Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a Fidesz-KDNP döntése értelmében hosszú parlamenti szünet következik, egészen az európai parlamenti választásokig, érdemes összefoglalnunk azt, hogy népesedési, demográfiai kérdéskörben mekkora töréspont mutatkozott közöttünk, milyen pontokban tudtunk megegyezni. Hiszen látható az, hogy Magyarországon katasztrofális helyzet alakult ki, az élveszületések száma sajnálatos módon megint csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest, a termékenységi arányszám átmeneti növekedése pedig újra csökkenésbe fordult, 1,5 fölötti értékről 1,44-re csökkent vissza. Tehát miközben minél kevesebb szülőképes korban lévő hölgy honfitársunk van ebben a hazában, az általuk vállalni kívánt és vállalt gyermekek aránya is sajnos csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Ez egy népesedési katasztrófahelyzetet, egy demográfiai telet jelent, és egyértelműen elmondható, hogy bár a mélypont 2011-ben volt 1,23 termékenységi arányszámmal, és innen azért sikerült egy kicsit előrébb lépni, nagyon-nagyon messze, több évtizednyi közös munkára vagyunk attól, hogy sikerüljön legalább a magyarság jelenlegi lélekszámát valamilyen úton-módon megőrizni. További problémát jelent, hogy sokan csak a harmincas éveik közepén, sőt egyre többen 40 felett vállalják első gyermeküket. Ilyen esetekben annál nagyobb a valószínűsége, hogy a második vagy a harmadik gyermek már nem jön világra, hiába van szó vágyott magyar gyermekről.
Azt is látnunk kell, hogy az elmúlt két évtizedben a KSH idevonatkozó statisztikai adatai alapján jellemzően a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor lényegében változatlan, gyakorlatilag nem mutat eltérést.
Az is látható, 2004 óta megfigyelhető tendencia, hogy jellemzően Budapesten vállalják a legmagasabb életkorban az édesanyák az első gyermeküket. Itt 30-34 éves kor közötti időszakra is kitolódik rendre ez a periódus. Eközben ezzel párhuzamosan sajnos nő azon hölgy honfitársaink száma, számaránya, akiknek nincs gyermekük, gyermek nélkül kell leélni az életüket, hiszen az 1963-ben született hölgyeknek 45 éves korában csak kevesebb mint 9 százaléka volt gyermektelen, az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan azonban már 27 százaléknak nem lesz gyermeke 45 éves korára, hogyha a jelenlegi népesedési trendek folytatódnak.
Azt is el kell hogy mondjuk, hogy a népesedési robbanás valóban a maximum 8 általánossal rendelkező hölgyek körében és bizonyos lokális tényezők által befolyásolva Északkelet-, Észak- és Kelet-Magyarországon látszik kidomborodni, miközben annak ellenére következett be ez a robbanás, hogy a maximum 8 osztályt végzett nők száma 473 ezerről 363 ezer főre esett vissza 2011 és 2016 között. Látható, hogy itt már nem a balliberális gazdasági terrorcselekmények időszakáról beszélünk, hanem az utóbbi egy évtizedről, és az ezen belüli trendek is legalább vizsgálatot érdemelnének.
Látható, összefoglalva, hogy egyre többen gyermektelenek. Az ezredforduló óta 8 százalékról 16 százalékra nőtt a gyermektelenek aránya, és 78 százalékról 67 százalékra esett azok aránya, akik az első után a második gyermeket is vállalni tudják, vállalni szeretnék, hiszen látható, hogy Magyarországon olyan gazdasági környezet alakult ki, ahol a családtámogatási rendszer létezik. Ennek elemeit egyébként jellemzően parlamenti konszenzus is övezi, nem csak kormánypárti. Viszont jellemzően csak szerencsés társadalmi csoportoknak tud, illetve akar kedvezni Magyarország Kormánya ezekkel, és kimaradnak azok a magyar fiatalok, akik egy albérletben tudnák csak elképzelni az életüket, mert nem telik nekik saját tulajdonú ingatlanra.
Kimaradnak azok, akik államilag támogatott lakáscélú előtakarékossággal szedték össze, mondjuk, a CSOK-hoz szükséges önrészt annak érdekében, hogy be tudják indítani az életüket. A gyermeket nevelők, az egyszerű sorban tengődők pedig elképesztő nehézségekkel küzdenek nemcsak a 27 százalékos, jellemzően az alapvető élelmiszerek többségét még mindig érintő áfatartalom miatt, amely a szegények adójaként a legnehezebb sorban élőket terheli a leginkább, hanem azért is, mert egész Európában a gyermeknevelési cikkek adótartalma Magyarországon a legmagasabb. Ennek fennmaradása esetén pedig legalábbis cinikus lenne a kormányzat részéről demográfiai fordulatról beszélni.
A Jobbik ezt illető javaslatcsomagját benyújtotta, a javítás érdekében megfogalmazott létprogramját letette az asztalra. Elvárjuk a Fidesz-KDNP-től, hogy a kampánnyal töltött hónapjai során is kiemelt súllyal kezelje ezeket az ügyeket, érdemi válaszokat adjon a megfogalmazott problémákra, mert a célunk, a magyar megmaradás közös, a magyar jövendő pedig nem lehet piaci alkuk része, az mindennél fontosabb.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
