DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat tíz energetikai tárgyú törvény, nevezetesen a bányászatról, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági készletezéséről, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, az egységes közszolgáltatói számlaképről és az energiahatékonyságról szóló törvények, valamint a hulladékról szóló törvény technikai módosítására irányul.
A törvényjavaslat szerinti módosításokat alapvetően az elmúlt két évben elfogadott különböző uniós jogi aktusok - ezeknek a száma összesen 12 darab - hazai átültetésének, illetve megfeleltetésének szükségessége, valamint kisebb, részben a hazai jogalkalmazói hatósági tapasztalatok, illetve az energiaszektorban végbement változások és végrehajtott intézkedések indokolják.
Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit az egyes szakterületek vonatkozásában! A bányászatról szóló törvény rövid módosítása kizárólag jogharmonizációs célt szolgál, a 2018/1999. számú uniós rendeletnek való megfelelés érdekében egy jelentéstételi kötelezettség gyakorisága módosul.
A távhőszolgáltatásról szóló törvényt néhány kisebb terjedelmű módosítás érinti, amelyek nem jogharmonizációs célokat szolgálnak, hanem a hazai jogalkalmazás egyértelműsítését célozzák. Ezek közül kiemelendő az engedélyezésre vonatkozó szabályozás pontosítása, ami egyértelművé teszi az engedélyezési eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztót ellátó távhőtermelő kapacitások mindig rendelkezésre álljanak.
(16.20)
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítása alapvetően jogharmonizációs célt szolgál, a 2017/1938. számú uniós rendelet megfeleltetése érdekében szükséges. E módosítások alapvetően az európai uniós terminológiának a földgáz biztonsági készlet felszabadítására vonatkozó hazai szabályozásán történő technikai átvezetését tartalmazzák, valamint egyértelműsítik a biztonsági készlet felhasználásának céljait és keretszabályait.
Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény technikai módosításainak célja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti hatósági együttműködés törvényi szintű kereteinek a megteremtése. Itt Európában egy évi 30 ezer tonnás illegális hűtőközeg-kereskedelem működik, és ennek az illegális hűtőközeg-kereskedelem kiszűrésének, ellenőrzésének a céljából valósul meg a hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti együttműködés, amennyiben a törvényi változtatást önök megszavazzák majd.
A villamos energiáról szóló törvény módosításai szintén alapvetően jogharmonizációs célúak, és azon belül is főként technikai jellegűek. Egyrészt a 2018/1504. számú uniós rendeletnek, másrészt az úgynevezett „Tiszta energia” csomag szerinti villamos energia tárgyú rendeleteknek való megfeleltetés érdekében van ezekre szükség.
A jogharmonizációs célú módosításokon túlmenően sor kerül a villamosenergia-okosmérő felszerelésére vonatkozó, törvényi szintű felhatalmazó előírások megállapítására is a tervezetben, mivel a kormány célja, hogy azon felhasználási helyeken, ahol az a villamosenergia-rendszer szempontjából megtérülő beruházásként megvalósulhat, alapvetően a nagyobb fogyasztással bíró lakossági, valamint a nem lakossági fogyasztóknál, ott ez az innovatív, a fogyasztók számára is kedvező eredményekkel szolgáló technológia alkalmazása lehetségessé váljon.
A földgázellátásról szóló törvény közepes terjedelmű módosítása döntően a 2017/1938. számú uniós rendelet, a földgázellátás-biztonsági rendelet jogharmonizációja érdekében szükséges. A rendelet célja, hogy minden tagállam megfelelő és összehangolt intézkedéseket hozzon olyan gázellátási válsághelyzetekben, amit az ellátás zavara vagy kivételesen magas földgázigény megjelenése idézhet elő.
Az uniós terminológia három válságszintet különít el. Ezek közül az első, úgynevezett korai előrejelzési szint azt jelenti, amikor bizonyos információk alapján feltételezhető, hogy a jövőben az ellátás biztonságát veszélyeztető esemény következhet be. A második, úgynevezett riasztási szint esetén ténylegesen fellép valamilyen zavar, de azt a földgázpiac még képes önállóan kezelni. A harmadik, úgynevezett válsághelyzeti szint azt jelenti, amikor az ellátás biztosítása már csak nem piaci alapú intézkedésekkel, például a biztonsági földgázkészlet felszabadítása révén lehetséges. Természetesen megnyugtatok ezen a ponton mindenkit, hogy ilyen helyzetre Magyarországon nem kell számítanunk, hiszen a földgáztárolók teljesen fel vannak töltve, felkészültünk teljes mértékben a mostani fűtési szezonra. Annak érdekében, hogy az ellátás ne kerülhessen veszélybe, a kormány mintegy 20 százalékkal, 1,45 milliárd köbméterre emelte a földgáz biztonsági készlete szintjét idén tavasszal. Az ezen felül fennmaradó mintegy 4,87 milliárd köbméter a kereskedelmi készlet.
A törvénytervezet emellett a földgáztörvény vonatkozásában további kis terjedelmű, egyrészt jogharmonizációs célú, másrészt az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatain alapuló módosításokra is javaslatot tesz.
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosításának háttere, hogy a kormány 2020. január 1. napjától jelentősen megemeli az üzemanyag-forgalmazók kötelező bioüzemanyag-bekeverési részarányát. Erre egyrészről az Európai Unió megújulóenergia-felhasználásra vonatkozó előírásai okán, másrészről a hazai agrárium védelme és Magyarország energiafüggetlenségének elősegítése miatt volt szükség. A részarány megemelése mellett indokolt megalapozni a bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzését is a jogkövető forgalmazók esetleges versenyhátrányának kiküszöbölése és a nemzeti célok elérése érdekében. A törvénymódosítás értelmében szükséges egy felhatalmazó rendelkezést is rögzíteni, amely a bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzését alapozza meg.
A bioüzemanyag bekeverése mellett az üzemanyag-forgalmazóknak a 2020. évre vonatkozóan kötelező 6 százalékos üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést is végre kell hajtaniuk a 98/70. uniós irányelvben meghatározott kiinduló értékhez képest. Annak érdekében, hogy a jogkövető üzemanyag-forgalmazók adminisztratív okokból ne szenvedjenek versenyhátrányt, indokolt egyrészről megfelelő időt biztosítani részükre a tárgyévi üvegházhatásúgáz-életciklusra vonatkozó jelentés összeállítása érdekében. Ennek megfelelően a jelentéstételi kötelezettség határideje március 31. helyett augusztus 31. lesz.
Másrészről, figyelembe véve az üzemanyag-forgalmazók számára rendelkezésre álló piaci és technológiai korlátokat, egy ösztönző jellegű, degresszív nemteljesítési szankció kerülne bevezetésre, amelynek bevételeit a kormány kizárólag közlekedészöldítési célokra fordíthatná. Mindezeken túl a törvénymódosítás a 2018/1504. számú uniós rendeletnek való megfelelés érdekében szükséges technikai jellegű módosításokat is tartalmaz.
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényben meghatározott számítási módszertan kisebb módosítását igényli a 2018/1581. számú uniós irányelv átültetése. Emellett a piac fejlődésére tekintettel, a vonatkozó uniós keretszabályokkal összhangban a módosítás lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben kőolajtermékként kerozint is lehessen készletezni.
Az egységes közszolgáltatási számlaképről szóló törvény rövid módosítása a hazai szabályozási szükségletet elégíti ki. A villamosenergia-árszabályozásban korábban alkalmazott, úgynevezett szénipari szerkezetátalakítási támogatás nevű, külön kezelt pénzeszközt 2019. január 1-jével kivezettük a hatósági árszabályozás rendszeréből. Ezen díjelem a nem lakossági villamosenergia-felhasználók számláiban korábban külön díjtételként szerepelt, azonban a kivezetéssel összhangban, a korrekciós elszámolásokra előírt egyéves átmeneti időszakot követően a díjtétel számlán való feltüntetésének előírását is módosítani szükséges.
Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításának háttere, hogy a 2012/27. számú uniós irányelv alapján minden tagállamnak évente másfél százalék végső energiamegtakarítást kell elérnie a végfelhasználók körében. Ez összecseng a készülő nemzeti energiastratégia célkitűzéseivel. A kötelezettség teljesítése érdekében már számos intézkedést bevezettünk. A kormány intézkedéseinek köszönhetően a Nemzeti Energetikusi Hálózat ingyenes energetikai tanácsadással támogatja a közintézmények, önkormányzatok, vállalkozások energiahatékony működését, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentési erőfeszítéseit.
A közintézmények energiahatékonyságának javítása és a tudatos, takarékos épülethasználat kiemelt célkitűzésünk, tekintettel a középületek mintaként és szemléletformálásként való használhatóságára is. A nagy energiafogyasztó vállalkozásoknál energetikai szakreferensek alkalmazását írtuk elő abból a célból, hogy javuljon az energiahatékonyság, csökkenjen az energiaintenzitása az ipari tevékenységnek, azaz egységnyi terméket kevesebb energia segítségével állítsanak elő a hazai vállalkozások.
(16.30)
Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján a nagyvállalatok kötelesek négyévente energetikai auditálást végeztetni, amelynek ellenőrzése céljából évente ismétlődően szükséges regisztrálniuk, és azzal egyidejűleg regisztrációs díjat kötelesek megfizetni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára.
A jelen törvényjavaslatban javasolt módosítással megszűnik a nagyvállalatok évente ismétlődő regisztrációs kötelezettségéhez tartozó éves díjfizetési kötelezettség. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2021. január 1-jétől a nagyvállalatokra vonatkozó díjfizetési kötelezettség csak az első regisztráció időpontjában fog fennállni.
Mindezeken túl a törvényjavaslatnak az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását érintő további módosítása a 2019/826. számú uniós rendelet végrehajtását is szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! A T/7846. számú törvényjavaslat szerinti módosítások meghatározó része tehát az uniós joggal való harmonizációt, ezen belül is alapvetően a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályoknak való megfeleltetést szolgálják, és döntően technikai jellegűek. Az előírások zöme a hazai fogyasztók, a magyar lakosság mindennapi életét közvetlenül nem érinti, de elfogadásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarországi energiaellátás szabályozási rendszere olajozottan működhessen tovább annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók a jelenleginek megfelelő ellátásbiztonság mellett tiszta, okos, megfizethető energetikai szolgáltatásokat vehessenek igénybe továbbra is.
Külön kiemelem, hogy a módosítások elfogadásának eredményeképpen vannak olyan területek, amelyek a fogyasztók jólétét közvetlenül is pozitívan fogják befolyásolni. Egyrészt a villamosenergia-szektorban támogatjuk az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolattartás bővülését, így a következő időszakban több százezer felhasználó esetében valósulhat meg a korábbi fogyasztásmérő berendezések okosmérőre történő cseréje, azaz tovább folytatjuk a villamosenergia-szektorban a szolgáltatás digitalizációs folyamatát.
Másodsorban az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával csökkennek az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok adminisztrációs és anyagi terhei is.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7846. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
