HOHN KRISZTINA,
HOHN KRISZTINA,
HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP-frakció elkötelezett a fenntartható, megfizethető és biztonságos energiaellátás mellett. Tudjuk, az üvegházhatású gázok kibocsátása hazánkban 2013 óta 12 százalékkal nőtt. Paks II.-vel súlyosan eladósítják az országot és kiszolgáltatják az orosz érdekeknek. Sajnos gátoljuk a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű térnyerését, hiszen az atomenergia és a megújulók nem illeszthetők jól egy rendszerbe.
Önök is tudják, hogy elkerülhetetlen lesz a Mátrai Erőmű bezárása is. Sajnos a szélerőműveket betiltották, a napelemekre különadót vetettek ki, nem csoda hát, hogy az áramtermelésen belül mindössze 7 százalék a megújuló energia aránya, amivel szégyenszemre az EU sereghajtói között vagyunk. A teljes energiafogyasztáson belüli megújuló-részarányt pedig csak úgy tudja teljesíteni az ország, hogy az illegálisan kitermelt tűzifát is beleszámolják.
Teljes paradigmaváltásra van szükség. Az energiafogyasztást csökkenteni kell a szemléletformálás, a gazdasági ösztönzők, az energiahatékonyság útján. A megújuló energiaforrások arányát radikálisan növelni kellene, azon belül is elsősorban a szél- és napenergiát. 2050-re el kéne érni, hogy az ország klímasemleges legyen, és teljes mértékben megújuló energiaforrásokat használjon.
Nézzük, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat segíti-e ezeket a célkitűzéseket! A javaslat célja alapvetően jogharmonizációs, a különféle energiagazdálkodási területeken született friss európai uniós rendeletek átültetése a magyar jogrendbe, mint ahogy azt hallhattuk korábban. Ezen kívül kisebb, nem jogharmonizációs módosításokat és pontosításokat is tartalmaz. A legtöbb módosítás támogatható. Külön kiemelném, hogy a villamos energiáról szóló törvénybe bekerül az okosmérő és a rugalmas árképzés, ami segíti a rugalmas, decentralizált villamosenergia-hálózat kiépülését.
A módosító csomagban van azonban két elem, ami aggályos lehet.
(17.10)
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország más ország számára tároljon és szolgáltasson földgázt. Vajon milyen nemzeti érdek fűződik ehhez? Ez a módosítás segítheti a földgáz-infrastruktúrába történő befektetéseket, újabb tárolók és vezetékek építését, ami klímavédelmi szempontból nemkívánatos. Nem a XX. századi szennyező technológiák további térnyerését kellene segíteni, hanem kiépíteni a XXI. századi decentralizált, megújuló alapú új rendszert.
A másik probléma a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosításával van. Eszerint az üzemanyag-forgalmazók 2020. december 31-éig kötelesek 6 százalékkal csökkenteni az általuk forgalomba hozott, üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezt úgy fogják elérni, hogy növelik a bioüzemanyagok bekeverési arányát.
A bioüzemanyagok környezeti haszna vitatott. A nagyüzemi módszerekkel, gépekkel, műtrágya és növényvédő szer alkalmazásával megtermelt alapanyagból gyártott bioüzemanyagból nem nyerhető ki sokkal több energia, mint amennyit az előállítására fordítottak. További probléma, hogy nagy területigénye van, így más, hasznosabb élelmiszernövények elől elveszi a teret. Az LMP-frakció álláspontja szerint a közlekedési eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését elsősorban nem a bioüzemanyagokkal, hanem az elektromos közlekedésre való átállással lehetne elérni.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kétségtelenül meglévő pozitív vonásai mellett nincs összhangban maradéktalanul a fenntarthatósági szempontokkal, ezért az LMP-frakció a szavazásnál valószínűleg tartózkodni fog. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)
