DR. BRENNER KOLOMAN,
DR. BRENNER KOLOMAN,
DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Először is a jogalkotási technikával kapcsolatban szeretnék két gondolatot mondani, hiszen sokáig gondolkodtam, hogy mi lehet az oka, hogy ezt a két témát - mert érdemben itt két témáról beszélhetünk, egyrészt a Közszolgálati Egyetemről, másrészt pedig a külszolgálati törvény módosításáról -, tehát hogy ezt a két témát hogy sikerült egy törvényjavaslatba így összegyúrni. Aztán arra gondoltam, hogy mert mindkettő k betűvel kezdődik talán. (Derültség az ellenzék padsoraiban.)
A viccet félretéve, nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert államtitkár úr nagyon részletesen ismertette a külszolgálati törvényre vonatkozó nagyon támogatandó és támogatható javaslatait. Ezt teljes mértékben támogatni tudom. De mivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozóan nagyon komoly kritikákat fogok most mindjárt elmondani, ezért jelzem, hogy sajnos ezért a Jobbik-frakció ezt a törvényjavaslatot nem fogja tudni támogatni, annak ellenére, hogy teljes mértékben elfogadom azt, amit államtitkár úr nagyon részletesen elemzett az expozéjában, azt a részt, amely a külszolgálati törvény módosítására vonatkozik. Ez azért így fair, mert államtitkár úr nagyon hosszasan elmondta ezt, és erre ki szeretnék térni mindenképpen a vezérszónoki felszólalásomban, mert a törvényjavaslatnak erre a részére természetesen igent mondanánk, ha lenne erre lehetőségünk.
De nézzük meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ügyét, hiszen hallgatva az előttem szóló fideszes vezérszónokot, egy kicsit furcsa érzéseim voltak. Az indoklás célkitűzéseivel messzemenőkig egyetértek.
(13.40)
Sőt, elmondok itt a tisztelt kollégáknak talán annyit még így bevezetésképpen, hogy én elég hosszú ideig a Magyar Rektori Konferencia bizottsági titkára voltam, és mondjuk, a Zrínyi Főiskola tevékenységébe elég jól bele is láttam, és azt viszonylag jól ismerem, azonkívül pedig kilenc éven keresztül akkreditációkat csináltam. Nem gondolnám, hogy 78 mesterszak akkreditációjánál többet bárki ebben az országban már levezényelt, mint jómagam, tehát azt gondolom, hogy az akkreditációs eljárást is nagyjából ismerem. És amikor azt hallottam itt az előbb, hogy a magas képzési színvonal további emelése szempontjából szükséges az, hogy a rendészeti és nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjesszük azt, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat beszámítsuk az akkreditációba, akkor ne haragudjon, kedves képviselőtársam, ez egy teljes ellentmondás. Hiszen minden MAB-akkreditációban - még egyszer mondom, 78 mesterszakot volt szerencsém nekem személyesen akkreditálnom dékánhelyettesként - az a kritérium, hogy belsős főállású vezető oktató kell hogy tantárgyfelelős legyen. Bocsánat, ilyen botorságot le mernek írni - de most komolyan, tehát ez egyszerűen nevetséges - szakmai érvként?
Néhány részletet mondok, aztán egy összefoglalót is majd. Tehát ezenkívül pedig az, hogy a bevezetni kívánt felmentési szabályokat is egyfajta minőségbiztosítási szempontból próbálták itt elővezetni, ez is erősen nevetséges. Két fogalmat azért itt kiemelnék, hogy azt mondja: „a nem megfelelő munkavégzés”. El tetszik nekem magyarázni, hogy az micsoda? És azt ki ellenőrzi? És milyen monitoringrendszer van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen erre vonatkozóan? Milyen oktatói minősítési rendszer? Merthogy anélkül ez egy gumiparagrafus. Akkor valakire ránéz a főnöke, és akkor el lehet bocsátani, ez konkrétan ennyit jelent ugyanis. Ugyanez vonatkozik az érdemtelenségre. Mi az, hogy érdemtelen? Ha megölt valakit, akkor persze, hogy érdemtelen, de azonkívül e mögé a szó mögé, hogy „érdemtelenség”… - egyébként pedig egyetemi oktatókról van szó nagyrészt, és nem, mondjuk, köztisztviselőkről, amennyire én tudom.
Tehát én azt gondolom, hogy ez is egy olyan gumiparagrafus, amely nem a minőség emelése irányába mutat, éppen ellenkezőleg. Azt a sanyarú sorsot próbálják most kozmetikázni, hogy a rengeteg beleölt pénz ellenére kevés a hallgató és túl sok az oktató, most pedig nyilvánvalóan hoztak egy kormányhatározatot tavaly, hogy jaj, de modern meg vonzó lesz itt minden, és akkor ehhez egy ilyen részletes szabályozást idehoznak a tisztelt Ház elé, ami pont az ellenkezője annak, amit egyébként nagyon tisztességes célnak ennek az egész intézménynek az alakulásakor, amikor még Navracsics Tibor vezényelt itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen - aki egyébként jelenleg fideszes európai uniós biztosként most már nem annyira biztos, hogybelépne a Fideszbe (Dr. Hoppál Péter: Magyar!), illetve egészen biztos, hogy nem lépne be a Fideszbe nyilvánvalóan, mert ebbe a Fideszbe aztán már végképp nem lépne be. (Dr. Hoppál Péter: Magyar!) De ez csak egy ilyen mellékes megjegyzés.
Szóval, én azt gondolom, hogy ezeket az általam konkrétan emlegetett szabályozásokat mindenképp törölni kell ebből a törvényjavaslatból. Az átmeneti rendelkezések között pedig szerepel az, hogy a gondos gazdálkodás miatt ezeket a rendelkezéseket már a folyamatban lévő tanévre is alkalmazni lehet. Szóval, ennyire sürgős leszámolni valakivel ezen az egyetemen? Mert azt hallom egyébként a kollégáktól, hogy mondjuk, az utolsó 50-60 éves kollégát is, aki esetleg nem a „középszerű harmincéves docens” kategóriába tartozik, ami ezen az egyetemen eléggé elterjedt - mondjuk, más egyetemeken, ahol én dolgozom, ott habilitáció nélkül ki sem lehet nevezni senkit egyetemi docensnek, de hát persze ez egy annyira szuper egyetem, hogy itt már harmincévesen is docens lehet bárki, aki arra néz. Tehát azt gondolom, hogy ezeket az aggályos passzusokat ebből mindenképp ki kell venni.
Campus-főigazgatói tisztség. Hát, gratulálok! Komolyan! Nem tudtam, hogy mitől lehet egy egyetemet felvirágoztatni, ha nem a főportástól. Komolyan mondom, campus-főigazgató. Hát, haláli jó! Komolyan, hát erre van szükség? Még egy megfizetett fideszes, akinek van egy irodája. Gratulálok! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Így van, szégyen ilyet előterjeszteni. Tehát egyszerűen nevetséges. És akkor erre rá merik azt mondani itt az előterjesztésben (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Orvos!)meg a vezérszónokiban, hogy ez a minőséget biztosítja? (Az elnök csenget.) Nyomjon gombot, aztán majd megbeszéljük, tisztelt képviselőtársam, ne folyamatosan beleugasson! (Moraj a Fidesz soraiban. - Dr. Hoppál Péter: A stílus maga az ember!) Így van, a stílus az ember. Ön üvöltözik itt befelé, így van, a vezérszónoki felszólalásom alatt, így van.
A honvédelmi képzésben - hogy pozitívumot is mondjak - a minisztériummal szorosabb együttműködést írnak elő. Ez nagyon helyes, mert egyébként az oktatott tananyag vonatkozásában ez alapvető módon indokolt.
Rendkívül aggályos, és visszaélésekre adhat alapot az az új szabály, amely szerint az egyetem költségvetési forrásai terhére az egyetem alapító okiratában meghatározott feladataival és alaptevékenységével összefüggésben támogatás, adomány és más, ellenérték nélküli kötelezettség vállalható, valamint kifizetés teljesíthető. Vajon ez mire szolgál, ha nem arra, hogy az adófizetők pénzét ki lehessen talicskázni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről? - tenném fel itt ezt a meglehetősen költői kérdést.
Aztán, hogy összefoglalóan is értékeljem ezt az egészet, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzetét, azért azt lássuk be, hogy ahogy említettem, amikor Navracsics, akkor még miniszter úr a koncepcióját kialakította, akkor nem erről volt szó, ami most azóta ebből lett. Én arra nagyon pontosan emlékszem, hogy ott ezeknek a karoknak az egyesítéséből, a főiskolából egyesítéséből valóban volt egy jó koncepció, amit már akkoriban politikailag nagyon sokan támadtak, és azt mondták, hogy nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez egy olyan egyetem lesz, amely külön soron szerepel az ország költségvetésében. Most is még kivételes, kivételes, kivételes szabályokat hozunk, hogy semmilyen akkreditációs szabálynak nem kell megfelelni, el lehet bocsátani, jöhet-mehet bárki, kinevezzük.
Tehát gyakorlatilag a minőség, ami állítólag az indoklásban szerepel, az semmilyen szerepet itt nem játszik. Rengeteg jó oktatókolléga van ezen az egyetemen, szeretném leszögezni. Én nem őket bántom, én a rendszert próbálom úgy kritizálni, ami az előttünk lévő törvényjavaslatból számomra egyértelműen kiderül. Ahogy említettem, ahogy hallom, folyamatosan bocsátják el a régi, valóban a maguk szakmájában tudományos fokozattal és megfelelő publikációs listával rendelkező kollégákat, és azt gondolom, hogy ez már csak abból a szempontból is rendkívül aggályos, mert szerintem egyébként az egyetemi autonómia kérdése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is kellene hogy vonatkozzék, és az, hogy ezt gyakorlatilag egy ilyen direkt kormányirányítás alá helyezték, ez már eleve mutatja a végeredményt, hiszen azért lássuk be, hogy ez gyakorlatilag egy állatorvosi ló a Fidesz projektmenedzseléséhez.
Tehát van egy tökéletesen jó cél, támogatandó cél: legyen olyan magas színvonalú egyetemi képzés ezen a területen, amelyet ez az ország megérdemel. Teljesen támogatható, így kellene hogy legyen. Majd ebből létrehoznak egy ilyen mindenfajta egyetemi világban normális szabályozástól külön lévő kis világot, ahol a Fidesz mondja meg körülbelül, hogy még a főportás is ki legyen, akit most campus-főigazgatónak fognak hívni, beleölnek rengeteg pénzt az adófizető polgárok pénzéből, majd az output több mint szerény, és a hallgatói létszámról már nem is beszélek.
Tehát azt gondolom, összefoglalóan, hogy az indoklásban megfogalmazott, kitűzött célok tökéletesen támogathatók, ez a törvényjavaslat pedig teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a célokat megvalósítsa, ezért a Jobbik-frakció nevében ezt a törvényjavaslatot sajnos nem tudjuk támogatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Demeter Márta tapsol. - Dr. Hoppál Péter: Vastaps!)
