DR. LÁSZLÓ IMRE
DR. LÁSZLÓ IMRE
DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az orvostudomány elmúlt harminc évének a fejlődése komoly gondokat és problémákat jelentett, természetesen nem a gyógyulás és gyógyítás, hanem a finanszírozás szempontjából. Azonban van egy pont, ahol semmilyen körülmények között meggondolás tárgyát nem képezheti, hogy mit teszünk.
Ez az emberi élet, és ezen belül az ártatlan, kicsi gyermekek élete. S itt most súllyal erről van szó.
Most, hogy a génterápia megjelenésével megnyílt a lehetőség a tényleges gyógyítás és gyógyulás irányában, nehezen, az érintettek részéről pedig sehogy sem fogadható el a szelekció, a jelenleg alkalmazott döntés az élet és a halál között. Akinek van gyermeke, unokája, az nézzen ezeknek a kicsiknek a világra őszinte hittel és reménnyel tekintő szemébe, és gondoljon arra, hogy a rendszer ma jó néhány ilyen ártatlan csöppséget halálra ítél. Ez önök szerint így rendben van? El kell vennünk tőlük és a szüleiktől is az utolsó reményt? Ne feledjük, hogy a ma alkalmazásra kerülő génterápia megnyitotta az utat a végső megoldás irányába is.
Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy aki időt nyer, életet nyer. Ezért engedjék meg, hogy befejezésképpen hadd mondjam azt, hogy a Költségvetési bizottság kormánypárti többsége, akik tartózkodás szavazással akadályozták meg ennek a továbbvitelét, egy mérhetetlen cinizmusról, arroganciáról és az emberi élet tiszteletben nem tartásáról tettek tanúbizonyságot.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a DK és az LMP soraiban.)
