DR. TILKI ATTILA
DR. TILKI ATTILA
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2006 és 2010 között egy bizottságban ültem az előttem felszólaló DK-s képviselő úrral. Jó lett volna akkor olvasni azt a felszólalását, amit az imént elmondott. Én volt polgármesterként pontosan arra emlékszem vissza, amikor a szocialisták úgy emelték meg a pedagógusok bérét, hogy azt az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodni, sőt úgy, hogy nem is volt ellensúlyozás, ellentételezés, hanem egész egyszerűen az önkormányzatok különböző hitelek felvételével tudták ezt biztosítani.
Tehát ezt a kritikai megjegyzést én akkor, amikor önök voltak kormányon, nagyon szívesen meghallgattam volna. S hozzátette, hogy az adóból kell kigazdálkodni, hiszen az önkormányzatoknak ez az egyedüli bevételi forrása. Annak idején, amikor még az önkormányzati intézmények, például az iskola is egy önkormányzat fenntartása alá tartozott, és olyan településeken, ahol alig volt vagy nem volt helyi iparűzési adó, ott is oda kellett tenni a pedagógusbér-emelés mellé, mert önök rákényszerítették az önkormányzatokat erre. Úgyhogy úgy gondolom, egy kicsit hiteltelen az önök szájából ez a mondat.
Én meghallgattam Harangozó képviselő urat. Én nem vagyok honvédelmi szakpolitikus, de úgy gondolom, hogy ő sem külügyi. Nagyon érdekes, ahogy a szír kérdést villámgyorsan elrendezi, holott ha egy kicsit belemélyedne, láthatná, hogy ez egy sokkal bonyolultabb helyzet és sokkal bonyolultabb szituáció. Megkérdezném tőle, tud-e arról, hogy mondjuk, török parlamenti képviselők között, persze nem a török HDP, a kurd párt tagjai, hanem a kormánypártok, mondjuk, az AKP tagjai között van-e kurd származású képviselő. Természetesen a kormányzó pártban is vannak kurdok, kurd származású török képviselők. Úgy gondolom, hogy innen, igazán messziről elég furcsa, ha valaki másfél mondattal eldönti azt, hogy a kormány mit csinál, illetve mit nem csinál Szíriával kapcsolatban, illetve a török-szír konfliktust itt a parlamentben egy mondattal el tudja intézni.
Harangozó úr végig arról beszélt, mintha valami boszorkánykonyha folyna a honvédelmi tárcánál. Én azért nem felejtem el azt, hogy Demeter Márta, aki az önök frakciójában ült, titoktartási nyilatkozatot írt alá mint a Honvédelmi bizottság tagja, aztán érdekes módon különböző fals információkat, természetesen a parlamenti kötelezettségét megszegve, nyilvánosságra bocsátott. Az ellenzéknek mindig az a dolga, zárszámadáskor, költségvetéskor is mindig arról beszél, hogy ez teljesen rossz, ez teljesen tragikus, ezt én megértem; mi a kormányoldal részéről viszont másképp látjuk.
(A jegyzői székben Földi Lászlót
Móring József Attila váltja fel.)
Móring József Attila váltja fel.)
Higgye el, hogy az önkormányzati szférát sokkal jobban ismerem, mint ön, és az önkormányzat tagjai is másképp látják a helyzetet, azok az emberek, akik vidéken élnek. Én olyan térség országgyűlési képviselője vagyok, ahol 88 település van. A 88 település közül két 5 ezer lélekszám fölötti város van, két 5 ezer lélekszám alatti, tehát 86 település 5 ezer lélekszám alatti. Nagyon örültek az itt élő emberek, az itt élő települési vezetők annak, hogy ez a kormány gondol végre arra, hogy vidéken és falun is élnek emberek, és bevezette a „Magyar falu” programot. A „Magyar falu” programnak kettős célja van, egyrészt lehetőséget ad arra, hogy aki városban él, az kiköltözzön vidékre, egy faluba, a másik célja pedig az, hogy aki falun született és falun akar élni, annak a számára teremtsünk olyan lehetőséget, ami méltó körülményt nyújt ahhoz, hogy ott tudjon maradni. A „Magyar falu” programban 2873 5 ezer lélekszám alatti település van ma Magyarországon, és a 2873-ból mindössze 72 település gondolta úgy, hogy nem fog a „Magyar falu” program kiírásaival élni, 95-96 százaléka pedig úgy gondolta, hogy igen, mert számára fontosak azok a kisebb támogatások is, amelyek a helyben lakást segítik a településen.
S ha már vízióról beszéltünk, a vízióhoz az is hozzátartozik, hogy a magyar kormánynak az a víziója, hogy a kistelepüléseken, a falvakban is ott maradjanak az emberek. Tíz alprogram bírálási szakaszban van. A korábbi alprogramok - mint például önkormányzati közösségi terek fejlesztése, egyházi közösségi terek fejlesztése, orvosi rendelők, orvosi eszközök - elbírálása már megtörtént. Higgye el, hogy egy olyan térségben, ahol én élek, ahol, ahogy mondtam, kistelepülések vannak, a kistelepülésen élő emberek nagyon örültek ezeknek a támogatásoknak, hiszen a területi operatív programban megvalósuló fejlesztések nem minden esetben nyújtottak megfelelő lehetőséget a településeknek. Ez egy alulról jövő kezdeményezés volt, egy olyan kezdeményezés, amelyik a vidéken élő emberek céljait és lehetőségeit figyelembe veszi.
A falusi CSOK-ról is váltsunk pár szót. Végtelenül örülök annak, hogy a falusi CSOK az 5 ezer lélekszám alatti településeken igénybe vehető, ott, ahol nem csökken a település létszáma. Az nagyon fontos, hogy nem csökken a település létszáma, hiszen a keleti országrészben, ahol országgyűlési képviselő vagyok, Kárpátalja szomszédságában jó pár olyan település van, ahol egyrészt azért, mert kárpátaljai magyarok ingatlant vásárolnak, másrészt különböző társadalmi mutatók miatt nem csökkenő lélekszámú települések vannak, annak ellenére, hogy 330 kilométerre vagyunk Budapesttől, hanem éppen növekvő. S még annak idején a szocialista kormányzás alatt meghozott LHH-t - erre emlékeznek a szocialista képviselők, amikor 28 választókerület volt LHH-s térség - a mi kormányzásunk alatt átneveztük komplex fejlesztési térséggé, kiterjesztettük, és az én választókerületemben a 88 település közül a két nagyobb várostól eltekintve minden egyes településen igénybe vehetik a falusi CSOK-ot. S hogy ez mennyire népszerű az emberek között? Felraktam a saját Facebook-oldalamon azt a 86 települést, amelyeket ez érint, és két óra alatt hatszáz nem like, hanem megosztás volt.
Tehát az emberek, a falvakban élő választópolgárok pontosan érzik azt, hogy a magyar kormány a falusi ember számára is rendelkezik vízióval, megértették és tudomásul veszik azt, hogy nyilván van mindennek sorja, tehát el kell jutni a faluhoz is. A nagyobb városok, Budapest fejlesztése nyilván megelőzte a falusi fejlesztéseket, de a falusi emberek végtelenül örülnek annak, hogy ma a „Magyar falu” program során és a kisvárosi program során, aminek a következő évben vélhetően emelkedni is fog majd az összege, a fejlesztési lehetőségek eljutnak a magyar falura. Ez meg is látszott az önkormányzati választásokon az eredményekben, hiszen pontosan az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kapta országos szinten a legnagyobb arányú Fidesz-szavazatot, ahol nem mondhatnám, hogy gazdag emberek élnek.
(14.00)
De az emberek emlékeznek arra az időre, amikor önök kormányoztak; emlékeznek arra az időre, hogy önök miket ígértek, mit vettek el, hogy vágták át az embereket. És most a saját bőrükön érzik azt, hogy hiteles emberek képviselik az országot, és hiteles emberek vannak ott helyi települési vezetőként, fideszes polgármesterként és térségi országgyűlési képviselőként. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
