DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, én is szeretném megköszönni mindenkinek, aki a költségvetés elkészítésében, annak végrehajtásában és ellenőrzésében részt vett, hiszen ez egy nagyon komoly munka. Nyilván a vita során sokan el fogják mondani, hogy mit gondoltak a 2018. évi költségvetés készítésekor, és remélem, majd elhangzanak azok a mondatok is, hogy elnézést kérünk, tévedtünk, hiszen amikor azt mondtuk - mármint önök -, hogy ezt a költségvetést nem lehet majd végrehajtani, nem időben készült el, nem a folyamatoknak megfelelően került megtervezésre, ezeknek a szirénahangoknak (Moraj az ellenzéki padsorokban. - Gréczy Zsolt: Szirén vagy sziréna?) ez a zárszámadásitörvény-javaslat mindenképpen ellentmond, hiszen minden mondat, ami itt a két expozéban elhangzott, arról szól, hogy a 2018-as költségvetés tervezésekor, annak mindenkori végrehajtásakor a törvényeknek megfelelően történt annak elvégzése és betartása.
Ráadásul senki nem mondhatja azt, hogy azok a folyamatok, amelyeket előre terveztünk, azok nem valósultak meg, sőt, mint ahogy majd el fog hangzani, inkább túlteljesültek, amit, azt gondolom, minden magyar állampolgár közös sikereként tudunk megmutatni.
A 2018. évi központi költségvetés zárszámadásáról szóló T/7556. számú törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek célja, hogy megismerjük a 2018. évi költségvetési folyamatokat.
(10.10)
2018-ban Magyarország nemzeti összterméke 5,1 százalékkal bővült, ami messze meghaladta az előzetesen prognosztizált 4,3 százalékos bővülést. A nagymértékű növekedéshez minden szektor hozzájárult, de fontos kiemelni, hogy a 2016. év végi béremelési és adócsökkentési megállapodás mindenképpen hozzájárult, amelynek értelmében egyrészt nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ennek következtében az átlagkeresetek 2018-ban több mint 10 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez nagymértékben javította a háztartások anyagi helyzetét, hiszen fogyasztásuk 4,9 százalékkal bővült.
A nemzeti össztermék növekedésének másik pillére a beruházások. A nemzetgazdasági beruházások összesen 17,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen meghaladta az előzetesen becsült 12,9 százalékos növekedést. A beruházási aktivitás megugrásában a 2014-20-as uniós költségvetési ciklushoz kötődő fejlesztések felfutása, a lakásépítéseket ösztönző otthonteremtési program, valamint a vállalkozások kapacitásbővítése egyaránt szerepet játszott. A magyar export 4,3 százalékkal, az import 6,8 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2018-ban is többletet tudott mutatni.
A gazdaság teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti hatását. 2018-ban a foglalkoztatottak száma is jelentősen, 1,1 százalékkal tovább növekedett. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2 százalékkal növekedett, míg a közszférában a létszám 3 százalékos csökkenést tudott mutatni. Elmondhatjuk, hogy ma már 4,5 millió fő dolgozik, és ami még fontosabb, 4,5 millió fő adózik Magyarországon. Ez 69,2 százalékos foglalkoztatási rátát eredményezett, az aktivitás pedig elérte a 71,9 százalékot.
A munkanélküliségi mutató 3,7 százalékra csökkent, ami közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, vagyis aki ma munkát keres és dolgozni szeretne, az jó eséllyel talál magának elfoglaltságot. Közgazdászok egyértelmű véleménye szerint ugyanis a 3 százalékos szint elérése esetén már nem beszélhetünk munkanélküliségről, hanem inkább természetes fluktuációról.
Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik legfontosabb gazdasági adat, amely az embereket érdekli, az infláció. Elmondhatjuk, hogy az árak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek 2018-ban, így az infláció mértéke alacsonyabb lett a tervezett 3 százalékosnál. Az emelkedés hátterében elsősorban az élelmiszerek, azon belül a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tejtermékek drágulása állt.
A másik ok pedig az európai konjunktúra hatására a kontinens felől érkező inflációs nyomás volt, jelentősen drágultak az új autók és a műszaki cikkek is. A bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2018 végére 70,2 százalékra süllyedt. Szeretném kiemelni ezt az arányt, mivel ha összehasonlítjuk, 2011-ben még ez az arány 80 százalék volt.
A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja továbbra is az adósságráta csökkentése a lakossági állampapírok állományának növelésével, illetve a devizaadósság arányának mérséklésével párhuzamosan. A devizaarány tekintetében még komolyabb áttörést sikerült elérni. A 2011. év végi 52 százalékról 23 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett vissza. Úgy vélem, nem kell megmagyarázni, hogy ez milyen mértékben csökkenti az ország devizakitettségét és külső sérülékenységének kockázatát.
Egy ország államháztartásának helyzetét illetően fontos beszélni a költségvetési hiány mértékéről is. Az előző esztendőkben ez a mutató az uniós módszertan szerint nemzeti össztermékhez képest mindössze 2,3 százalék volt. A fentebb felsorolt makrogazdasági tényszámok mind azt mutatják, hogy az ország gazdasága jól teljesített 2018-ban, és ezt jó ideje már a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek is elismerik. Ez év februárjában ugyanis egy kategóriával, a BBB-osztályba sorolták (sic!) hazánk hitelminősítését, és néhány nappal ezelőtt, éppen tegnap is bejelentésre került egy hitelminősítőnek az újabb felminősítése. Ha jól tudom, a héten még várható egy hitelminősítő intézet adatainak a nyilvánosságra hozása.
A fiskális politikát illetően megállapíthatjuk, hogy 2018-ban is voltak a bevételi és kiadási oldalt egyaránt jelentősen befolyásoló változások, de ezek összességében nem rontották a központi költségvetés hiányát. A központi költségvetés bevételei az előirányzatokhoz képest nagyobb összegben teljesültek, a legtöbb adónem, például a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi tranzakciós illeték… - a tervtől alacsonyabb teljesülés csak néhány kisebb adónemnél volt megfigyelhető, például az egyszerűsített vállalkozási adónál vagy a reklámadónál.
Szintén pozitívan hatott a költségvetés egyenlegére, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülése közel kétszerese lett a tervezettnek, melyben jelentős szerephez jutott a szén-dioxid-kvóták értékesítésére befolyt bevételek vártnál jóval magasabb összege. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a pénzforgalmi szemléletben az állam milyen célra milyen arányban költött.
Az állam saját magára, annak működtetésére 19,1 százalékot, jóléti funkciókra összesen 49,1 százalékot, gazdasági funkciókra 17,4 százalékot, államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokra pedig 5,6 százalékot költött. Úgy vélem, az ilyen típusú osztályozása a költségeknek nagyon hasznos, hiszen ezzel a módszertani eszközzel összehasonlíthatóvá és értelmezhetővé válnak a különböző országok kormányzati szektorainak cél szerinti összetételei.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány szót ejteni az önkormányzatok helyzetéről is. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2018. évben és a 2013-ban kialakított, a tapasztalatok alapján évről évre pontosított, az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó feladatalapú támogatási rendszerben történt meg. A helyi önkormányzatok 2018-ban a finanszírozási műveletekkel együtt összesen 4274 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 12,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az államháztartás helyi önkormányzatok alrendszereinek 2018. évi pénzforgalmi többlete 249,5 milliárd forintot tett ki. A javulás többek között a vártnál magasabb helyiiparűzésiadó-bevétellel magyarázható.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő zárszámadásitörvény-javaslatot áttanulmányozva, meghallgatva az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleményét, azt a következtetést kell levonni a 2018-as esztendővel kapcsolatban, hogy az elfogadott költségvetés elősegítette a családok boldogulását, több embernek volt munkája, a bérek is érezhetően nőttek. Mindezen társadalompolitikai célokat úgy sikerült elérni, hogy a költségvetés stabilitása nem forgott és nem forog veszélyben.
Mindezekre tekintettel azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák szavazatukkal a 2018. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot. Meggyőződésem, hogy 2018-ban sokat haladtunk előre, Magyarország egy jobb, sokat gyarapodó ország lehetett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(10.20)
