ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Egyrészt van egy elvarratlan személyes szál, mert itt talán félreérthető voltam, úgy vettem észre elnök úr reakciójából meg Mesterházy képviselő úréból. Eszem ágában sem volt kétségbe vonni miniszter úrnak sem a korábbi tudományos teljesítményét, sem a nyilván méltán szerzett köztestületi tagságát, csak arra utaltam, hogy jelenleg nem tudósszerepben ül be akár a Tudományos Tanácsba, akár a parlamentbe, hanem miniszteri szerepben és miniszteri feladatot ellátva.
Ami ennél azonban fontosabb, önmagában persze ezért is kértem volna szót a tisztesség és egyértelműség kedvéért, de ha már nálam van a szó, akkor egy nagyon fontos dolgot szeretnék világossá tenni. Azt gondolom, hogy a tudományos élet működéséről, ezekről a tudományos kérdésekről nyilván mindenkinek lehet véleménye, aki beljebb van ebben a tudományos világban, mint miniszter úr vagy néhány kiváló egyetemi professzor képviselőtársunk, azok nyilván ezt a világot talán jobban is ismerik. De egy dolgot nem lehet: azt nem lehet, hogy miniszter úr képzel, gondol erről valamit, és utána ezt erővel keresztülveri az egész rendszeren.
Mindannyiunknak vannak mániái, elképzelései, koncepciói, víziói, álmai és lázálmai. De egy normális, demokratikus országban ez úgy működik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezekről folytatunk nemcsak politikai vitát, amikor politikai elképzeléseket ütköztetünk, hanem szakmai vitát is. És az akadémiai intézményhálózatnak az az átalakítása, ami az akadémiai köztestülettel szemben történik, amelyiket önök erőből tolják keresztül, ez minden más vonatkozásától eltekintve is bukásra van ítélve, mert nem lehet úgy átalakítani egy rendszert, hogy azok, akik ebben benne vannak, azok ezt nem fogadják el, nem értik, és nem támogatják. Hozzá kell tennem, majd biztos lesz erre Pósán képviselő úrnak kritikus megjegyzése, hogy ezt bizony én magam is részben a saját hibámból tanultam meg. Köszönöm.
