GRÉCZY ZSOLT,
GRÉCZY ZSOLT,
GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kezdem azzal, ami lélektanilag a legfontosabb: természetesen Trianon nemzeti tragédia. Ez nem is kérdés senki számára. És ezért azt gondolom, hogy érző lélekkel ezt mindenki fájdalomként éli meg.
Ugyanakkor azt is jelezni kell, hogy Trianon nem önmagában egyszer csak beesett az ablakon. Kitört előtte egy első világháború, amelyet többek között Magyarország robbantott ki. A magyar kormány „megállj, kutya Szerbia!” felkiáltással szaladt bele ebbe a háborúba, és vesztettük el ezt a háborút. Ennek lett következménye a valóban aránytalan trianoni békeszerződés, amely békétlen béke lett Magyarországnak és egész Európának a következő évtizedekre. De szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, abban, hogy ez egyáltalán így történt, elődeinknek van súlyos történelmi felelőssége. Tehát nem egyszer csak ránk tukmáltak valamit, hanem valami történt, és ennek az embernek itt most szobra van a Kossuth téren, aki ezt a háborút rázúdította erre az országra, szeretném jelezni. (Közbekiáltások a kormánypárti padsorokból: Ez nem igaz!) És ezt a szobrot önök állították.
Lehet azt mondani, hogy mindazok, akik akkor figyelmeztették az országot, lásd Ady Endre, hogy ebből baj lesz, és őt megköpködték, megkövezték, de eltelt pár év, és egy ország hömpölygött a Nemzeti Múzeum előtt, hogy megérinthesse a ravatalt és a koporsót, hogy lám, lám, Adynak volt igaza.
És Trianonnak nemcsak az lett a következménye, hogy országterületek és lakosság csatolódott más országokhoz, hanem az is következménye lett, hogy Magyarország belesodródott a második világháborúba. A világtörténelem egyik legnagyobb gazemberét szolgálta ki Magyarország, Adolf Hitlert. Ez is Trianon következménye. Az is Trianon következménye, hogy a Don-kanyarban meghalt kétszázezer magyar egy értelmetlen háborúban. Az is Trianon következménye, hogy Teleki Pál öngyilkos lett, mert Magyarország fölrúgott egy megnemtámadási szerződést, egy békeszerződést, örök megnemtámadási szerződést Jugoszláviával.
Az is Trianon következménye, hogy Bethlen Istvánt, aki nem is támogatta a háborúba belépést, a végén a szovjetek hurcolták el. Az is Trianon következménye, hogy elment ebből az országból Bartók Béla. Az is Trianon következménye, hogy elhagyta az országot Kabos Gyula. Az is Trianon következménye, hogy puskatussal verték agyon Szerb Antalt; hogy mi történt Radnóti Miklóssal.
(14.40)
Az is Trianon következménye, hogy miután megtámadtuk a Szovjetuniót, még csak ereje sem volt az országnak arra, hogy felmutathassa azt, hogy a szovjetek ezért cserébe ne foglalják el Magyarországot. És természetesen annak van egy felszabadulás része és van egy megszállás része. Tehát sok mindenen át kell szűrni mindazt, amikor emlékezünk a száz évvel ezelőtti történésekre.
És én nagyon örülök annak egyébként - és ezt őszintén mondom -, hogy a Fidesz eljutott oda, hogy nem áll föl és vonul ki a „Trianon” szó hallatára a parlamentből, ahogy ezt tette az Antall-kormány idején. Ezt én egy egészséges jellemfejlődésnek gondolom.
És azt is támogatja a Demokratikus Koalíció, hogy a határon túli magyar közösségek ápolhassák kultúrájukat, hagyományaikat és mindazt, ami összeköti őket az anyaországgal, hogy ez a közösség egy létező szellemi közösség legyen. Sőt, a Demokratikus Koalíció az autonómiatörekvéseket is támogatja, amennyiben ez nem Magyarországról diktált és szándékosan konfliktusokat generáló, belpolitikai célokat szolgáló kezdeményezés, hanem az éppen adott országgal lefolytatott vita és megállapodás következménye tud lenni.
Itt jegyzem meg, nagyon örülök annak is, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatban végül is átvitte a lécet, és tud képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe. Sajnálom, hogy ez Szlovákiában nem történt meg.
Nagyon fontos azt is látni - és ez ügyben szeretnék fontos megjegyzést tenni -, hogy a nemzeti érzés nem a magyar jobboldal sajátja, nem az önöké, nem a Fidesz-szavazóké vagy a KDNP-szavazóké, még csak nem is a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom tagjaié vagy szavazóié, az a miénk is. Mi pontosan ugyanúgy magyarok vagyunk, és ugyanúgy érzünk felelősséget a magyar nemzetért, annak minden tagjáért, határon innen és túl, mint ahogy önök. És ennek volt következménye, hogy amikor mi kormányoztunk, akkor megháromszoroztuk a határon túli magyar könyvtárak, színházak, iskolák támogatását. Ezt azért is tudom ilyen pontosan, mert Daróczi Dávid volt a kormányszóvivő, aki éppen beteg lett, és ezért nekem kellett azt a bizonyos rendezvényt kvázi celebrálni, és nagyon boldog és büszke voltam, hogy ott lehetek egy ilyen rendezvényen.
De azt is nagyon fontosnak tartom, hogy végre befejeződött az, amivel a Fidesz valamikor elkezdte a határon túli magyarokkal való foglalkozást, hogy innen elkezdett pártokat alapítani, amelyek aztán 0,5 százalékos eredményekkel vétették észre magukat, súlyos károkat okoztak az ottani - most éppen Erdélyről beszélek - legitim szervezetnek, az RMDSZ-nek, aztán a végén eltűntek az enyészetben. Örülök annak, hogy ezen az időszakon is végre túljutottunk.
Azt is nagyon fontosnak tartom jelezni, hogy számunkra minden nap a nemzeti összetartozás napja, nem kell hozzá nekem emlékév, én ezt naponta megélem. Amikor 2003-ban húszéves volt az István, a király című rockopera, akkor jutott el először Erdélybe, Csíksomlyóra, a Medgyessy-kormány idején. Én voltam annak a rendezvénynek a sajtófőnöke, és az utolsó pillanatban még felhívtam Kovács László külügyminisztert, mert a szervezők azt mondták, hogy még kell egy-két millió forint, hogy ott minden rendben legyen. És Kovács László a saját miniszteri keretéből még odaadta azt a pénzt, hogy ez megtörténjen. Csak szeretném jelezni, hogy nem csak önöké a nemzeti érzés vagy nem csak önöké a nemzeti szimbólumoknak ez a fajta képviselete.
De ugyanakkor az is rendkívül fontos, hogy micsoda fantasztikus dolog az Európai Unió, és az, hogy Magyarország és a körülöttünk levő országok tagjai az Európai Uniónak. Most képzeljük el azt a helyzetet - miközben önök itt folyamatosan brüsszeleznek -, ha nem lenne Európai Unió, és ezek között az országok között vasfüggöny állna, Magyarország és Románia között, mondjuk, ahogy a Ceauescu-időben történt. Azért tudunk átmenni, azért lehet a határon túli magyaroknak támogatást adni vagy óvodát építeni vagy bármit, mert van Európai Unió. Ha nem lenne Európai Unió, ez mind lehetetlen lenne. Örüljünk annak, hogy van Európai Unió!
És az a bizonyos eszme, amiről a Demokratikus Koalíció beszél, az európai egyesült államok eszméje pontosan ennek a békének a záloga. És annak a záloga, hogy az anyaországi magyarok szerves közösséget alkothatnak anélkül, hogy ezt fegyveres konfliktus nehezítené, vagy az éppen jelenlegi befogadó országok jogi szabályozással ellehetetleníthessék a magyarokat. Ezt biztosítja az Európai Unió, hogy ez nem történhet meg. Ezért aztán azt mondom, hogy legyen minden nap a nemzeti összetartozás napja, de nemcsak a határon túli magyarokkal, hanem abban is, hogy önök, amikor az ellenzék mond valamit vagy javasol valamit, akkor önök ezt elismerik, és tudomásul veszik, hogy mi pontosan ugyanolyan magyarok vagyunk, és a mi szívünk is ugyanúgy a bal oldalon dobog. Köszönöm szépen.
