DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül fontos az, hogy beszéljünk erről a problémáról. Nagyon fontos az a törvényjavaslat, határozati javaslat, amely most idekerült a Ház elé. Én is egy szem kormánypárti képviselőtársamnak mondanám, aki itt van, és úgy tudom, talán köze is van ehhez a témához, merthogy ön az ELTE-n végzett egyébként ehhez szervesen kapcsolódó szakon, hogy azt gondolom, az egy fontos dolog, hogy a civileknek, az érintetteknek és a politikusoknak, pártoknak a közös munkája nyomán, társadalmi nyomásra a kormány tett bizonyos lépéseket, fontos lépéseket az ügyben, de egyáltalán nem szégyen az, hogy ezeket a dolgokat ki kell egészíteni ahhoz, hogy ez életszerű legyen, ahhoz, hogy alkalmazható legyen, szükséges kiegészíteni. Ebben kérem az ön segítségét.
Nagyon sok emberrel találkoztunk ezzel a témával kapcsolatban, és nagyon sokaknál kiderült az először is, hogy közöttük is feszültséget okoztak az intézkedések, mert aki a gyermekét ápolja otthon, és kap ilyen jellegű támogatást, nagyon örül az emelésnek, de ők sokszor kapcsolatban állnak olyanokkal, akik testvérüket, szülőt, másokat ápolnak otthon, és ez közöttük okozott feszültséget. Többen kerestek minket azzal, hogy más családtagot ápolnak, akár több családtagot is, és egyszerűen nem elég ez az ötvenpárezer forint, semmire nem elég, tehát mindenféleképpen emelni kell az ő részükre is ezt a támogatást.
Azt gondolom, ez egy össztársadalmi ügy, rengeteg elképesztő élethelyzet van, nagyon sokan a kórházból kikerülve kerülnek haza, és vállalják a családtagok azt, hogy a családtagjukat élete végéig szeretettel övezik és gondozzák, tényleg olyan áldozatot vállalva, amit, azt gondolom, tényleg az ember a családjáért, remélhetőleg, bármikor kész vállalni, viszont az államnak ebben minden segítséget meg kell adni számukra. Nagyon sok olyan átmeneti élethelyzet is van (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amikor sok-sok hónapon keresztül valaki akár semmilyen ellátásban nem részesül, és sem az egészségügyi intézményben, sem máshol nem tudja a családtagot úgy biztonságban, mint ahogy otthon.
Úgyhogy nagyon kérem az ön segítségét, kerüljön ez tárgysorozatba, tárgyaljunk erről a javaslatról. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)
