SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A második törvényjavaslat, amelyet a mai napon elő kívánok terjeszteni önöknek, szintén új elemmel egészíti ki a Magyarország, valamint a Zöld-foki Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit.
Ennek a kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy előmozdítsuk a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat, és biztonságosabbá, kedvezőbbé, vonzóbbá tegyük a beruházási lehetőségeket és környezetet kölcsönösen egymás országaiban.
A megállapodásnak magyar szempontból tehát az a jelentősége, hogy a Zöld-foki Köztársaságban beruházást végrehajtani szándékozó vállalatokat magukat, illetve a beruházásaikat is megillesse a legmagasabb fokú szerződéses védelem.
A magyar kormány külgazdasági stratégiájának a célkitűzései között szerepel az, hogy a magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük és elősegítsük annak érdekében, hogy a külföldi beruházások során, a külföldi gazdasági tevékenység során előállt profit segítsen a magyarországi termelési kapacitások bővítésében, és jelentsen forrásokat új fejlesztésekhez, új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek technológiai színvonalának emeléséhez. Ennek a stratégiának a végrehajtásához szükségesek a beruházásvédelmi megállapodások, tekintettel arra, hogy a kormány által biztosított finanszírozási, hitelezési forrásokon felül ezek a megállapodások jelentik a jogi garanciáit, illetve a jogi biztonságait a beruházásoknak.
A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések védelme az Európai Unión belül a közös politikák részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai csak akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást harmadik országokkal, hogy ha arra maga az Európai Bizottság is, természetesen a szükséges hazai felhatalmazás mellett, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás vonatkozásában ez természetesen megtörtént, ezt követően az idei esztendő márciusának végén, 28-án Praiában került sor a beruházásvédelmi megállapodás aláírására, amely beruházásvédelmi megállapodás teljes mértékben megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak és előírásoknak, és mint említettem, bírja az Európai Unió jóváhagyását.
Itt is, hasonlóképpen az előző napirendi pont keretében tárgyalt megállapodáshoz, a legfőbb rendeltetése ennek a szerződésnek éppen az, hogy tartalmazza azokat a jogi garanciális elemeket, amelyek megadják a jogi biztonságot az egymás országában történő beruházások, illetve befektetések során. Több magyarországi vállalat folytat tárgyalásokat és előkészítő munkálatokat beruházások vonatkozásában a Zöld-foki Köztársaságban.
A beruházók számára nyilvánvalóan nélkülözhetetlen fontosságú, hogy meglegyenek a garanciális elemei az esetlegesen felmerülő gazdasági viták korrekt és pártatlan rendezésének. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és beruházásaik is tehát nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése során.
Ez a beruházásvédelmi megállapodás összesen 16 cikkből áll, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi normák által támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Engedjék meg, hogy néhány pontra külön is felhívjam a figyelmet. Hasonlóan az Európai Unió és Szingapúr között köttetett megállapodáshoz, ebben az esetben is a beruházót és a beruházást is gyakorlatilag a letelepedéstől számítva védik a szerződésben rögzített jogi garanciák.
A négy legfőbb garanciális elemet szeretném kiemelni. Először is a beruházók és beruházásaik védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetéstől, biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elvének alkalmazása.
(9.30)
Garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és a méltánytalan elbánással szemben is. Mindemellett ez a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének védelmére is.
A beruházásvédelmi megállapodások - így a most tárgyalt is - módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Az előbbi napirendi pontnál már szóba került a választottbíráskodás kérdése.
Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a kétoldalú megállapodás még a korábbi vitarendezési mechanizmust tartalmazza, aminek egyetlen oka az, hogy az új, a választottbíráskodás által jelentett problémákat minden remény szerint feloldani képes mechanizmus fizikailag, struktúrájában, személyi vonatkozásában még nem állt fel teljes mértékben. De természetesen amint az új vitarendezési mechanizmus létrejön, úgy hatályát veszti, illetve változtatásra kerül az erre vonatkozó rendelkezés a kétoldalú beruházásvédelmi kapcsolataink, beruházásvédelmi megállapodásaink vonatkozásában is.
Szeretném önöknek elmondani azt, hogy Magyarország azért indította meg négy esztendővel ezelőtt a déli nyitás stratégiáját, mert úgy látjuk, hogy az Afrikában rejlő növekedési potenciál az afrikai kontinenst a jövő kontinensévé teszi, ezért fontos, hogy a magyar külgazdasági törekvések során a magyar vállalatok afrikai térnyerését, legyen az export vagy beruházás, segítsük.
Természetesen tudnunk kell azt, hogy nem egyedül ismertük fel ezt a lehetőséget, a világ nálunk jóval erősebb gazdasággal rendelkező országai is zászlajukra tűzték ezt a stratégiát. Számos nagy ország folytat elképesztő mértékű beruházásokat az afrikai kontinensen, így nekünk jól fókuszáltnak kell lennünk, tekintettel arra, hogy a forrásaink és kapacitásaink nem versenyképesek a világ legerősebb gazdaságaival. Ezért néhány kijelölt országban, néhány jól körülírt iparágban van esélyünk arra, hogy a nagy vetélytársak mellett is sikereket érjünk el.
A Zöld-foki Köztársaság az egyik olyan ország, amelyet a stratégiánkban kijelöltünk. Ez egy keresztény ország, amellyel kifejezetten jó politikai kapcsolatot tartunk fenn. Jelenleg a világpolitika előtt álló dilemmák egy jelentős részét vagy szinte mindegyikét hasonlóképpen ítéljük és közelítjük meg, ez nyilvánvalóan segít a gazdasági kapcsolatok építésében is, aminek talán már a lenyomata az, hogy a tavalyi esztendőben a kereskedelmi forgalmunk a négyszeresére növekedett.
Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok számára ne álljanak elő finanszírozási problémák a zöld-foki köztársasági vállalatokkal történő együttműködés során, az Eximbanknál egy 13 millió eurós hitelkeretet nyitottunk meg export-import tranzakciók lebonyolítására, harmadik piacon történő közös megjelenés finanszírozására, illetve közös vállalatok alapítására.
Emellett pedig a beruházásvédelmi megállapodással párhuzamosan márciusban aláírtunk egy megállapodást Praián egy kötött segélyhitelprogram megindításáról, amelynek értéke 35 millió euró. 35 millió eurós program keretében magyar vállalatok számára nyílik lehetőség vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési területen beruházások végrehajtására.
Ez két olyan terület, ahol a magyar technológia kifejezetten versenyképes, nem véletlen, hogy jelenleg is zajlanak vagy éppen lezárulnak magyar vízgazdálkodási beruházások kötött segélyhitelprogramok keretében Indonéziában, Laoszban, Srí Lankán, Koszovóban. A hitelszerződésről szóló tárgyalások már folyamatban vannak, azok lezárását követően a kereskedelmi szerződések megkötésére nyílik majd lehetőség.
Azt várjuk tehát, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen megállapodás, valamint az ezzel párhuzamosan létrehozott eximbanki hitelkeret és kötött segélyhitelprogram segítségével a magyar vállalatok versenyképesek tudnak majd lenni a Zöld-foki Köztársaság piacán, ezáltal is hozzájárulva a magyar gazdaság extenzív növekedésének fenntartásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
