DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Parlamenti expozémat rendhagyó módon rövid történelmi áttekintéssel, kitekintéssel kezdem. Alig három hét telt el azóta, hogy október 6-án a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök 170 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztünk. E tragikus eseményt azért idézem fel ezen a helyen, mert az 1848-as forradalom során fogalmazódott meg először az elvárás egy olyan intézmény iránt, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt, és a köz javára mindezt nyilvánossá teszi. Az Állami Számvevőszék, korábbi nevén Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék megalakulását többnyire az 1870. évi XVIII. törvénycikkhez kötik, ugyanakkor ezen alkotmányos szervezet életre hívását már egy korábbi törvényben foglalt jogszabály is előrevetítette. Ez nem volt más, mint a magyar történelem egyik legdicsőbb évében született, 1848. évi III. törvénycikkely, amelynek 37. §-a először rögzítette a magyar Országgyűlés költségvetési jogát.
Miért is olyan fontos e passzus? Egyrészt ekkor jelent meg először törvényi szintre emelve a bevételek és a kiadások tervezése, valamint a kapcsolódó számadás, mely mind a törvényalkotók, mind a végrehajtók számára egyszerre jelentett jogot és kötelességet. Másrészt a törvényben foglaltak gyakorlati érvényesítése során felmerülő problémák körvonalazták először egy legfőbb számvevőség felállításának szükségességét.
Tisztelt Ház! Jövőre lesz 150 esztendeje, hogy 1870-ben megkezdte működését az első független magyar állami számvevőszék, amelynek alapvető és legfontosabb feladata az állami költségvetés végrehajtásának, vagyis a zárszámadásnak az ellenőrzése volt. Nincs ez másként ma, másfél évszázaddal később sem.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország Alaptörvénye szerint az Országgyűlés fogadja el a központi költségvetést, és hagyja jóvá annak végrehajtását. Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával kell végrehajtani. A költségvetési gazdálkodás szabályszerűségét meghatározó alapelveket az Alaptörvényben és a stabilitási törvényen túlmenően elsősorban az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a számviteli törvény rögzíti.
Eszerint a költségvetés fenntarthatóságát, a tervezhetőséget és az államadósság alakulását befolyásoló alapvető szabály, hogy a rendelkezésre álló előirányzat keretein belül lehet kötelezettséget vállalni. Ez jelenti a felelős közpénzgazdálkodás alapját.
A központi alrendszer intézményei jelentős hatást gyakorolnak a költségvetés szabályszerű végrehajtására, a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára. Emiatt fontos, hogy a közpénzfelhasználás szabályos, átlátható és elszámoltatható legyen. Az előirányzatokkal való gazdálkodás, a visszatervezéssel ahhoz igazított feladatok kijelölése az alapfeltétele a gazdaságosság érvényesülésének és a gazdálkodás átláthatósága növelésének. Az Állami Számvevőszék a törvényi előírások alapján évente ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást.
Zárszámadási ellenőrzésünk fő célja, hogy támogassuk az Országgyűlést a törvényjavaslat elfogadhatóságával kapcsolatos döntéshozatalban, és erősítsük az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság biztosítását a közpénzekkel való gazdálkodásban. Jelentésünk összeállítása során ezúttal is törekedtünk a közérthetőségre és a felhasználóbarát szerkesztésre, amivel azt kívánjuk elérni, hogy széles körben hasznosíthatóak legyenek a számvevőszéki jelentésben bemutatott ellenőrzési megállapítások.
A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban úgy alakítottuk ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhassunk a költségvetés egészének végrehajtásáról. Az ellenőrzésünk így átfogó és objektív képet ad a ’18. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.
Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során statisztikai mintavételi módszereket alkalmaz - tehát nem tételes ellenőrzést folytat már évtizedek óta -, ezúttal is annak szabályai szerint járt el. Ennek megfelelően a kiválasztott tételek ellenőrzése alapján vonta le a megállapítását a teljes sokaságra. A mintavételezés módszere biztosította, hogy az ÁSZ megalapozott értékelést tudjon adni a zárszámadás minden lényeges területére vonatkozóan a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a 2018. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során megállapította, hogy a költségvetési intézményrendszer 2018-ban biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét, a 2018-as zárszámadásról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak.
Az államháztartás központi alrendszereinek tervezett bevételi főösszege 2018-ban 18 751,4 milliárd forint, a kiadási főösszege 20 112,1 milliárd forint, a hiánya 1360,7 milliárd forint volt. A központi alrendszer teljesített bevételi és kiadási főösszege 2018-ban 19 922,5 milliárd forint, illetve 21 374,1 milliárd forint, tényleges hiánya pedig 1451,6 milliárd forint volt.
(9.40)
A zárszámadás ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a 2018-as központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt, a hiány és az államadósság, a kedvező makrogazdasági körülményeknek is köszönhetően, beleértve a GDP jelentős mértékű bővülését, a törvényi követelményekkel összhangban alakult.
A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nominálisan és GDP-arányosan is jelentős csökkenést mutatott az előző évhez képest. Tehát 2018-ban a hiány az előző évinél mintegy 21 százalékkal volt kevesebb, a GDP 3,4 százalékát tette ki, szemben a 2017. évi 4,7 százalékkal.
A magyar gazdaságot fűtő aktuális hajtóerők ismeretében azért teljesen váratlannak nem nevezhetjük a költségvetési folyamatokat jellemző tendenciákat. Már a Költségvetési Tanács munkájának támogatását szolgáló, a 2018-as költségvetési folyamatokról készített makrogazdasági elemzésünk előrevetítette a GDP növekedésének a költségvetés végrehajtására gyakorolt pozitív hatását.
De talán mégis 2014 után ’18 az a választási év, amikor a korábbi húsz évben mindig is egyféle választási ciklikusságot lehetett érzékelni, és azt a közgazdászok és a gazdasági környezetre érzékenyebb érintettek is joggal kifogásolták. Ez nem történt meg 2014-ben, így ’18-ban sem, hiszen a csökkenő hiánytendencia és az adósságpálya csökkenésének legfőbb makrofolyamatai ezt a kilengést, ezt az eltérést egyértelműen nem igazolják.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gazdasági növekedés erősödését számos keresletélénkítő kormányzati intézkedés is támogatta, amelyek így kedvezően hatottak vissza a költségvetési folyamatokra, tehát nem csak a külső gazdasági környezet az egyetlen hatótényező. A GDP bővülését, valamint a gazdaság fehérítését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését szolgáló intézkedések együttes eredményeképpen 2018-ban a központi alrendszer összes bevétele a tervezettet 6,2 százalékkal haladta meg.
Ezen a ponton szintén szeretném visszaidézni és megállni egy pillanatra, hogy 2010-ben még - az év közben bevezetett új adónemek ellenére - az adóbevételek összességében mintegy 236 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. A legnagyobb bevételi elmaradás akkoriban a lakosság befizetéseinél, illetve a fogyasztási típusú adóknál volt tapasztalható. A 2011. évi zárszámadás ellenőrzése is hasonló megállapításokat eredményezett, az adó- és adójellegű bevételek alulteljesülésével kapcsolatban az ÁSZ, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adó-, járulék- és egyéb hátralékok 2268 milliárd forintot kitevő állományára, valamint annak az adóbevételek teljesülésére gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet.
A 2013. évi zárszámadás ellenőrzése már egyértelműen nyilvánvalóvá tette a központi költségvetés bevételi oldalának jelentős részét biztosító adóbeszedés hatékonyságának javítását szolgáló intézkedések szükségességét, hiszen ekkor az adó- és adójellegű bevételek összességében már mintegy 534 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal maradtak el a tervezett előirányzathoz képest. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy csökkenő adókulcsok mellett túlteljesülnek a tervezett adóbevételek, vagyis működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje.
Az elmúlt években a kormányzat úgy csökkentette elsősorban a foglalkoztatást és a munkát terhelő adókat, az Országgyűléssel összhangban természetesen, hogy közben évről évre nőnek, a tervezetthez képest túlteljesülnek az adóbevételek. Rendkívül beszédes adat, hogy az úgynevezett áfarés, ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe be is érkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti, a 2013-as, az Eurostat által becsült mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent, ahogy mondtam, az európai statisztikai hivatal értékelése szerint is. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag, és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét.
Azt gondolom, hogy ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést jelenti, és ezt érte el Magyarország néhány év alatt, és én azt gondolom, ez egy jelentős antikorrupciós cselekménynek és tevékenységnek a következménye és eredménye is.
Mindehhez kellett a kedvező gazdasági környezet természetesen, de az átalakuló adópolitika, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök, mint az online pénztárgép vagy az EKÁER, illetve az online számlázás, valamint nem utolsósorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar állampolgárok körében az adófizetési morál jelentős erősödése. Meggyőződésem, hogy az ország versenyképessége szempontjából alapvető jelentősége van a fenntartható kifehérítés folytatásának, ez ugyanis, ahogy az 2018-as költségvetési és makrogazdasági folyamatokból is kitűnik, dinamizálja a gazdaságot, kiszámíthatóvá teszi a környezetet, és egyenlő versenyfeltételek irányába tolja a gazdaság szereplőinek mozgásterét és kereteit.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A zárszámadás ellenőrzése során az Állami Számvevőszék összesen 38 szervezetnél tárt fel, jellemzően a számvitel, a könyvvezetés, a beszámolókészítés, a kötelezettségvállaláshoz és a kifizetésekhez kapcsolódó kontrollok, valamint a tájékoztatási kötelezettség terén mutatkozó szabálytalanságokat, hiányosságokat. Ezek a 2018. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő teljesített kiadási és bevételi adatok megbízhatóságát ugyan nem befolyásolták, de a közpénzekkel, közvagyonnal való prudens gazdálkodás megteremtése és erősítése érdekében az ÁSZ levélben hívta fel az érintett vezetők figyelmét a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére.
A 2011-ben hatályba lépett számvevőszéki törvény értelmében az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében úgynevezett figyelemfelhívó levéllel fordultunk az ellenőrzött szervezetek vezetőjéhez. A figyelemfelhívó levélben foglaltakat az ellenőrzött szervezet vezetőjének 15 napon belül kell elbírálnia, a megfelelő intézkedést meg kell tennie, a megtett intézkedésekről pedig az Állami Számvevőszéket értesítenie kell. A Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti és ellenőrzi is, hogy a figyelemfelhívásban érintett szervezet a vállalt intézkedést végrehajtotta-e.
Felhívom a figyelmet, hogy az Országgyűlés döntéshozatali munkájának hatékonyabb és eredményesebb támogatása érdekében a jelentésünk függeléke tartalmazza az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények zárszámadási ellenőrzésének eredményéről készített rövid, önálló összefoglaló értékelést. Egy-egy szervezetről az összefoglaló értékelést azzal a céllal készítettük, hogy a szervezetek beszámolója kapcsán az országgyűlési képviselőket tájékoztassuk az adott szervezet beszámolójában szereplő, elsősorban gazdálkodási adatok megbízhatóságáról, hiszen a szervezetek beszámolói tartalmazzák a szervezet gazdálkodására vonatkozó információkat is.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az országgyűlési képviselők és a szakmai közvélemény részéről igény fogalmazódott meg aziránt, hogy a Számvevőszék a makrogazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseiről is adjon visszajelzést. Ezt mérlegelve öt esztendővel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy a jelentésünk mellett egy elemzést is készítünk az adott esztendő költségvetése végrehajtásának összefüggéseiről. Ezt a munkát az idén is elvégeztük, és meg is kapták önök a jelentéssel együtt, illetve internetes hozzáférés mai napig is biztosítható mindenki számára. Az elemzést a jelentéssel együtt be is nyújtottuk az Országgyűlés részére, ezzel is eleget téve az ÁSZ-törvényben meghatározott feladatának, hogy a feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal támogassa a jól irányított államot, ahogy a törvény fogalmaz, valamint a Költségvetési Tanács munkáját.
A 2018. évi makrogazdasági folyamatokról készült elemzésünkben rámutatunk, hogy a GDP 2018-as növekedése lehetővé tette Magyarország gazdasági fejlettségének közeledését az európai uniós átlaghoz.
(9.50)
E folyamat fenntarthatósága szempontjából fontos kérdés az aktuális hajtóerők fennmaradása, illetve az anticiklikus politika eszköztárának a gazdasági körülményekhez igazodó alkalmazása.
A kormány a költségvetés végrehajtása során kezelte az Állami Számvevőszék által még a 2018. évi költségvetésitörvény-javaslat véleményezése során 2017-ben feltárt kockázatokat. A kockázatok semlegesítése érdekében a rendelkezésre álló tartalékok, valamint az év közben az egyes kiadási előirányzatoknál keletkezett megtakarítások, illetve a többletbevételek kerültek felhasználásra.
A 2018. évi költségvetés végrehajtásához kedvezőek voltak - ahogy említettem - a makrogazdasági körülmények. A gazdasági növekedés összetevői pozitív irányba változtak ’17-hez képest. Továbbra is élénk volt a háztartások fogyasztási kereslete, magas volt a beruházási hajlandóság, illetve kitartott az export, ezen belül is főképp a szolgáltatások bővülő tendenciája.
A makrogazdasági fejlődést jelző indikátorok között továbbra is emelkedett a bruttó átlagkereset, a nettó átlagkereset is, a háztartások megtakarítása, valamint pénzügyi eszközeinek az állománya, valamint a hitelpiaci mutatók is a konjunktúra jeleit mutatták. Ezek együttesen hozzájárultak az uniós átlaghoz képest gyorsabb gazdasági fejlődéshez.
A gazdasági növekedés erősödését különböző keresletélénkítő kormányzati intézkedések is támogatták. Ezek közé tartoztak a foglalkoztatottság növelését, az adórendszer egyszerűsítését, valamint a lakástámogatások bővítését és a beruházások élénkítését szolgáló kormányzati intézkedések. Ennek van egy kedvező társadalmi hatása is, hiszen ebben az évben is a szegénység mértékét és arányát is csökkentette a magyar társadalomban ez a gazdaságpolitikai környezet.
Amint arra már kitértem, a 2018-as gazdasági növekedés kedvezően hatott a költségvetési folyamatokra. A bevételi oldalon a GDP bővülése hozzájárult a költségvetés adó-, járulék- és egyéb bevételeinek növekedéséhez, ezek tervezettet meghaladó teljesüléséhez. Emellett a törvényi előirányzatnál nagyobb összegben teljesültek az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is. A bevételek növekedéséhez hozzájárultak továbbá a gazdaság fehérítése érdekében tett intézkedések, amelyek közé tartozott az online számlázási rendszer bevezetése mint új elem, az adóhatóság által készített adóbevallások körének további kiterjesztése, a vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségeinek további bővítése, valamint a járulékcsökkentő intézkedések folytatása, a bérterhek a foglalkoztatási oldalon.
A 2018. évben a centralizációs és újraelosztási arány csökkenése tovább folytatódott. A 2015-ben még 48,5 százalékos centralizációs arány 2018-ra 44,3 százalékra csökkent. Mindez azt mutatja, hogy az államháztartás egyre kisebb mértékben von el pénzügyi forrásokat a gazdasági szereplőktől, amellett, hogy fennmaradt az állam aktív gazdaságpolitika-formáló szerepe is. A vállalkozások és a háztartások e forrásokat saját céljaikra használták fel, ami közvetetten hozzájárult szintén a gazdasági növekedéshez. Mindezt a 2018-as makrogazdasági mutatószámok kedvező alakulása is visszaigazolja.
A foglalkoztatási helyzet és a centralizációs és újraelosztási arány csökkenése tekintetében szeretnék rávilágítani egy összefüggésre. 2018-ban tovább folytatódott a munkaerőpiaci mutatók javulása. A vállalkozások munkaerő iránti élénk kereslete és a korábban bemutatott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatási helyzet folyamatosan kedvezőbbé vált az elmúlt években, és ennek a kedvezősége valójában a munkavállalói oldalon jelent meg, hiszen számukra egy mozgástér nyílt meg a munkakörülmények, illetve a munkabéralku tekintetében, és a fehéredő munkabérek alkujának tekintetében is. Ezzel párhuzamosan csökkenő tendenciát követett a munkanélküliségi ráta továbbra is. A gazdaságilag aktív népesség száma - ahogy elhangzott - 2018-ban 28 500 fővel növekedett a ’17. évi 4 millió 613 ezer főről. Az aktivitási ráta értéke ’18-ban 0,7 százalékponttal volt magasabb az előző évihez képest.
A foglalkoztatottsági mutatók és a munkanélküliségiráta-mutatók alakulását hosszabb időtávban elemezve e mutatók folyamatosan javuló tendenciát követnek, azonban a pozitív elmozdulás nagyságrendje egyre kisebb. Mindez azt fejezi ki, hogy egyre nehezebb javulást elérni a meglévő munkaerőpiaci tartalék mozgósítása révén.
Éppen ezért van nagy jelentősége a 2018-ban megkezdett állami bürokráciacsökkentést célzó programoknak, amelyek nemcsak csökkentik az állam méretét és ezáltal növelik annak hatékonyságát, hanem munkaerőt szabadítanak fel a versenyszektor számára egy olyan időszakban, amikor a munkaerőhiány egyes szektorokban már komoly növekedési problémát, akadályt jelent.
A pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából - hasonlóan 2017-hez - meghatározó tényezőt jelentett az uniós források felhasználása. Az uniós támogatások felhasználása érdekében a központi költségvetésnek a tervezetthez képest 36,5 milliárd forinttal nagyobb összeget, 476,7 milliárd forint forrást kellett biztosítania. Ebben szerepet játszott az uniós támogatásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezettnél alacsonyabb értékű, valamint az uniós támogatások utólagos megtérülésének tervezettnél nagyobb összegű teljesítése.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos bevételek együttesen a törvényi előirányzat 71,1 százalékában, 1415,8 milliárd forint teljesültek. Ennek jellemző indoka, hogy az előlegtípusú finanszírozás volt többségben, ezáltal a kiadások Európai Bizottság általi megtérítése csak részben történt meg 2018-ban, ráadásul java része az utolsó hónapra esett, ami az egész évnek egy bizonytalan kockázati tényezőt hozott az elemzők és a hitelminősítők szemszögéből is.
A következő években teljesítendő megtérítés azonban növeli majd az uniós támogatások bevételeit. Az uniós támogatások utólagos megtérüléséből a tervezettnél 213,4 milliárd forinttal több, együttesen 276,6 milliárd forint bevétel származott, amely az uniós támogatásokhoz szükséges források értékét csökkentette, hozzájárulva a központi költségvetés finanszírozási terhének és kockázatának mérséklődéséhez.
Ezen a ponton ki kell emelni, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós támogatási ciklusban az európai uniós támogatások kifizetésének felgyorsítása, illetve a kormányzat által hazai forrásokból való megelőlegezése olyan anticiklikus eszköz, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az intézkedésnek köszönhetően ’17-ben, ’18-ban és ’19-ben, egy gazdasági konjunktúra időszakában juthat fejlesztési forrásokhoz a magyar reálszféra, a vállalkozások, amelyek felhasználása a következő évek gazdasági növekedését tudja majd támogatni. Mindez versenyelőnyt jelentett regionális szinten, illetve kiegyenlítette az európai uniós támogatási politika megtapasztalt korábbi ciklikusságát, a forráshoz jutás hullámzását. Az eddig a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatások Európai Bizottság által történő kiegyenlítése alapján a következő években jelentős bevétel áll majd rendelkezésre, amely egyféle tartalékká tud majd válni a költségvetési gondolkodást tekintve: gyorsított adósságrendezés, további kiadások vállalása, a hiány csökkentése. Ez egy szabad mozgástér lesz, esetleges rosszra forduló gazdasági körülmények anticiklikus forrásaként is meg tud jelenni. Ez nyilván egy nagyon komoly eredmény, a következő években meglátjuk majd, hogy milyen hatékonysággal tudja kihasználni a magyar gazdaságpolitika. Mindez egyfajta biztonsági tartalékot, puffert jelent a központi költségvetés számára összességében.
Az államadósság finanszírozásában a belső, ezen belül is a lakossági megtakarítások előtérbe helyezése, ezáltal pedig a külső sérülékenység csökkenése hozzájárult a kiszámíthatóbb gazdasági környezet kialakulásához. Az európai uniós támogatások egyrészt hatást gyakoroltak a központi költségvetés likviditási helyzetére, másrészt az e támogatásból megvalósuló beruházások a jövőben alapul szolgálnak majd a GDP további növekedéséhez, valamint hozzájárulnak a központi költségvetés bevételi kapacitásának növekedéséhez.
(10.00)
Az elmúlt években a költségvetési maradványok értéke növekedett. A maradványokra vonatkozó szabályozás ’18. évi változásának hatásait - a maradványok nagyságrendje miatt - azonban szükséges majd nyomon követni és értékelni az államháztartás gazdálkodása és a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából.
A beruházásokról szólva újfent szeretném ráirányítani a figyelmet az állami és önkormányzati beruházások megfelelő előkészítésére. Meggyőződésem, hogy konjunktúra idején az állam akkor jár el helyesen, ha fékezi, bizonyos értelemben visszafogja a saját beruházási tevékenységét, ezáltal nem szűkíti az egyébként is korlátos építőipari és egyéb munkaerőforrás-kapacitásokat, illetve a gazdasági növekedés lassulása esetén, egy recesszív időszakban a megfelelően előkészített, precízen megtervezett állami beruházások beindításával pedig dinamizálni, fűteni tudja a belső gazdasági folyamatokat. Úgy vélem, ez az anticiklikus állami beruházási stratégia - hasonlóan az európai uniós források megelőlegezéséhez - szintén egy fontos gazdaságélénkítő és a magyar gazdaság versenyképességét meghatározó, erősítő eszköz lesz. Ki kell emelni ugyanis, hogy az intenzív gazdasági növekedés mellett bizonyos tényezők ’18. évi alakulása fontos változást jelző folyamatokra világít rá. Ezek közé tartozik az infláció folyamatos emelkedése, az építőipar esetében a kiadott építési engedélyek számának lassuló növekedése, a külkereskedelmi többlet mérséklődése, valamint az import exportot meghaladó növekedési üteme. E folyamatok hatásait a ’18. évi fellendülés és a kormányzati intézkedések hatásai együttesen kompenzálták. Azonban e folyamatok azt jelzik, hogy középtávon a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés lassulása irányába ható kockázatok léptek fel, aminek kezelése külön feladatot fog jelenteni.
Tisztelt Képviselők! Expozém végén szeretném ráirányítani a figyelmüket egy másik friss jelentésünkre. Az elmúlt években lezajlott zárszámadási vitákban több alkalommal is elhangzott - és ezt meghallgatva, elnökként elrendeltem -, hogy a költségvetési és makrogazdasági folyamatok értékelésével egyidejűleg az Állami Számvevőszék nem tért ki korábban az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos tendenciákra, hiszen azt nem is tartalmazta a beszámoló, a törvénytervezet. De az erre való igényt, e felvetéseket meghallgatva idén először a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével egyidejűleg elvégeztük az azonos időszakra vonatkozó, állami vagyonnal kapcsolatos, törvényben is meghatározott tulajdonosijog-gyakorlás - szintén évente végzett - ellenőrzését. Így az október 14-én lezárt, ’18-ra vonatkozó ellenőrzésünk a négy legjelentősebb vagyoni kör felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - tulajdonosijog-gyakorlással kapcsolatos tevékenységére terjedt ki. Az Országgyűlés felé történő beszámolás tekintetében az ellenőrzés a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterre és szervezetére és az Agrárminisztériumra terjedt ki.
Az ellenőrzésünk megállapította, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlással kapcsolatos tevékenységek szabályozási kontrolljainak kiépítettsége hozzájárult a tulajdonosijog-gyakorló szervezetek szabályszerű és elszámoltatható feladatellátásához. A tulajdonosijog-gyakorlók az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésbe adását a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával végezték. A vagyonkezelésbe adott állami vagyont a tulajdonosijog-gyakorló szervezetek nyilvántartották, azonban a vagyon értékének pontos, naprakész nyomon követését veszélyeztette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél hiányosságok voltak ezen vagyonelemek nyilvántartása terén. A vagyonkezelésbe, használatba adott állami vagyon megóvását ugyanakkor a tulajdonosi ellenőrzések rendszere támogatta. Az állami tulajdonú ingatlanok értékesítése szabályszerűen történt.
A tulajdonosijog-gyakorlók a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok feletti tulajdonosijog-gyakorlással kapcsolatos tevékenységüket szabályszerűen látták el. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ azonban a társaságok beszámolójáról esetenként nem a jogszabályi előírásokkal összhangban döntött, illetve nem intézkedett a veszteségek rendezéséről.
A rábízott állami vagyonnal kapcsolatos elkülönítési és beszámolási kötelezettségüknek a tulajdonosijog-gyakorló szervezetek szabályszerűen eleget tettek, a rábízott vagyonra vonatkozó ’18. évi beszámoló elkészítéséhez elvégezték a vagyonelemek értékelését és leltározását.
Az átláthatóság követelményének érvényesülését támogatta, hogy a tulajdonosijog-gyakorlók az információs és kommunikációs folyamatokat szabályszerűen kialakították és működtették, a rábízott vagyonra vonatkozó éves költségvetési beszámolójukat közzétették.
Ellenőrzésünk során értékeltük a 2016-ra vonatkozó számvevőszéki zárszámadási ellenőrzés megállapításainak a tulajdonosijog-gyakorló szervezetek általi hasznosítását, és megállapítottuk, hogy a vállalt és végrehajtott intézkedések eredményeként az állami vagyongazdálkodás átláthatósága javult, az állami vagyonnal való gazdálkodás kockázatai pedig jelentős mértékben csökkentek 2016-hoz képest.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem szerint munkánkkal - az október 11-én nyilvánosságra hozott és az Országgyűlésnek, illetve a Költségvetési Tanácsnak is átadott jelentésünkkel és elemzésünkkel - hozzájárultunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadásitörvény-javaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson. Munkánk hasznosul, hiszen tapasztalataink hozzájárulnak a megalapozott és hosszú távú gazdasági növekedést is eredményező, reményeink szerint fenntartható költségvetési politika alkalmazásához.
Végezetül ezúton is köszönöm a beszámolók összeállításában, valamint az ellenőrzési és elemzési munkában részt vevő kollégáim, a kormány illetékes, elszámolásért felelős több száz emberének erőfeszítéseit. Ehhez tudni kell, hogy ez a Számvevőszék számára a legnagyobb kapacitást igénylő, legösszetettebb ellenőrzési tevékenység évről évre.
Önöknek pedig tartalmas szakmai vitát kívánok. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
