DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk levő törvényjavaslat-csomag, mint ez többször elhangzott, 11 energetikai és 1 darab hulladékszabályozási tárgyú, alapvetően uniós jogszabályi előzményeket kezelő törvénymódosításokból áll. Ezzel kapcsolatban a kívülálló, de talán az is, aki felületesen foglalkozik az energetikai tárgyú törvényekkel, illetve az energetikai szabályozással, joggal kérdezheti, hogy miért van az, hogy félévente bejön a kormány egy salátatörvény-javaslattal, és ide teszi elénk, ahelyett, hogy egy átfogó kodifikációs megoldással élne, és ezáltal talán jobban meg lehetne teremteni a jogszabályok közötti összhangot.
Ez egy hangzatos érv, ezt nyugodtan mondhatná egy ellenzéki képviselő, de örömmel hallottam az előttem szóló ellenzéki képviselő úrtól, hogy ő is látja és érzi ezeket az okokat, mert annak, hogy félévente jön be egy jogharmonizációs célú javaslat, bizony okai, magyarázata és indokai vannak. Elsősorban az, hogy az elmúlt időszakban, 2014-től kezdődően, amikor az Európai Bizottság az európai energiaunióról szóló következtetéseket megjelentette, az energiaszabályozás európai színtere és ezen keresztül a nemzeti szabályozások is, a nemzeti energiapolitikák, -gyakorlatok, az energiatermelés és -elosztás jelentős változásokon, azt lehetne mondani, ha nem volna egy kicsit meredek, hogy forradalmi változásokon ment keresztül. Ennek célja az európai energetikai ellátásbiztonság megerősítése volt, feladata és indoka pedig, hogy az ellátásbiztonságot legjobban az energiapiac európai uniós szintű kiterjesztése jelentette.
Ehhez kapcsolódóan számos olyan javaslatcsomag jött össze, amely ezt a célt jogszabályban vagy egyéb stratégiai elképzelésekben fogalmazta meg. Ilyen például a „Tiszta energiát mindenkinek!” elnevezésű program, amelyet, azt hiszem, 2016. november 30-án fogadott el az Európai Tanács, illetve biztosan, emlékszem rá, mert ott voltam. Ez is arról szólt, hogy összhangban a klímapolitikai elvárásokkal, a párizsi klímamegállapodással, milyen módon és milyen szinten tudja az Európai Unió egységesen, de mégis a tagállamok számára is, ha nem is kötelezően, de iránymutatásként megállapított energiahatékonysági fejlesztések arányát növelni, az üvegházhatású gázok kibocsátási arányának a csökkentését, illetve a megújuló energiaforrások kapacitásának növelését elérni.
(16.50)
Tehát ezek az intézkedések, következtetések és javaslatcsomagok önmagukban még nem voltak jogszabályok, azt később a Bizottság és a Parlament együttműködése alapján hozták meg különböző implementációs határidőkkel. Ez az alapvető indoka annak, hogy félévente találkozunk ilyen szabályozással, ilyen szabályzási kényszerrel. Hozzá kell tennem, hogy a magyar parlament, a magyar kormány ezekkel a szabályozásokkal nem esett jelentős késedelembe, sőt azt kell mondani, hogy nem esett késedelembe, hanem mindig határidőre és megfelelő színvonalon teremtette meg a jogharmonizációs célokat.
E bevezetés után azt szeretném hangsúlyozni, hogy az elénk terjesztett törvénycsomagból én kiemelném a földgázellátással kapcsolatos módosítást. Ez a földgázellátással kapcsolatos módosítás abból az irányelvből fakad, ami „A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedési csomag” címet viselte az Európai Unióban, amely teljesen új alapokra helyezte a földgázellátás biztonságát. Ez azért is fontos az Európai Unió számára, mert a földgáz több mint 50 százalékát az Európai Unió importból szerzi be, de vannak olyan országok, például Magyarország is, amelyek 80 százalékát szerzik be importból, és ennek a 80 százaléknak majdnem a 100 százaléka, de közel 90 százaléka egy forrásból származik, ez pedig az orosz import.
Ebben a helyzetben nyilvánvalóan egy egységes európai gázpiac célját is figyelembe véve szükséges volt emelni a szolidaritás szintjét, szükséges volt megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel tágabb, kiszámíthatóbb és egységesebb forgatókönyveket tudnak a tagállamok alkalmazni arra az esetre, ha a gázellátásban, és különösen az ilyen importfüggésnek jobban kitett országok esetében kell és lehet alkalmazni, s kevésbé van annak a veszélynek kitéve az a régió, amely 2009-ben igencsak komoly veszélynek volt kitéve, amikor az orosz-ukrán vita miatt felfüggesztődött a gázszállítás, és Magyarországis, de a Magyarországon keresztül betáplálást kapó Szerbia igen nehéz helyzetbe került. Ekkor az akkori kormány, meg kell mondanom, hogy jól és helyesen reagált, amikor a földgázkészletezés új infrastruktúrájáról és szabályozásáról intézkedett. Az már más kérdés, hogy más egyéb ilyen infrastruktúrákat azért hagyott nem nemzeti tulajdonban, amit 2010 után sikerült egyébként a magyar kormánynak visszaszerezni, és ezáltal ellátásbiztonsági szempontból is hatékonyabban tudjuk működtetni ezeket az infrastruktúrákat.
Fontos az, hogy a gázellátásról és a biztonsági készletezésről szóló törvénymódosítás ennek az új szemléletű és remélhetőleg hatékonyabb biztonsági feltételeknek megfelelő szabályokat hozott létre, ahogy államtitkár úr elmondta, ezeket a változásokat megfelelően vezette át. Fontosnak tartom aláhúzni azt is, hogy Magyarország gázellátás szempontjából már korábban is megtette azokat a lépéseket a határkeresztező kapacitások kiépítésével, amelyek lehetővé tették a gázellátás biztonságának az erősítését. Mi elvégeztük a feladatot, remélhetőleg a szövetségeseink, Románia és Horvátország is hasonlóképpen fog eljárni. Ez a magatartás is eredményezte azt, hogy ma Magyarország számára a gázellátás biztosított, ahogy azt az előttem szóló fideszes képviselőtársam is említette volt.
Tisztelt Ház! A továbbiakban kiemelném a villamos energiáról szóló törvény szabályozását. A villamosenergia-szektorban a kormány mindig is támogatta és támogatni fogja az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolatok bővülését. Fontos az, hogy az okosmérők felszerelése, idegen szóval, de a szakmában használt szóval a penetrációja még erőteljesebb legyen, mert ez az okosmérő rendszer nemcsak azt segíti elő, hogy mondjuk, a szolgáltató és az ügyfél közötti direkt kapcsolat létrejöjjön, hanem azt is, hogy jobban tud az ügyfél figyelni az energiafogyasztás ütemezésére, időzítésére, másrészt az ügyfél által esetleg igénybe vett megújuló energiaforrások alkalmazása - a saját megújuló energiaforrásokról beszélek itt - esetében ez a fajta okosmérés tervezhetőbbé teszi a szolgáltatók számára az ellátást, és ezáltal erősíti arendszer biztonságát és az ellátás biztonságát is.
Fontosnak tartom, hogy a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényben is módosításokat eszközöl a kormány. Ezek a módosítások, azt kell mondanom, hogy termelő- és egyben felhasználóbarát módosítások. Ez a növekvő megújuló-részarányt az üzemanyagokban úgy fogja alkalmazni, úgy fogja végrehajtatni, hogy nem jelent ez nagyobb adminisztratív kötelezettségeket a termelőknek, és biztosítja azt is, hogy ne kerüljenek az ilyen termelők hátrányba azokkal szembe, akik ezt nem hajtják végre. Hozzá kell tennem, hogy e tekintetben a megújulótartalmú üzemanyag-termelés kapacitásait Magyarország, illetve az Európai Unión belül a visegrádi országok már korábban megteremtették. Magyarország e tekintetben exportképes kapacitásokkal is bír.
Lényegét tekintve arra tudom biztatni a kormányt és az előterjesztőt, hogy várjuk a következő adagot. A magunk részéről átérezzük ennek a súlyát és jelentőségét, hogy minél jobbá tudjuk tenni az energiafelhasználás hatékonyságát, valamint a megújulók implementálását a fogyasztói rendszerbe, az ebben lévő elmaradásainkat a jogszabályok ne akadályozzák, hanem segítsék elő azt, hogy Magyarország a következő időszakban Európa egyik legjobban élhető országa lesz. Ehhez pedig nyilvánvalóan szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, az ellátásbiztonság erősítése. E tekintetben bár voltak ellenérzéseink, ahogy Balczó képviselő úr is említette, az európai szabályozás bizonyos elemeivel, de úgy érzem és úgy látom, hogy megfelelő kompromisszumokkal sikerül biztosítani, hogy a magyar szuverenitás megtartása, az ellátásbiztonság magyar kézben tartása mellett az európai szolidaritási rendszer ernyőjét és biztonságát is tudjuk élvezni.
A KDNP részéről csak támogatni tudom az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
