SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Köszönöm szépen az előterjesztők nevében Vejkey Imrének az előterjesztését. Részletesen elmondta azokat a jogszabályváltozásokat, amelyeket egyébként azért kellett megtennünk, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvény 2019. április 5-én, illetve április 16-án életbe lépő és hatályba lépő passzusait módosítsuk, illetve ezekhez a jogszabályokat hozzárendeljük (sic!).
A módosítás az egyházügyi törvény átfogó módosítását valósítja meg, összhangot teremtve az Alaptörvény ötödik módosításával, egyben le kívánja zárni az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi fórumok részéről felmerülő szabályozási kérdéseket is. A módosítások értelmében az állam nem elismeri, hanem nyilvántartásba veszi az egyházakat, bírósági eljárásban. A bevett egyházak kivételével - ahol fennmarad az Országgyűlés döntési és mérlegelési szerepe - ugyanis a módosított törvény további egyházi kategóriák, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház bírósági regisztrációjának teremti meg a jogi lehetőségét, illetve a vallásszabadság közösségi joga gyakorlásának a biztosítása érdekében alanyi jogon biztosítja a vallási egyesületek létrehozásának a lehetőségeit (sic!).
Ezen túl a módosított törvény alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. A törvényi szabályozás szervezeti formájától, jogállásától vagy elnevezésétől függetlenül valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit, a vallási közösségek széles körű autonómiáját, a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát.
Az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az állam a közfeladatok ellátása érdekében vallási közösségekkel egyes részterületekre vonatkozó, egyedi megállapodásokat, a bejegyzett egyházakkal pedig történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk és súlyuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján törvénybe iktatott, átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet, amely alapján ezek bevett egyházakká válnak. A törvényjavaslat értelmében átfogó megállapodásokat sarkalatos törvényben szükséges kihirdetni. A törvénymódosítás ugyanakkor a jelenlegi bevett egyházak jogállását nem érinti.
A törvény külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházi nyilvántartásba vételére.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekre tekintettel a kapcsolódó törvények módosítása vált szükségessé annak érdekében, hogy a jogrendszer összhangja, egysége ne sérüljön.
A benyújtott törvényjavaslat céljait, lényegi pontjait a következőkben ismertetem. A törvényjavaslat célja, hogy az egyházügyi törvény átfogó módosítását követően a jogrendszer egésze koherenciájának biztosítása érdekében megalkossa a kapcsolódó törvények módosítását.
A módosítás néhány javaslatát kiemelném. Pontosítja az egyházi fenntartó fogalmát a közfeladat-ellátó tevékenységek, kiemelten a köznevelés, illetve szociális és gyermekvédelmi feladatok vonatkozásában. A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását illetően a vonatkozó törvények módosításával biztosítja, hogy a jövőben a bevett egyházak mellett az összes jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, így a vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház javára felajánlhassa az adófizető a személyi jövedelemadó úgynevezett egyházi 1 százalékát. A bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek esetében a felajánlás a következő költségvetési évtől, azaz 2020-tól lehetséges.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása meghatározza, hogy az eddig csak a bevett egyházakat megillető költségvetési támogatások, illetve pénzügyi kedvezmények milyen mértékben illetik meg a többi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget. A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság hatáskörét a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozó, elvi véleményadással összefüggésben.
A törvényjavaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítására tett javaslattal megalkotja a bevett egyházakon kívül jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos, részletes szabályokat is.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerint a vallási szertartás költségei is temetési költségként elszámolhatók legyenek.
(19.00)
Befejezésül: a törvényjavaslatnak az Állami Számvevőszékről szóló 2014. évi LXVI. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról rendelkező szakaszai sarkalatosak.
Tisztelt Előterjesztők! A kormány nevében az előterjesztést támogatjuk, és köszönöm szépen mindazoknak, akik mindezt nemcsak figyelemmel kísérik, hanem támogatják ezt a módosítást is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
