DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5241-es törvényjavaslat beterjesztésén nem csodálkozunk. A közigazgatási bíróságok létrehozataláról szóló javaslat tárgyalása során sor került az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetésre, sor került módosító javaslatok benyújtására, sor került az általános és részletes vitában ellenzéki képviselők által felsorolt, igen részletes szakmai álláspontok kifejtésére, ennek ellenére pár apró módosításon kívül a kormányzat, illetőleg miután szégyenszemre nem az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be, hanem pár kormánypárti képviselő, ők nem voltak alapvetően a bírói függetlenség garantálása érdekében előterjesztett javaslatainkat adaptálni. (Sic!)
A törvényt megszavazták, majd elérkezett a Velencei Bizottság, és mily érdekes, a Velencei Bizottság éppen azokat a problémákat hozta fel a törvénnyel szemben, amelyeket az egyeztetéseken, az üléseken történt felszólalások során mi magunk is elmondtunk. Tehát mi történt? A Velencei Bizottság osztotta azt, hogy ebben a jogszabályban bizony a bírói függetlenség nem garantált.
Talán emlékeznek képviselőtársaim, magam is elmondtam mind az egyeztetéseken, mind az ülésen, hogy az átmeneti rendelkezésekben csak a miniszternek 15-féle feladata volt, a közigazgatási bírósági rendszer működtetésében pedig 47. Ez minden volt, csak nem egy független bíróság létrehozatala. S látjuk, ebben a javaslatban szinte teljes mértékben az ellenzék által javasolt problémák vagy felvetett problémák némi javítása történt meg. Azt azért hadd mondjam el - és hogy őszinte legyek, nem nagyon értem, hogy ez miért van így, hiszen a beterjesztők szakmai kompetenciája és minősége megkérdőjelezhetetlen -, hogy bizony a javaslathoz fűzött indoklások, alapvetően a részletes indoklás az adott jogszabályhely-módosítás tényleges tartalmának még a főbb elemeit sem tartalmazza, csak utal arra, hogy ezek a szabályok a felvetett problémák megoldását szolgálják, de érdemben nincs valamilyen módon kifejtve, hogy a javaslat miért változtatja meg mégis az eredeti javaslatban felhozott rendelkezéseket.
(10.10)
Azt se nagyon értem, hogy ha a Velencei Bizottság megfogalmazta az ajánlásokat, miért csak azt kaptuk az előterjesztőtől, és vártam, talán a minisztérium képviselője ezt korrigálja, hogy elolvashatjuk a Velencei Bizottság álláspontját a Velencei Bizottság honlapján, hiszen arról van szó, hogy a Velencei Bizottság megállapításai alapján kérik módosítani az előterjesztők a törvényt. Na de, mibe került volna, már bocsánatot kérek, a Velencei Bizottság megállapításait, álláspontját legalább részben, jelzésszerűen az adott, megváltoztatott törvényhelyekhez fűzni? Hiszen akkor lenne mindenki abban a helyzetben, hogy kutatómunka nélkül valahogy lássa, hogy mik voltak valóban a felvetett kifogások.
De haladjunk a szakaszok sorrendjében! Már most jelzem, hogy a 15 perc nem lesz elég, úgyhogy majd normál időkeretben kérek még szót.
Egy új elemet is bevezet ez a javaslat, amit nagy valószínűséggel nem a Velencei Bizottság kért. Ez pedig az, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe egy új rendelkezést vezet be, aminek az a lényege, hogy a bírói szolgálati viszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni. Ez egy teljesen más törvényben vezet be új elemeket, de ugyanez az elem a közigazgatási bírósági törvényben is végigfut, megjelenik, ami azt jelenti, hogy olyan szakembereket is be lehet és be kell az aktuális helyzetben vonni a bírósági szervezeti rendszerbe bírónak és a közigazgatási bíráskodásba is, akik nem ezen a területen dolgoztak, viszont olyan magas szintű joggyakorlatuk van akár nemzetközi téren, akár az Alkotmánybíróság rendszerében, ami bizony felveti, hogy alkalmasak ezeknek a tisztségeknek a betöltésére.
A közigazgatási bírósági törvény 25. § (2) bekezdését egy új i) ponttal egészíti ki ez a javaslat, amely gyakorlatilag arról szól, hogy az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy akár az OKBT tagjával szemben merül fel. Ez egy hiány, gyakorlatilag nem volt erről rendelkezés, ily módon elég nehéz lett volna fegyelmi eljárást indítani, ha annak alapos oka felmerült volna.
Aztán jön a 27. § (1) bekezdésének egy teljesen új szövege, tulajdonképpen itt kezdődik meg a bírói függetlenséget inkább garantáló új rendszer ebben a javaslatban. Ha emlékeznek rá, a törvényjavaslat tárgyalásakor nagyon hangsúlyosan kiemeltük, hogy tulajdonképpen olyan, közigazgatásban dolgozó, nem különösebben magas szintű munkát végző emberek is nemcsak hogy bírók lehetnek ebben a rendszerben, hanem bírói vezetők is, ami azért meglehetősen erőteljesen felvetette azt, hogy inkább a párthűség, mintsem a szakmai hozzáértés is generálhatna ebben a közigazgatási rendszerben bírói vezetőket. Ezért ez az új szövegrész arról szól, hogy az OKBT legalább négy ülést tart. - Ja, bocsánatot kérek, elnézést! Egy szakasszal korábban mondtam el a későbbit, bocsánat! Olyan nagy az anyag, hogy ilyen előfordulhat.
Tehát az a lényeg, a probléma az volt, és ezt az előbb Hende Csaba alelnök úr elmondta, hogy nagyon komoly kifogás volt az, hogy az OKBT ülésére kit hívunk meg, és tulajdonképpen ott ki milyen jogcímen vesz részt. Annyira feltűnő volt, hogy az OKBT ülésein tanácskozási joggal legelőször ki vehet részt az eredeti javaslat szerint: a miniszter. Elnézést kérek! Az OKBT ülésein elsősorban a bírósági szervezeti rendszer vezető bírái vegyenek részt, arról szól az ő életük, és nem a miniszter a legelső és legfontosabb. Ezért ebben az új szabályozásban az szerepel, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökei vesznek részt ezen az ülésen, kiveszi a minisztert mint alanyi jogon jogosult résztvevőt, és egy új szakasszal, egy új bekezdéssel egészíti ki, amelyben azt mondja, hogy abban az esetben, ha valakinek a véleménye fontos a tárgyalt napirendi pont szempontjából, akkor meg lehet hívni az ülésre, így különösen a minisztert. Tehát a miniszter csak akkor legyen meghíva, ha az ott tárgyalt téma valóban az ő szakmai hozzáértését igényli vagy az ő hivatali tevékenységével összefüggésben fontos.
A törvény 28. § (1) bekezdése pótolja vagy küszöböli ki azt a problémát, amit számtalanszor a régi vitában is felvetettünk. Ez pedig az volt, hogy az OKBT személyi tanácsa nyolc tagból áll, és úgy történt volna ennek a működése, hogy négy tag az OKBT saját tagjai közül, és négy tag pedig különböző, kiemelkedő elméleti tudású jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egy-egy, akiket az Országgyűlés felelős bizottsága, a legfőbb ügyész, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke jelöl ki három évre. Gyakorlatilag az lett volna, hogy akár patthelyzet is kialakulhatott volna a bírák, illetőleg a külső személyek döntéseiben, és feltétlenül fel kellett oldani ezt a problémát. Méghozzá úgy próbálja a javaslat feloldani, hogy tíztagú lesz az OKBT személyi tanácsa, és ebben az OKBT saját tagjai, azaz a bírák többen lesznek, mint a külső személyek, így nagy eséllyel nem lehet patthelyzetet létrehozni, és nem lehet megakasztani ezeknek a döntéseknek a keresztülvitelét a külső emberekkel.
A törvény 28. § (9) bekezdése azt mondja, hogy az OKBT személyi tanácsa határozatképes, ha az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tagja van jelen. Eddig az volt a probléma, hogy akkor is határozatképes volt ez a tanács, ha az elnök, valamint három-három bíró és nem bíró tag volt jelen. Ez azt jelenti, hogy most már több bíró tagnak kell jelen lennie az ülésen a határozatképességhez, mint ahány nem bírónak, ily módon nagy eséllyel tudnak a bírák érdekei érvényre jutni ennek a szervezetnek a működésében. (Dr. Völner Pál Hende Csabával beszélget.)
A törvény 34. §-a új szöveggel kerül be, méghozzá oly mértékben új szöveggel, hogy három bekezdést kizár az új javaslat. Elnézést, elnök úr! Lehetne, hogy megkéri a fideszes képviselőket és az államtitkár urat, hogy nyomjanak gombot, mert rendkívül kellemetlen, hogy hangosan beszélnek, és néha a saját hangomat sem hallom, bár lehet, hogy ez nem fontos. Köszönöm szépen.
