonatkozóan, hogy azok, akik a számára például e-receptet kiváltanak, milyen körből kerüljenek ki és milyenfajta meghatalmazási rendszerrel. És ezért történik az, hogy minden egyes esetben, ha valaki megnézi egy beteg adatát, ez rögzítésre kerül a rendszerben, bármikor visszakereshető. Tehát pontosan tudjuk azt, hogy ki nézelődik bármelyikünk adatai között, és valóban azért végzi-e, mert az ellátótevékenység folytán ezt elvárjuk tőle, ezzel nekünk is segít.
A rendszer jelen fejlettségi fokán segít abban is, hogy a visszaéléseket kiszűrje. Meg lehetett fogni gyógyszerrel visszaélő gangeket, hogy így fogalmazzam meg. Meg lehetett fogni egy-két olyan gyógyszertárat, ahol indokolatlanul magas, elsősorban kábító hatású fájdalomcsillapítók forgalma zajlott. Utol lehetett érni ezeket az eseményeket.
És még egy dolog történt: valóban ellenőrzik ezt az emberek, valóban nézik. Én mindenkit, az itt jelenlévőket is arra biztatom, hogy nézzék meg a saját adataikat. Kiszúrásra kerültek, kaptunk bejelentéseket, és történtek kivizsgálások, intézkedések olyan esetekben, amikor az adott beteg jelezte, hogy vele ott vagy pont olyan ellátás az ő tudtával nem történt. Tehát alkalmat ad arra a civil kontrollra, ami, azt gondolom, hogy bármilyen szektorban elvárható, és egy fontos része annak, hogy a rendszer szolgáltatásai megfelelően tisztuljanak.
És a telemedicina irányába - köszönöm Zombor államtitkár úrnak, hogy említette -, igen, határozott lépéssel szeretnénk továbblépni és menni előre.
Én nagyon hálás vagyok Lukács képviselő úrnak - azért is, mert elköszönt, hogy nem tud tovább maradni, és a választ nem tudja meghallgatni -, hogy kiemelte, hogy támogatni fogják ezt a javaslatot, és az e-recept kiváltással kapcsolatban, illetve egyáltalán azzal kapcsolatban, hogy minél hamarabb hozzunk az EESZT-vel kapcsolatos módosítási javaslatokat, erre biztatást ad. Szívesen fogjuk tenni, és dolgozunk is érte, mert az e-recept kiváltásával kapcsolatban ez valóban egy bürokratikus, nagyon szigorú, a jogbiztonságot nagyon jól kibíró intézkedés, de dolgozunk azon, hogy pilotban kipróbálhassuk azt a rendszert, amit a csehek alkalmaznak, ami egy nagyon egyszerű dolog. Telefonos üzenetként, sms-ként érkezik egy QR-kód, és ez a QR-kód alkalmas arra, hogy az első kiváltó személy kiválthassa. A beteg bármilyen telefonszámot megadhat, tehát tulajdonképpen saját felhatalmazásával adhatja meg valakinek a telefonszámát. Ez továbbítható, de az első kiváltásnál inaktiválódik. A rendszer egyszerű, de most számoltuk, hogy ha abból indulunk ki, hogy a mostani sms-díjakat vesszük alapul, amik a civil szférában vannak, és csak 34 forinttal vagy valahány forinttal számolunk, és azt mondjuk, hogy egy nap alatt 800 ezer recept kerül kiváltásra, akkor ezt ki-ki szorozza ki, hogy ez jelen pillanatban milyen volumenű teher pénzügyileg, nagyon távolról megnézve. Bármelyik szereplőnek, akár az államnak, akár az ellátóegységnek, akár a betegnek, akárhova teszem, ez egy óriási költség. Tehát azon egészen biztos, hogy dolgozni kell és gondolkodni kell, hogy hogyan lehet ezt költséghatékonyan, olcsón és a lehető legjobban megoldani. Jelen pillanatban nézzük az internetes megoldásokat, az e-mailes kommunikációt, mert az ingyen van ott, ahol megvan az internetes kapcsolat, de ez az e-recept használhatóságának és meghatalmazással történő használhatóságának egy technikailag támogatható és megvalósítható újabb lehetősége lenne. Nagyon bízom benne, hogy a következő félévben tudunk vele jönni.
Nacsa képviselő úrnak hadd reagáljak erre az ügyfélkapus hozzáférésre, hogy ez nagy öröm és szemléletet formál. Valóban látjuk, és én nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a fajta szemléletet, a saját egészségünkért való felelősséget, a saját adataink ellenőrzése iránti igényt jól szolgálja a rendszer, hogy egyszerűen működtethetővé kell tegye és online formában bármikor megtehesse.
Azért el kell hogy mondjuk, hogy az EESZT tekintetében viszonylag későn indult a magyar rendszer, de azért most az európai toplistában benne vagyunk, akik nemzeti szinten, az egész ország lakossága számára biztosítanak egy olyan egységes rendszert, ami magasan védett és ilyen szinten szolgáltat. Tehát ebben igyekszünk még előbbre kerülni, és igyekszünk használni azt a helyzetet, hogy ha valamiben azért lehetünk az élen, akkor ne csak a védőoltások átoltottságában legyünk az európai rangsornak az élén, hanem mondjuk, ebben is odakerüljünk, vagy ott tudjuk magunkat tartani.
Molnár képviselő úr említette, és nagyon szépen köszönöm azt a megfogalmazást, ahogy megfogalmazta, hogy egy önkormányzatnál, egy településen, egy lakóhelyen tulajdonképpen azt, hogy ez egy egységesen szolgáltató egészségügyi rendszer legyen, nehéz megvalósítani. Mi is észleljük, mi is megéljük. Az EESZT-t egy nagyon fontos technikai segítségnek tartom. Rá is támaszkodva azért a „Három generációval az egészségért” programunkban offline módszerekkel, az emberek és az intézmények közötti együttműködésnek az erősítését szolgáló források biztosításával is dolgozunk azért, hogy aktív párbeszéd legyen az alapellátó és a járóbeteg-ellátó között, hogy a beteg érdekében, a kardiovaszkuláris halálozás csökkentése érdekében és a jól megfogalmazott egészségértékek érdekében együtt dolgozzanak. Erre kötelezve vannak. Ebbe vonják be az egészségfejlesztési irodákat; dolgozzanak együtt az önkormányzattal, és vonjanak be olyan szakembereket, mint gyógytornász, pszichológus, gyógypedagógus. Szabadon választhatnak, hogy ki mindenkit szeretnének bevonni.
Hadd mondjam el, hogy ebben tényleg kreatívak a most már elindult partnerek, hatékonyan elkezdtek együtt dolgozni, és most már megélik ennek a közösen elvégzett munkának az örömét. Úgyhogy én nagyon remélem, és azon dolgozunk, hogy ezeket erősítsük. Ennek a pályázatnak a második szakaszát kiírtuk, és ez a mozgósító erő, amit ön is említett, hogy közösen, együttműködésben kell elvégezni, mert így lehet jól szolgálni a beteg érdekét, ez minél jobban megvalósulhasson.
(16.10)
Tudom, hogy a tegnapi nap folyamán itt a parlamentben téma volt, és Gurmai Zita képviselő asszony hozta fel témának azt, hogy önök hogyan értik a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás között ezt a szolgáltatás-igénybevételi jogosítványt. Ezen hosszan elgondolkodtam, végigtárgyaltuk a NEAK-kal, végigtárgyaltam az ÁEK-kel, hogy mik a helyzetek. Fontos azt tudni, hogy az EESZT egy technikai lehetőség, jelen pillanatban beutalási, szolgáltatásvásárlási lehetőséget jelent, a magán nem tud így kérni a köztől, tehát ott van egy barikád. Nincsen hivatalosan kemény barikád a jogszabályban beállítva, hogy a köz kérjen a magántól. Tehát ha igény van arra, hogy ezt világosan megfogalmazzuk, hogy ez nem cél volt… - ez a technikai eszköz elsődlegesen a magánon belül, a csatlakozó magánszolgáltatók számára is azt a lehetőséget kívánta felajánlani, hogy technikailag lehetséges az e-beutaló, tehát ők egymáshoz is küldhetnek betegeket. Nem volt cél, nem képviseljük, sőt nagyon is ellene vagyunk annak, hogy olyan megrendelések érkezzenek a magánszolgáltatókhoz, amelyek a közfinanszírozott ellátásból indulnak.
Viszont nagyon fontosnak tartom azt a részét, hogy a transzparenciára törekszünk. Néha érkeznek lakossági bejelentések, és néha érkeznek egészségügyi ellátóktól egymás felé feljelentések, hogy úgy fogalmazzam meg, és tudjuk azt, hogy történik visszaélés azzal a rendszerrel, amit most működtetünk, és megtörténik az, hogy közfinanszírozott ellátásban dolgozó kolléga a saját magánrendelésébe utalja úgymond a betegét, és megtörténik olyanfajta rendelés, amiről azt gondoljuk, hogy nem szolgálja a beteg érdekét, és nem szolgálja jól nekünk mint embereknek a magyar nemzetben, a magyar államban élő embereknek az érdekeit. Remélem, hogy ez a technikai lehetőség rá fog világítani, ha ilyesmi történik, ezeket látni fogjuk, hogy ugyanazon ember, az adott beteg megjelenik egyik nap a közfinanszírozott ellátásban, másnap pedig a magánfinanszírozott ellátásban és miben és miért.
Nagyon remélem, hogy ez a transzparencia, ez a betegútfigyelés segít abban, hogy az ilyen visszaélések minél pontosabban, minél precízebben kiszűrődhessenek. Egy példát hadd mondjak! A NEAK elkezdte a várólista-vezetést, és az első alkalommal, amikor elkezdték vezetni, látva a számokat, okozott rémületet, okozott visszatetszést, sok minden ellenérv volt, de akkor még nem lehetett világosan látni azt, hogy az a folyamat, ami a létrehozásától követő pár év alatt lezajlik, a rendszer tisztulása, a várólisták rövidülése, és a visszaélések nagyon jó mértékben történő kiszűrése érdekében szépen szolgál. Arra számítok, hogy az EESZT-nek ez a jellegű bővítése és a technikának, az elektronikának ez a fajta használata ezt kiválóan fogja szolgálni.
Azt a törvényi szabályozási szükségletet pedig esetleg vizsgáljuk, hogy ezt a barikádot, amely az egyik irányban fel van építve, valóban megkreáljuk, megteremtsük. Úgyhogy köszönöm szépen, én így értelmeztem az önök hozzászólását, és valóban azt a fajta politikai vitát, hogy ki mit, hogyan akar fizetőssé tenni, én sem gondolnám most itt kinyitni.
Végül az LMP képviseletében Hohn Krisztinának hadd köszönjem meg, hogy a vízzel és az egészséges vízzel is foglalkozott. Valóban, a vizet az egészséges élet és az ivóvíz köti nagyon erősen a mi területeinkhez, az általunk képviselt területen a hatósági működéshez, ezért fontos számunkra, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre arra, hogy el tudják végezni jól ezek a hatóságok, a mögöttük álló szakemberek a vizsgálatokat, mert az, hogy mit engedünk ki a csapból és iszunk abban a hitben, hogy ez egy jó minőségű ivóvíz, kritikus jelentőségű.
Magyarországon jobb helyzetben vagyunk, mint sok másik ország akár csak Európában az ivóvíz minőségével kapcsolatosan. Az, amit ön említett, nyilván nem a mi tárcánkhoz tartozik, hogy a közműveket hovatovább újra meg újra fejleszteni kell. Egyet hadd mondjak: azt tudjuk például, hogy amikor az ólommal kapcsolatos szennyeződés történt, akkor a közművek tekintetében megtette az állam és megtették a közműcégek az átállási kötelezettségeket, kicserélték a csöveket. Ahol nehezen hozzáférhető helyzetet látok, ezáltal problémát, és kell róla sokat beszélni, az az, ahogy a vízórától eljut az emberekhez a víz. Ezek a saját vízvezetékek a családi házban lehet, hogy 50 méteren keresztül, lehet, hogy 1965-ben lefektetve, olyan csövek, amelyekben esetleg még mindig ólom van, és lehet, hogy ez egy olyan társasház, ahol olyan döntések születtek, amelyek nem kedveznek az egészségnek, hanem valamiféle más értékeket képviselve nem történik meg a csőcsere.
Tehát jelen pillanatban az a becslésünk, hogy a nagyobb probléma nem a köz által biztosított tevékenységek során van, illetve nem a köz által viszonylag egyszerűen szabályozható területeken van, hanem a magánszférában, ahol azt gondoljuk, az információ átadása rendkívül fontos. Megköszönöm mindenféle segítségüket ez irányban, hogy erről beszéljünk publikusan, mert ez egy szükséges része ennek a munkának.
Azt pedig ugyancsak köszönöm, hogy felsorolta azt a három dolgot, amit mi kiemelt jelentőségűnek gondolunk. Alapellátást akarunk erősíteni, alapellátási együttműködéseket. Valóban azért dolgozunk, hogy a különböző programok után - svájci projekt, EFOP, „Három generációval az egészségért” - egy olyan generalizált jogi környezetet hozzunk létre, ami valóban életre kelti rendszerszinten és az egész rendszer szintjén a praxisközösségeket.
A praxisfinanszírozást, elsősorban ott az igazítást én nagyon fontosnak abban látom, hogy azt a fajta részét növeljük, ami a teljesítménytől függ, tehát hogy mennyire szolgálja jól az emberek érdekeit, és ezzel kapcsolatosan valóban számos visszajelzésünk van háziorvosoktól, akik ebben hajlandók és tudnak is partnerek lenni. Valóban egyetértek önnel, hogy az első helyi felelősei a fekvőbeteg-ellátásnak, a kórházainknak a kórházak főigazgatói, nekik van jogszabályi felhatalmazásuk arra, hogy a törvénynek megfelelően gazdálkodjanak, és ennek megfelelően lássák el feladataikat. Tehát megkerülhetetlen kérdésnek látom azt, hogy ezzel a területtel foglalkozzunk, úgyhogy nagyon szépen köszönöm a hozzászólását.
Köszönöm szépen, elnök úr, én ennyiben szerettem volna a reflexióimat összefoglalni. (Taps.)
