DR. MELLÁR TAMÁS
DR. MELLÁR TAMÁS
DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Egy adat annyit ér, amennyien bíznak benne. Ezért kiemelt fontosságú a Statisztikai Hivatal társadalmi megbecsültsége, illetve a bizalom iránta. Ezért aztán nem nagyon szabad kritizálni ezt az intézményt. De vannak olyan esetek és van olyan időszak, amikor muszáj, és most nekem is ezt kell tennem.
Aggasztó hírek érkeznek a Statisztikai Hivatal háza tájáról. Több mint háromszáz fővel csökkent a hivatal létszáma, igen magas a fluktuáció a hivatalban, ami nagyon szokatlan egy olyan intézménynél, ahol speciális ismeretekre van szükség, ahol az eddigiekben teljesen tipikus volt az, hogy fiatalkorában odakerült valaki és onnan is ment nyugdíjba. Most a próbaidősök sem maradnak a hivatalnál, nagyon rossz a munkahelyi légkör.
A rabszolgatörvény után a múlt héten kérte felmentését a külkerstatisztikai főosztály vezetője, aki korábban a nemzeti számlák főosztályát vezette, a területi statisztika vezetője, a fogyasztóiár-osztály vezetője, az informatikai főosztály hat vezetőjéből öt fő. Miért rossz a hangulat a hivatalnál? Miért lépnek ki ilyen sokan? - merül föl a kérdés. Azért, mert kettős szorításban van az egész hivatal, egyfelől a tények, másfelől pedig a politikai elvárások között kell nekik lavírozni, és ez a lavírozás bizony igen nehéz. Mert ha megnézzük, az elmúlt időszakban igen furcsa számok jöttek ki a Statisztikai Hivatalból. A szegénység és a szegények száma meglepő módon több mint egymillióval csökkent. A bruttó átlagkeresetekre olyan adat jött ki, hogy 350 ezer forint. A reálbérek 28 százalékkal növekedtek a nyilvántartások és a Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Ismét kísért a szem-fül betegség, ami az ötvenes éveknek volt egy sajátja: nem látom, amit hallok a rádióban, és nem hallom, amit látok. Ezek a számok nyilvánvalóan nem lesznek tarthatók hosszabb távon. A Statisztikai Hivatal már el is kezdte a korrekciót. Ha megnézik, a legújabb bérstatisztikákban már 50-60 ezer forinttal kevesebb a havi bruttó átlagbér, mint amit a korábbiakban mutattak ki.
Igen aggasztó, hogy a KSH nem tartja be a gyakorlati kódexet, elkészült kiadványok nem jelennek meg, például a legutóbbi, a nőkkel foglalkozó kiadvány, ami nőnapra jelent volna meg, a cenzúra áldozata lett. A nemzetközi vándorlásról szóló kiadvány egy év késéssel jelent meg, 2017 ősze helyett 2018 őszén, nyilván azért, hogy ne háborgassa, ne zavarja meg a választási kampányt. Évente jelentést kellene készítenie a KSH-nak a saját munkájáról, de az elmúlt öt évben ez nem történt meg.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Én szeretnék létrehívni egy parlamenti vizsgálóbizottságot, mégpedig paritásos alapon. A vizsgálóbizottság tagjainak egyharmad részét a kormánypártok, egyharmad részét az ellenzék, egyharmad részét pedig a Magyar Tudományos Akadémia adhatná. Tudom egyébként, nem vagyok naiv, hogy ebből bizonyára nem lesz semmi, hiszen ezt meg fogja majd vétózni a kormánypárt, de mindenesetre ezt a javaslatot meg fogom tenni. De ha ez nem sikerül, akkor is tovább fogom folytatni a vizsgálódásomat a Statisztikai Hivatal körül, és feljegyzést fogok készíteni az Eurostat főigazgató asszonyának ezekről az ügyekről, sőt a Nemzetközi Statisztikai Intézet számára is, mert azt gondolom, hogy nekik is joguk van erről a dologról tájékozódni. Ez nem árulkodás és nem is politikai ügy, mint ahogy ezt esetleg önök gondolják (Dr. Rétvári Bence: Még véletlenül sem gondolnánk ilyet!), ugyanis véresen és keményen szakmai kérdés az, hogy vajon a gazdasági és a társadalmi folyamatokról reális, jó képet tudunk-e alkotni.
A magyar embereknek - a magyar embereknek, ahogy önök szokták mondani - elengedhetetlen érdeke az, hogy megfelelően tájékozódjanak az őket körülvevő eseményekről, ezt pedig csak akkor tudják megtenni, ha szakmailag megalapozott, megbízható információkat, megbízható adatokat fognak kapni. Ezért tehát ezt a szakmai munkát én tovább fogom folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)
