KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az MTA kutatóintézetei átalakításának folyamata. Múlt kedden a kormány újabb törvénytervezetét megküldte az MTA-nak, és május 30-án délután a sajtó értesülései szerint le is zajlott a két intézmény közötti tárgyalás. Ennek eredménye jelenleg nem ismert. Annyit azonban tudunk, hogy a pénteken elkészített újabb változat a korábbival ellentétben már tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosani a kutatóhelyek intézményfenntartási kiadásaira.
A tegnapi tüntetés, amelyen magam is részt vettem, egyértelműen jelezte, hogy az alapvető kérdésekben továbbra sem született konszenzus. Most is úgy látszik, hogy a kormány nem mondott le a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatási központjainak az Akadémiáról történő leválasztásáról, egy új szervezeti formában az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról. Nem változott a kormány álláspontja abban a kérdésben sem, hogy e hálózatot egy 13 fős testület irányítaná, melybe hat főt az MTA, másik hatot pedig a kormány jelölne, és a testület tagjait és vezetőjét a miniszterelnök nevezné ki.
Kérdezem államtitkár urat tisztelettel, mindezek alapján miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája. Kérdezem továbbá, hogy a csütörtöki tárgyalás, illetőleg a tegnapi tüntetés után nem kívánja-e a kormány megőrizni a jelenlegi helyzetet, felismerve, hogy a kutatóintézetek mostani működési módja jobban garantálja új tudományos eredmények megszületését. Végezetül, nem tart-e a kormány attól, hogy a csaknem egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, illetőleg a tudományos szféra elhagyására ösztönöz. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
