DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Honvédelmi bizottság tagjaként elsősorban a honvédelmi és a belügyi tárca költségvetéséről és zárszámadásáról, számairól szeretnék önöknek beszélni, és azt gondolom, hogy van néhány dolog, amit mind a két területen meg lehet említeni, és persze vannak nagy különbségek is.
Az első - és lehet, hogy furcsán fog hangzani ellenzéki politikus szájából, de az első - tényszerű megállapítás, hogy mind a két területre több pénz érkezett. Ezt nyilván honvédelmi területen dolgozó politikusként az ember első látásra - talán némely esetben még másodikra is - üdvözöl. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy mihez képest érkezett több pénz. Azért itt még egyszer említsük meg, és emlékeztessük magunkat is és a kedves érdeklődő, figyelő állampolgárokat is, hogy azért a honvédelmi tárcának nem volt nehéz több pénzt adni, hiszen itt a 2013-14-15. évek költségvetésében - ez a zárszámadások összehasonlításából is látszik - valóban, effektíve a honvédség kivéreztetésének állapotáig jutott a kormány, de már a ’18-as költségvetésben valamelyest megmutatkozik az a pluszforrás, ami a fejlesztésekhez érkezett.
Mind a két tárcánál természetesen nagy összeg jelenik meg a migráció elleni küzdelem tekintetében is. Ezeket csak azért érdemes külön kezelni, mert nem tükrözi azt, hogy egyébként ezeknél a szervezeteknél milyen valós napi munka és milyen valós napi állami támogatás van, ezek sokszor egyszeri beruházások vagy egyszeri túlórák kifizetései, tehát én ezt ebben a tekintetben nem számolnám bele a tendenciákba.
A másik közös pont, és ez már kevésbé romantikus, hogy főleg a HM-nél, egyszerűen minősíthetetlen módon elképesztő titkolózás folyik az egyébként nem tíz-, hanem százmilliárdos nagyságú állítólagos beszerzések tekintetében. Azért mondom az állítólagost, mert a Honvédelmi bizottság tagjaként még egy konkrét papírt, egy konkrét beszámolót nem tudtunk meghallgatni az elmúlt évekből azzal kapcsolatban, hogy valójában mit és mennyiért vásárolt a Magyar Honvédség.
Viszonylag nagy port kevert az érintett évet is érintően például a merevszárnyú repülőképesség fejlesztése, ami szakmailag így hangzik, egyébként pedig az utasszállítókról meg a kvázi magán-, luxusjetekről szóló beszerzés, de még a mai napig ez sem tisztázott, hogy akkor ezekkel a gépekkel mi van, ki használja pontosan, hogyan, pláne nem, hogy a kormány összevissza mellébeszélt, egyes esetekben konkrétan hazudott még a gépek létezéséről is, hiszen a kezdeti hetekben, hónapokban, a 2018. választási évnek köszönhetően a honvédelmi tárca még azt is letagadta, hogy két ilyen kis jetet vásárolt a magyar kormány, folyamatosan csak egyről beszélt. Ha jól tudom, ma éppen ott tartunk, hogy az egyik a honvédség kötelékében van, a másik pedig civil lajtsrommal, csak a jóisten tudja, hogy mit csinál és kiknek a szolgálatait tölti be, de hogy nem a magyar katonákét, az majdnem biztos.
A harmadik közös pont pedig az állomány helyzete, a fizetések, a túlórák. Az a szomorú helyzet, hogy főleg a belügy területén, de a honvédelem területén is itt most már nagyon komoly problémák vannak, de ezt majd a részletesebb elemzés során fogom kifejteni. Ha a honvédelmi tárca költségvetését, illetve zárszámadását nézzük, akkor egy megállapítható, hogy az, amit az elején mondtam, abból minden kijön, tehát az is, hogy van pluszpénz, meg az is, hogy effektíve követhetetlen, hogy ezt mikor és hogy költik el. Óriási összegek mennek át egyik évről a másikra, illetve óriási összegű szerződések kerülnek úgy az egyik évben aláírásra, hogy tényleges kifizetés a következő évben van, ezért elég kuszán néznek ki a tárca tényleges kiadásai, illetve a tényleges költségvetési támogatása sorok és az ezek közötti eltérések. Az egyik mínuszt, a másik komoly pluszt mutat, de még egyszer mondom, ennek nyilván elsősorban, ha jól értem, akkor az az oka, hogy néhány beszerzés éveken átnyúlóan történik meg.
Itt szeretném még egyszer hangsúlyozni, és ha lehet - ilyen hangulatban voltunk az előbb, egészen tisztességes, kulturált szakmai vitát folytatott itt az államtitkár úr is -, segítsen már elérni a magyar Országgyűlésnek a kormányánál, hogy a legalapvetőbb szabályokat a Honvédelmi Minisztérium tartsa már be. Az nonszensz, hogy egy Honvédelmi és rendészeti bizottság, egy olyan Országgyűlés, amelyik egyébként a fedezetet elvileg biztosítja a honvédelmi tárcának és annak a beszerzésének, az most már két és fél éve nem tudja, hogy a Magyar Honvédség és a magyar kormány mit, mennyiért, kitől és miért vásárol. Az ugye, nonszensz, államtitkár úr, hogy külföldi szaklapokból kell megtudni, hogy több száz milliárd forintért veszünk-e az Egyesült Államoktól hadieszközöket vagy nem, hogy az újságból kell megtudni, hogy egyébként az Európai Unió által elítélt - bár Magyarország ezt majdnem megvétózta - Törökország, amely a kurd kisebbséggel szemben éppen egészen brutális fegyveres fellépésben van, hogy tőlük éppen valami - egyébként a miniszterelnök vagy az ő üzleti és baráti köréhez tartozó - cégen keresztül azért csak-csak vásárol Magyarország fegyvert.
(13.40)
Vérlázító! Az is az, hogy napirendre kérjük ezeket az ügyeket, darabra külön-külön, a helikoptert, a repülőket, a rakétabeszerzést, és egyszerűen vagy nem jön el a HM és nem számol be róla, vagy már maga Kósa Lajos és a Fidesz-frakció többsége gondoskodik arról, hogy napirendre se lehessen venni a témát. Hát hogyan lehet így az Országgyűlésnek bármilyen ellenőrző funkciója? És azt mindenki elismeri, én azt gondolom, az ellenzéki képviselő mindegyike abban a bizottságban, hogy ezeket, ha kell, akkor zárt ülésen úgy kell megtárgyalni, hogy nyilvánosságra hozni ennek a részleteinek döntő többségét nem lehet. Na de hát, államtitkár úr, ha itt nem ipari lopásról van szó, akkor mi akadályozza meg a magyar kormányt és a magyar honvédelmi minisztert, hogy bejöjjön és megmutassa nekünk büszkén, hogy milyen jó üzletet kötött a magyar állam? Miért kell mindent eltitkolni, és gyakorlatilag a házszabályt is semmibe véve, porba tiporva itt évek óta az összes ügyben titkolózni?
Szintén az előbbi témát érintően egy mondatot hadd idézzek magából a zárszámadásból: az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás a Magyar Honvédség esetében az iraki kurd erők felkészítésének támogatása volt; bocsánat, ez a megjegyzés, konkrétan így szól az idézet: „A jelenlegi magyar külpolitikai irányvonal szempontjából is figyelemre méltó a terrorizmus ellen folytatott nemzetközi szerepvállalás, részeként a nemzetközi feladatok között továbbra is kiemelt jelentőséggel bír az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás. Emellett Magyarország jelentős szerepet vállal az afganisztáni és a balkáni katonai missziókban is.” Egyébként ezért le a kalappal a honvédség köteléke előtt és az ott szolgálatot teljesítők előtt is, de azért érzi államtitkár úr ennek is a szolid báját, hogy míg a zárszámadásban az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás fontosságáról beszél a magyar kormány, ami konkrétan abban nyilvánult meg, hogy kurd katonákat képez ki a Magyar Honvédség, hogy az Iszlám Állam ellen lépjenek fel fegyveresen, az életüket leginkább áldozva, nem csak kockáztatva, aközben egyébként a magyar kormány vígan bizniszel és csencsel azzal a török kormánnyal, aki a kurd nép egy másik ágát gyakorlatilag legázolja mindenféle valós indok vagy felhatalmazás nélkül.
Itt szeretnénk határozottan tiltakozni az ügy ellen, és egyébként Mesterházy képviselőtársammal be is nyújtottunk egy határozati javaslatot, még mielőtt kiderült a minap, hogy a törököktől egy közvetítő cégen, ami állítólag Mészáros Lőrinchez köthető, csapaton keresztül próbálja megkerülni a nemzetközi tiltásokat, már azelőtt benyújtottunk egy határozati javaslatot, és szeretnénk, ha az Országgyűlés támogatná is, hogy amíg a törökök ezt az agressziót le nem állítják végleg, addig a magyar kormány és Magyarország Törökországtól az égvilágon semmit, no pláne nem fegyvereket szerezzen be.
Ami a honvédséget illeti: a létszámról nem tudunk. Merthogy az volt a másik kérdés, hogy évtizedeken keresztül, legalábbis a rendszerváltás óta minden évben a zárszámadás a honvédség tényleges létszámadatait is tartalmazta, ezért össze lehetett hasonlítani, hogy ez évről évre csökken, nő vagy stagnál. Ugye, néhány évvel ezelőtt, amikor már tényleg vállalhatatlan volt valószínűleg a létszámhiány, önök egyszerűen kivették a zárszámadásból ezt, és titkosították a honvédség létszámát, és teszem hozzá, ez is olyan, hogy még a Honvédelmi bizottság tagjai sem férnek hozzá. Úgyhogy ez egy hit kérdése, hogy ki hiszi el, amit szövegesen leírtak ebben a javaslatban, hogy minden szuper ezen a területen is, és rettenetesen sok katonánk van, és nekünk nagyon jó. Hát, körülbelül ezzel a konkrétsággal meg komolysággal született meg a létszámra vonatkozó beszámoló. Én őszintén azt mondom, államtitkár úr, hogy én nem hiszem el azt, ami oda le van írva. Akkor hiszem el, ha behoznak egy számsort, és megmutatják, hogy konkrétan, állománykategóriánként hány katona, hány szerződéses és hány egyéb munkatárs van a honvédség kötelékén belül. Mi évekig hallgattuk a dicshimnuszokat, miközben egyszer bejött a vezérkari főnök, aki jelenleg a miniszter egyébként, és véletlen bemondta, hogy akkor talán vagy 30 százalékos létszámhiány volt néhány évvel ezelőtt a honvédségnél.
(Tordai Bencét a jegyzői székben
Arató Gergely váltja fel.)
Arató Gergely váltja fel.)
Ami sokkal nagyobb problémát okoz, és itt önre is reflektálnék, azt mondta, 8,5 százalékos rekordnagyságú volt a jövedelemnövekedés, a bérnövekedés ’18-ban. Hát akkor azért arra a területre, amiért önök felelnek, nem lehetnek olyan büszkék, államtitkár úr, mert itt a saját zárszámadásukban azt írják, hogy a honvédelem teljes területén, átlagában, a fejezetben átlagban 2,85 volt. És tudja, még szörnyűbb az, hogy ezt onnan tudom felolvasni, hogy ezt írták bele a zárszámadási törvénybe, és ráadásul a szerződéses legénységi állománynál, ha már a decilisekről beszélünk itt a honvédségen belül is, konkrétan átlagfizetés-csökkenés volt 2018-ban.
Az, hogy a piaci cégek mennyit emeltek a magyar munkások bérén, hogy azok ne menjenek el, az egy dolog, államtitkár úr, de hogy önök mennyit emeltek például az államigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem - vagy éppen idehozhatnám a kormányhivatalok tarthatatlan állapotát is -, a közszolgák bérén azért, hogy egyébként maradjanak, és tisztességgel lássák el a feladatukat, arra már nem lehetnek olyan büszkék.
Ami a Belügyminisztérium fejezetét illeti, itt is azt tudnám kiemelni, hogy bár sok egyszeri beruházás volt, és ezek is 100 százalékban a Honvédelmi bizottság előtt a migrációs helyzetre hivatkozva titkos beszerzésekkel zajlottak, tehát a későbbiek során nem nagyon lehet tudni és látni, hogy kik és miért és gyakorlatilag mennyiért végezték el ezeket a munkákat, van közöttük egészen hajmeresztő is. Talán nem árulok el nagy államtitkot, ha úgy halkan megjegyzem, hogy szerintem az már egy picit erős, amikor a ToiToi vécéket is nemzetbiztonsági, illetve migrációs helyzettel összefüggésben titkosan kell beszereznie egy országnak. Remélem, hogy a vécépapírt még meg merik venni nyílt beszerzésen.
Ami a Terrorelhárítási Központot illeti, természetesen van minden, kétszer. Olyannyira látszik ez, hogy van például pénz arra, közel 500 millió, hogy egy 52 fős új brigád védje Szijjártó Péter miniszter urat, úgy egy személyben konkrétan. Mindehhez pénz, paripa, fegyver, felszerelés, bér, új autók és minden járt az egész csapatnak. Szerintem egy kisebb önkormányzat is megörülne neki, ha ennyi pénzt és embert kaphatna azért, hogy a polgáraiért dolgozhasson, de biztos, hogy megvan rá az okuk, hogy 52 embernek miért kell váltásban a külügyminisztert védenie.
Ami drámai, az továbbra is a büntetés-végrehajtás helyzete, ez a ’18-as zárszámadás számaiból is látszik. És bár valami egészen ízléstelen, így tudnék fogalmazni, dicshimnuszt írtak bele ebbe a zárszámadásba, a büntetés-végrehajtás területén totális a katasztrófa, államtitkár úr, és ezt minden egyes alkalommal elmondom itt önöknek is: a létszámhelyzet, hogy ma már ott tartunk, hogy a zárszámadásba a dolgozó fogvatartottakat is beleírták, csak hogy ki ne derüljön, hogy konkrétan mennyi a hivatásos állomány tagja, mennyi a közalkalmazott, mennyi a tényleges létszám. Ott tartunk, államtitkár úr, hogy effektíve Kelet-Magyarországon a különböző színes újságokban adnak fel hirdetéseket, hogy biztonsági őröket keresnek büntetés-végrehajtási intézetek őrzésére. Egészen elképesztő! És amit én tudok a szakszervezettől meg az ott dolgozóktól, hogy még ezekre sem jelentkezik senki annyi bérért, amennyit egyébként ott tudnak adni.
És miután nagyon elszaladt az idő, inkább csak a legfontosabbat emelem ki: államtitkár úr, elkerülhetetlen egy tényleges béremelés a Belügyminisztérium területén. Elkerülhetetlen! Önök is pontosan tudják, hogy milyen létszámhiány van, pontosan látják, az a 6 millió túlóra, ami csak a rendőrségen történt 2018-ban, az egyszeri, egyévi kiugró példának is borzasztó lenne, de itt nem erről van szó, itt egyszerűen rendszerszerűen kezd összeomlani a történet a büntetés-végrehajtásnál, a tűzoltóknál és a rendőröknél is. Mi azt mondtuk még egy évvel ezelőtt, hogy egy 30 százalékos béremelésre szükség van. Azt mondjuk, hogy 50 százalékos következő lépcsőre szükségük van, hiába tették meg ezt öt év alatt 50 százalékkal, mára ez a piaci szereplőkhöz képest elenyészett, és egyszerűen képtelen a terület megtartani az embereket. Államtitkár úr, négyéves szolgálati viszony után szerelnek le az emberek, ennél nagyobb pénzkidobás a világon nincsen. Tessék a rendvédelem területén pénzt keresni a költségvetésben, és megcsinálni a fizetésemelést! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és a DK soraiból.)
