VIGH LÁSZLÓ,
VIGH LÁSZLÓ,
VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es választásokat követően az új Országgyűlés feladata volt, hogy megreformálja az alapvető társadalmi normákat képező jogszabályokat. A választások előtt mindenki számára ismert volt: ha a Fidesz-KDNP-pártszövetség kap felhatalmazást, akkor a kommunizmus melegágyán fogant, a rendszerváltás során jelentősen módosított, értéksemleges alkotmány helyett a jogszabályi hierarchia csúcsára egy teljesen új, az alapvető értékeket megjelenítő, a szükséges változások keretét meghatározó jogszabály kerül megalkotásra.
Az Alaptörvény elfogadását követően a szükséges társadalmi támogatottság mellett elkezdődhetett az alapvető jogszabályok megújítása, az Alaptörvényhez igazítása. Ennek a szellemiségében került megalkotásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény.
Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvénynek történő megfeleltetés volt, hanem a hatályban lévő jogszabályok által nyitva hagyott kiskapukat kihasználó bizniszegyházak visszaéléseinek megszüntetése is. Az új egyházi törvény megalkotásával az átláthatatlan helyzet rendeződött, és a visszaélésszerű egyházalapítás és azok működése megszűnt.
Az új törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság és az egyes nemzetközi szervezetek észrevételeket tettek. A kormány a szükséges módosításokat az Országgyűlés elé terjesztette, amit a parlament a közelmúltban elfogadott. A módosításokat tartalmazó kihirdetett törvény sarkalatos pontja, hogy az egyházak nem elismerésre, hanem nyilvántartásba vételre kerülnek - a bevett egyházak kivételével - a bírósági eljárás keretén belül.
Az állam megállapodást köthet azokkal a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel, amelyek történelmi és társadalmi szerepvállalásuk, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységük és tapasztalataik miatt képesek magas szinten ellátni a megállapodás tárgyát képező közérdekű feladatokat. Az állam tehát nem kíván jogszerűen működő vallási közösségek életébe beleszólni, de honorálja és támogatja azokat a szervezeteket, amelyek jelentős és hatékony munkát végeznek társadalmi érdekeket szolgáló célok megvalósítása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben röviden ismertetett törvényjavaslat módosításai szükségképpen magukkal hozzák a kapcsolódó ágazati jogszabályok módosítását is, annak érdekében, hogy koherens szabályozást teremtsen meg a törvény hatálybalépésekor. Az előttünk fekvő javaslat éppen ennek a következménynek tesz eleget azzal, hogy 27 törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja.
Az egyházi törvény módosításából következő terminológiai átvezetéseken túl a javaslat eszközöl néhány érdemi változtatást is. Pontosítja az egyházi fenntartó fogalmát a közfeladat-ellátó tevékenységek - kiemelten a köznevelés, illetve a szociális és gyermekvédelmi feladatok - vonatkozásában.
A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság hatáskörét a jogi személyiségekkel rendelkező vallási közösségek alaptörvény-ellenes működésére vonatkozó elvi véleményadással összefüggésben.
A törvényjavaslat megalkotja a bevett egyházakon kívüli jogi személyiségekkel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos részletes szabályokat.
A büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerinti vallási szertartás költségei is temetési költségként elszámolhatók.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottaknak megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmazza a szükséges terminológiai átvezetéseket, valamint több érdemi módosításról is rendelkezik, amelyek kölcsönösen előnyösek az állampolgároknak, a vallási közösségeknek és az állam tekintetében egyaránt. A kölcsönös előnyökre való tekintettel kérem a képviselőket, nemcsak kormánypárton, hanem ellenzékben is, hogy fogadjuk el a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
