DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, a vagyonkezelő alapítványokról szóló T/4513. számú törvényjavaslat egy hiánypótlást hajt végre, egy hiánypótló javaslat, ugyanis az 1990-es rendszerváltás óta egy olyan intézményrendszerre tesz először javaslatot, amely biztosítja azt, hogy a felhalmozott vagyon továbbélését, valamint mindenféle kezelését - itt a magánjellegű, magáncélú vagyonkezelő alapítványokról beszélek -, ezenkívül a közérdekű alapítványoknál egy rugalmasabb vagyonkezelési rendszert hozzon létre.
Miért van erre alapvetően szükség? Azt lehet érzékelni, hogy 1990 óta, ha nézzük, most 2019-et írunk, tehát 29 év elteltével generációváltás van a magyar gazdaságban. Ez a generációváltás nem mindig megy zökkenőmentesen, nem mindig sikerül a gazdálkodási tevékenységet folytatóknak olyan utódokat, olyan utódlást biztosítani, amelynek értelmében az a felhalmozódott vagyon, a munkával, gazdálkodással megszerzett vagyon jó kezekbe kerüljön, és ezáltal, a jó kezekbe kerülés által továbbra is biztosítsa a folyamatos gazdálkodást, továbbra is képes legyen biztosítani, hogy az ott dolgozóknak és családjaiknak megfelelő munkát, megfelelő megélhetést biztosítson.
Ilyen szempontból azt gondolom, ennek a generációváltásnak a zökkenőmentes véghezviteléhez szükséges ennek a speciális alapítványi formának a jogi szabályozása, illetve létesítésének lehetővé tétele. El kell oszlatnom azt a félelmet, ami több előttem hozzászóló ellenzéki képviselőtől elhangzott, hogy ez egy vagyonkimentési eszköz. A vagyonkezelő, azaz a vagyonkezelést végző alapítvány nem lesz tulajdonosa az adott vagyontárgynak, amit az alapító vagyonkezelés céljára átad az alapítványnak. A konkrétan vagyonkezelt alapítványoknak a tulajdonosa az az örökös, az a tulajdonos, aki a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a bankszámla tulajdonosaként szerepel. Tehát úgy gondolom, az a félelem, hogy ez egy vagyonkimentés, erről nem lehet beszélni, mert ebben az esetben tulajdonváltás nincs, csak azt a generációváltást szolgálja ennek az alapítványnak a használata, illetve igénybevétele, hogy ha olyan örököse van ennek a vagyonnak, aki nem tud vagy nem akar foglalkozni a vagyon továbbvitelével, további operatív igazgatásával, irányításával, azaz a gazdálkodással, ezt rábízza egy vagyonkezelő alapítványra, amely tekintetében ő mint az eszköz tulajdonosa, a vagyontárgy tulajdonosa, kellő mértékben be tud avatkozni, ha úgy látja, hogy a vagyonkezelő rosszullátja el a feladatát.
Ez a vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztés pontosan a minimumvagyon megállapításával is - 600 millió forint értékű vagyont kell legalább rendelkezésre bocsátani vagyonkezelés céljából a vagyonkezelő alapítvány számára - mutatja, hogy az úgynevezett közepes vagy egy kicsivel nagyobb családi vállalkozások, gazdálkodó szervezetek számára is megvan az a lehetőség, hogy vagyonkezelő alapítványokon keresztül biztosítsák a gazdaság működésének folyamatosságát. Ez minden bizonnyal pozitív hatású lesz a gazdasági növekedésre is, mert egy egyben maradó, jól kezelt vagyontömeg esetében a vagyontömeggel kapcsolatos üzleti tranzakciók nagyobb bizalmat, nagyobb hitelességet tudnak biztosítani a befektetők számára, mert az élet nem áll meg azzal, hogy valamelyik vagyontárgy a vagyonkezelő alapítványba kerül, annak a működtetése, hasznosítása a szokásos ügymenet szerint megy, és ehhez mindenféleképpen jó eszköz a vagyonkezelő alapítvány megalapítása.
Számos hasonló intézmény van az úgymond fejlett nyugati jogrendszerekben. Osztrák, német, svájci, liechtensteini és holland alapítványi szabályozást vizsgált meg az előterjesztés, abból merít tulajdonképpen, amikor egyébként a Ptk. szabályaira épülő alapítványi struktúra keretei közé beemeli a vagyonkezelői alapítványt. Úgy gondolom, fontos döntés a magyar gazdaság jövője szempontjából, hogy ez a fajta vagyonkezelési lehetőség megteremtődik. Azt is kell mondanom, hogy a vagyonkezelő abban érdekelt, hogy a kezelésére bízott vagyon ne csökkenjen, mert ha a minimum 600 millió forint alá csökken ennek az értéke, akkor önmagában véve helyből úgymond megszűnik a vagyonkezelő alapítvány, nem jogosult annál kisebb vagyont kezelni. Ennek a szabályozása megtörtént az előterjesztésben, és ennek az alkalmazhatósága is, úgy látszik, hogy sikeresen fog működni.
Azt hozzá kell tennem, hogy ez azért pozitív ebből a szempontból, mert maga a vagyonkezelő érdekelt abban, hogy a vagyon ne csökkenjen, érdekelt abban, hogy a vagyon növekedjen. Nyilvánvalóan az alapítványnak a működtetésből származó jövedelme biztosított lesz, ezért is érdekelt ebben. Volt olyan példa is közvetlen ismereteim szerint, hogy egy vagyonkezelő alapítvány részére biztosított vagyonkezelési jogot egy jelentős értékű cég tekintetében a cég tulajdonosi köre; az látszott, hogy ez a jelentős cég csőd- vagy felszámolási eljárásra kerül, és mindent elkövetett a vagyonkezelő azért, hogy ez ne következzen be. Akár vagyontárgyak átcsoportosításával is biztosította ennek a jelentős mértékű cégnek a továbbműködését azért, hogy ne csökkenjen 600 millió vagy adott összeg alá a kezelt vagyon értéke, és ne szűnjön meg a maga tevékenysége.
(14.20)
Ez abból a szempontból is fontos, mert ez egyfajta hitelezővédelmi arculatot is ad a vagyonkezelő alapítványok működésének. Ebből következően a gazdaság további versenyképességét is segít majd fenntartani a vagyonkezelő alapítványok működtetése.
Hangsúlyozom még egyszer, hogy az előttünk levő törvényjavaslat nem azokat a félelmeket igazolja, amelyek itt az előbb elhangzottak, hogy ez a vagyonkimentésnek az eszköze, sőt pont ellenkezőleg, a vagyonmegtartást, a vagyonkezelés világosabbá tételét szolgálja, és biztosítja a jövőben azt is, hogy az így felhalmozott vagyonok különböző generációváltásból származó nehézségeket túléljenek, továbbra is a magyar gazdaságot, a magyar nemzeti össztermék növelését tudják szolgálni.
Úgy gondolom, hogy ezzel a céllal és az e célhoz rendelt eszközökkel egyet lehet érteni, ezért az előttünk levő törvényjavaslatot támogatni tudjuk. Talán egy olyan módosítási vagy meggondolásra méltó indítványt tudok tenni, hogy a vagyonkezelt vagyontárgy felszámolása vagy csődeljárása esetén a vagyonkezelésben részt vevők, tehát a kuratóriumi tagok, illetve a vagyonellenőr ne vehessen részt vevőként a felszámolt vagyon felszámolás során történő értékesítésében, mert ez valóban egy olyanfajta, legalábbis összeférhetetlenségi érzést kelt bennem, amit érdemes végiggondolni.
Továbbra is úgy gondolom, hogy ebből a szempontból a jogszabály korszakalkotó, új irányt tud adni a magyar gazdaság stabilitásának, biztosítékot tud adni, helyesebben, és további jogszabályi módosítások természetesen szükségesek, amelyek a nyilvántartásba vétellel és egyéb összeférhetetlenségi szabályokkal érintettek, de gondolom, ezt az igazságügyi tárca előkészíti, és amit kell, a parlament elé terjeszt, ami meg, ha kormányhatáskörben van, azt a kormány elé fogja terjeszteni.
Úgy gondolom, még egyszer megerősítve az előzőeket, hogy egyetértve az előterjesztéssel, ez egy nagyon fontos jogszabály, jó célokat szolgál, és biztonságot ad a magyar gazdaság jövőjének is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
