DR. HARANGOZÓ TAMÁS,

Teljes szövegű keresés

DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és európai bizottsági elnökjelöltje azt nyilatkozta, idézem szó szerint: „El sem fogadnám az Európai Bizottság elnöki tisztjét, ha arra a Fidesz szavazataival választanának meg.”
Ez nem jelent különösebb fordulatot, a frakcióvezető már korábban is kritizálta a Fideszt, és nyilatkozata tökéletesen beleillik abba az eseménysorba, ami a Fidesz Európai Néppárton belül való felfüggesztéséhez vezetett. Ami változott azonban, az a Fidesz harci kedve az Európai Néppárttal szemben. Míg korábban nem voltak hajlandóak semmit tenni, hogy a magyar kormányt ért kritikákat átgondolják, a túlkapásaikat, a törvénytelenségeket orvosolják, addig most látványosan tesznek néhány olyan lépést, amely célja nem más, mint hogy az Európai Néppárt megtűrt, elviselt tagjai maradhassanak.
Ilyen lépés az előttünk fekvő javaslat is. A közigazgatási bírósági rendszerről eddig is tudtuk, hogy azok a Fideszhez hű politikai bíróságként működnének, amelyben az lesz bíró, akit a miniszter akar, addig, amíg a miniszter akarja, és ezek a bírók úgy fognak dönteni, ahogy azt a miniszter akarja. Így rakták össze a konstrukciót. Ezen modelljük mellett a végletekig kitartottak, egészen mostanáig, hiszen a jelen javaslat határozatlan időre elnapolja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. Ez egyrészt üdvözlendő, hiszen így még egy kicsit hosszabb ideig nem a Fidesz-bíróságok lesznek azok a szervek, amelyek döntenek például a közpénzekkel kapcsolatos adatok kiadásáról, és azért is, mert a jelen javaslat alapján nem szüntetik meg a munkaügyi bíróságokat Magyarországon, amely bíróságokra egyébként ebben az országban, tekintve a munka törvénykönyvét és a kormány hozzáállását, igen nagy szükségük van a kiszolgáltatott munkavállalóknak.
A jogalkotó azonban azt a megoldást választotta, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvény bármikor hatályba léptethető állapotban marad. A Fidesz bármikor egy csapásra visszahozhatja azokat, amikor a politikai környezet éppen megengedőbb velük szemben. A javaslat indoklása szerint a halasztásra azért van szükség, hogy annak bevezetése ne hátráltassa a Magyarországot ért megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását. Az lenne a kérdésem államtitkár úrhoz, hogy ezt így hogy. Tehát most vagy megalapozatlan jogállamisági kritikák vannak, és akkor nincsen semmi értelme ennek a törvényjavaslatnak, vagy megalapozott kritikák vannak, ezért behoznak egy törvényt, hogy ezeket a kritikákat lecsillapítsák, esetleg korrigáljanak, és mintegy ezzel a törvényjavaslattal beismerik, hogy picit túltolták ezt a biciklit az elmúlt időszakban.
Az indoklás azért is nonszensz, hiszen azzal a törvénnyel, amit most behoznak, saját maguk megsértik a saját Alaptörvényüket, tehát alkotmányellenes ez a javaslat, hiszen az Alaptörvénybe beleírták, hogy kell legyen ilyen bírósági rendszer, ezzel a törvényjavaslattal pedig az alkotmánnyal szembemennek, hiszen ennek a bírósági rendszernek a felállítását most elhalasztják. Az Alaptörvényben lesz és van közigazgatási felsőbíróság, az életben pedig nem lesz. Nem mintha nagyon aggódnék érte, hogy ezt gyorsan reparálják, de azért tényleg egy erőteljesen pikáns szituáció az, amikor a megalapozatlan jogállamisági kritikákat egy olyan javaslattal kívánják orvosolni, ami maga is egyébként alkotmányellenes úgy, ahogy van.
De lássuk, hogy mik lehetnek a valódi okok, hiszen napsütéses vagy esős hétfőre esik, mondjuk, valamelyik parlamenti nap, az végül is mindegy is. Pont a ma megszavazott adócsökkentési javaslatuk mutatja, hogy hogyan képes ez a kormány egy nap alatt vagy másfél nap alatt bármilyen törvényt megváltoztatni. Tehát ennek a törvénynek az elfogadása esetén is, mondjuk, jövő héten hétfőn vagy a következő héten hétfőn visszahozhatják, és újra hatályba léptethetik. Körülbelül ennyit ér alkotmányjogilag ez a törvényjavaslat. Kérdés az, hogy politikailag mi az oka ennek a törvényjavaslatnak, és ez az ok vajon meddig áll fenn.
Két okot biztosan lehet látni. Az egyik az, hogy az önök listavezetője Trócsányi miniszter úr volt az európai parlamenti választásokon. Elég kellemetlen lehet úgy, mondjuk, egy fontos és súlyos, mondjuk, igazságügyi vagy valamilyen más meghatározó európai biztosi posztot kérni neki, hogy közben az általa beterjesztett, pátyolgatott és kétszáz alkalommal megvédett törvényjavaslat az, amelyik egyébként az Európai Unió nemcsak Bizottságának, Parlamentjének és tagállamai többségének is a zsebében a bicskát kinyitotta. Tehát nyilván nem egészen kellemes tárgyalási alap lehet ez a jelen szituáció, tehát van benne nagy valószínűséggel egy egyszerű személyi kérdés, hogy amíg az európai bizottsági posztokon való marakodás zajlik épp a kormányzó pártok között, addig ezt a törvényjavaslatot felfüggesztik, hogy ne érje szó a ház elejét.
(14.40)
Ebben az esetben valószínűleg a személyi kérdések lezárulta után, remélhetőleg még nem a nyári rendkívüli ülésszakban, de valószínűleg ősszel már újra be is fogják tolni a biciklit, és vissza fogják hozni ide ezt a remek törvényjavaslatot hatályba léptető másik javaslatot.
A másik lehetőség, ami viszont minden magyar állampolgár bőrére megy, mert az előbb itt szerintem a lőtéri kutyán kívül nem sok mindenkit érdekelt, hogy bizonyos személyi kérdésekben milyen pozíciókat fog melyik politikusuk elérni, az az Európai Unió következő hétéves költségvetése, az Európai Unió Magyarországnak szánt támogatásának a sorsa, amiről már most tudjuk, hogy jelen állapotban mintegy 25 százalékkal alacsonyabb bázisról indul Magyarország, mint ahogy eddig megszokhattuk, és természetesen a jelenlegi politikai pozíciója is Orbán Viktornak, amibe a politikájával belesodorta vagy belevitte Magyarországot is, nem sok jót irányoz elő az ország számára. Ha ez a valódi ok, hogy addig, amíg az Európai Unió a következő költségvetését el nem fogadja, és amíg egyébként képesek lesznek esetleg további óriási károktól megmenteni az országot, hogy még kevesebb forráshoz jussunk, vagy esetleg egyáltalán ne jusson Magyarország európai uniós forráshoz, addig báboznak ezzel a törvényjavaslattal. Hiszen Manfred Weber, CDU-s, néppárti és kereszténydemokrata politikusok tucatja nyilatkozta azt, hogy továbbra is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy európai uniós tagállam csak akkor kapjon a közös pénzből, ha az úgynevezett jogállami kritériumoknak megfelel. Ez már nyilván érthetőbbé teszi az önök törvényjavaslatának indoklását is.
Nyilván Magyarországgal szemben nemcsak a közigazgatási bíróságok tényleg feudális típusú visszavezetése az egyetlen kritika, számtalan eljárás folyik az országgal szemben más ügyben is a kormány miatt, és azért nem mennék el szó nélkül a mai nap másik slágertémája, az MTA bedarálása mellett sem, mert azt gondolom, ez is meg kell hogy érkezzen, mert épeszű európai ország ilyet egyébként nem csinálhat, amit önök most csinálnak a Tudományos Akadémiával.
És van még mellette számos olyan ügy, ha jól értem, a tankönyvpiac kérdése is, ahol vagy visszakozni fognak, vagy átmeneti megoldással elbábozzák, hogy minden rendben van. Ez utóbbi esetben, ha a költségvetés megszavazása a kérdés, akkor egészen akár egy évvel is csúszhat vagy még többel is a közigazgatási bíróságok felállítása, hiszen a jelenlegi számítások szerint a 2020-as évre simán át fog tolódni az az Európai Parlamentben és Bizottságban, illetve a Tanácsban zajló folyamat, amelynek végén a költségvetést el lehet majd fogadni. Meglátjuk, melyik lesz a valós.
A problémánk csak az, hogy továbbra is, és most megkímélek mindenkit attól, hogy a Gyüre Csaba által elmondott sok-sok szakmai érvet még egyszer felsoroljam, de a tény az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a megalapozott jogállami kritikák pontosan arról szólnak, amiről talán a Gyüre Csaba által idézett tankönyv utólag beszámolt a múlt századi hasonló bíróságok tekintetében, hogy gyakorlatilag rendszerszerűen egy miniszterhez, a kormányhoz személyében kötődő, kiszolgáltatott, nem független bírósági szervet kívánnak létrehozni, egy feudális függelmi viszonyban lévő igazságszolgáltatási szervet, amelyik olyan apró dolgokban fog csak dönteni, mint a közigazgatás - akár a kormány által hozott - saját döntéseinek felülvizsgálata, éppen a választások vagy a választások tisztaságával kapcsolatos kifogások elbírálása, vagy éppen azok a munkaügyi kérdések, amik minden egyes állampolgár mindennapjait érinthetik, a saját életüket. Nyilvánvalóan ezt a javaslatot meg fogjuk szavazni, csak szeretném a közvélemény figyelmét arra azért felhívni, hogy itt egy kőkemény Barba-trükköt látunk éppen, és ez a Barba-trükk csak addig fog tartani, amíg a Fidesz valódi politikai érdeke, illetve az ezt kiváltó okok fennállnak. Nagyon reméljük, hogy ez hosszan így lesz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem