Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár államtitkár úr a múlt héten barátkozni próbált velem, és tegező viszonyban a „Ne szakmaizzál, te!” kifejezéssel próbálta értésünkre juttatni azt, hogy szakmailag nem ért egyet velünk, államtitkár úr, mivel mi nem jóbarátok vagyunk, hanem ön egy államtitkár, én pedig egy képviselő vagyok, aki mögött szavazatok ezrei vannak (Dr. Rétvári Bence: Államtitkár úr mögött meg tízezrek!), megpróbálom még egyszer a lehetetlent, és igyekszem szakmai választ kicsikarni egy nagyon egyszerű kérdésre. Azon egyszerű kérdésre, hogy miközben bérnövekményről beszél Magyarországon államtitkár úr is és minisztere - és bár sajnálatos módon még ezzel is a régió tekintetében sereghajtók vagyunk, ha a vásárlóerőt vizsgáljuk -, szeretném megjegyezni önnek, hogy a kafetériaelemek, tehát a kedvezményes adózású munkáltatói juttatási lehetőségek kivéreztetése, amit önök ezzel az évvel elkövettek, valóban vezet oda, hogy emberek bruttó bére növekszik, hiszen önök megszüntettek egy kafetériaelemet, mondjuk, az utazási bérletre vonatkozó támogatást, a mobilitási célú lakhatási támogatást, a diákhitel-támogatáskedvező adózását is megszüntették, ahogy a lakáscélú támogatásét is, amely lakásszerzéshez, -építéshez, -felújításhoz adott munkáltatói hozzájárulásnak számított. Ezek megszüntetésével a jobb érzésű munkaadók természetesen beépítették a dolgozó bruttó bérébe ezt a korábban kafetériaformában adott juttatást, de államtitkár úr, ezt eladni úgy, hogy a munkáltatók maguktól és szépen növelik azokat a béreket, amelyekből a magyar embereknek mindenféle lakhatási és létfenntartási költségeiket kellene ugyanúgy fedezniük, egyszerű statisztikai szemfényvesztés.
Arra szólítom fel tehát önöket, és a kérdésem is erre irányul, hogy a kedvezményesen adózó kafetériaelemeket állítsák vissza, a lakáscélú támogatás, a diákhitel-támogatás, az utazási támogatási formák továbbra is úgy kellene hogy adózzanak, hogy kedvezményes módon tudja a munkáltató ezzel a munkavállalót ösztönözni egy olyan bérszínvonal mellett, amely Európában vásárlóerőt tekintve az egyik legalacsonyabb és régiós viszonylatban is kezd elmaradni. Önöknek kutya kötelességük lenne mindezeket a módosításokat visszavezetni, és azt vizsgálni az ellenzékkel együtt, hogy hogyan lehet segíteni tipikus élethelyzetben lévő tipikus magyar embereken, nem csak a felső középosztálytól fölfelé, tehát ahogy önök teszik. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
