DR. MELLÁR TAMÁS
DR. MELLÁR TAMÁS
DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék kapcsolódni Orbán Viktor miniszterelnök úr tegnapi beszédéhez, ahol a gazdaságról is szót ejtett, és elmondta, hogy nagyon komoly pozitív gazdasági eredmények születtek, Magyarország jobban teljesít.
Nos, az első pontjában azt mondta, hogy a magyar gazdasági növekedés a legmagasabb az Európai Unióban, és tartósan igen magas szinten van. Ebből nyilvánvalóan arra kellene következtetnünk, hogy akkor Magyarország dinamikusan zárkózik fel az Európai Unióhoz. Ha megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy 2010-ben Magyarország egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagához képest 65 százalékon volt 2017-ben; ez 68 százalék, vagyis 3 százalékos növekedés volt. Ugyanezen időszak alatt Észtország 65 százalékról 79 százalékra, vagyis 14 százalékponttal növelte a pozícióját; Litvánia 60-ról 78 százalékra, Lettország 53-ról 67 százalékra. Azt lehet látni, hogy ezek az országok 14-18 százalékpontos növekedést tudtak elérni, ehhez képest Magyarország mindössze 3 százalékot.
Miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy a foglalkoztatás dinamikusan növekedett 2010-18 között. Valóban így van. Közel 20 százalékos foglalkoztatásnövekedés valósult meg ebben az időszakban, ami igen imponáló, igen magas. A GDP ugyanezen időszak alatt 23,1 százalékkal emelkedett, ami szintén nagyon szép eredmény. Ha azonban a kettőt összevetjük, ebből azt látjuk, hogy a termelékenység mindössze 3 százalékkal növekedett ez alatt az időszak alatt.
Az Eurostat adatai szintén ezt mutatják. 2010-18 között az Eurostat adatai szerint a magyar termelékenység 5,5 százalékkal nőtt. Hogy ez a szám mennyire magas vagy nem magas, összevetésként hadd idézzem önöknek Románia hasonló számát. Romániában ’18-ra - ’10-hez képest - 42,7 százalékkal növekedett a termelékenység, vagyis Románia egy év alatt tudja produkálni azt az 5 százalék körüli termelékenységnövekedést, amire nekünk nyolc esztendőre volt szükségünk.
Miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy az adósság-GDP hányadosunk jelentős mértékben csökkent, tehát kimegyünk az adósságcsapdából. Valóban, a számok azt mutatják, hogy a 2010-ben 80 százalékos adósság-GDP-hányados mostanra, tehát ’18-ra lecsökkent 69 százalékra. Ez szintén örvendetes tény, de ha bekalkuláljuk azt is, hogy ezen időszak alatt az Európai Unióból többletforrásként GDP-arányosan több mint 40 százalék érkezett, aztán bekalkuláljuk azt, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak a 10 százalékát szintén fölhasználta a kormány, vagyis ez azt jelenti, hogy nyolcéves időszak alatt több mint 50 százaléknyi GDP-arányos többletforrás került be a magyar gazdaságba. Ehhez képest a 11 százalékos adósságcsökkentés igen sovány eredménynek tűnik.
Végezetül, negyedik pontként arról szeretnék beszélni, hogy miniszterelnök úr közölte, hogy a magyar gazdaságban 2 százalékponttal magasabb növekedésre van szükség, mint ami az Európai Unió átlaga. Ha az Unió átlagát 2 százalékát vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon a következő években 4 százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ezt 2030-ig, mert ezzel a horizonttal számol ő is és Matolcsy jegybankelnök úr is… - akkor ez azt jelenti, hogy közel 50 százalékos GDP-növekedést kell elérni. De hogyan és miből, ha egyszer azt láttuk, hogy a termelékenység nem növekszik jelentős mértékben, és hazai munkaerőforrás nincsen? Tegyük föl egyébként, hogy mégiscsak van egy évi 1 százalékos termelékenységnövekedés és évi 1 százalékos erőforrás-bevonás itthonról.
Ez azt jelenti, hogy évenként akkor 2 százalékos létszámnövekedésre van szükség. De honnan lehet ezt megteremteni? Nyilvánvalóan vendégmunkásokkal. Ez azt jelenti egyébként, hogy 2030-ra legalább egymillió vendégmunkást kell Magyarországra behozni. Nem tudom, hogy ezzel a kormány hogyan számolt. Egyébként miniszterelnök úr még 2010 előtt arról beszélt, hogy legalább egymillió vendégmunkásra van szükség.
És valóban azt látjuk egyébként, hogy mindenhol épülnek a munkásszállók, nem a magyar, az ukrán vendégmunkásoknak.
Szóval, elképzelhető, hogy a miniszterelnök úr kedvenc nótáját át kell alakítani, és úgy kell énekelni ezután, hogy jó estét kívánok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), megjöttek a fehérvári ukránok. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon. - Derültség a kormánypárti padsorokban.)
