DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatom ott, ahol a vezérszónoki felszólalásomat abbahagytam. Pár szakasz van még, amelyek kapcsán érdemes beszélni a módosításokról.
A közigazgatási törvény 47. §-a egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amely, azt gondolom egyébként, hogy valóban előremutató intézkedés, hiszen azok a bírák, akik a bírói függetlenség sérelmét eredményező igazgatási intézkedés áldozatai, ellene szólhatnak ezeknek.
(11.20)
Azt mondja a javaslat, hogy a bírói függetlenség elvének biztosítása érdekében, ha a közigazgatási bíró megítélése szerint a közigazgatási felsőbíróság elnökének valamely, őt közvetlenül érintő igazgatási intézkedése bírói függetlenségének sérelmét eredményezte, ennek megállapítását az intézkedés tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb 90 napon belül a szolgálati bíróságtól kérheti. Ez egy nagyon előremutató javaslat, bár azt gondolom, ismerve ezen jogszabály megalkotói csapatát, alapvetően szerintem azért tették meg, azért javasolják elfogadásra, mert nagy valószínűséggel a Velencei Bizottság olyan súlyos megállapításokat tett, és olyan módon követeli meg, hogy itt a bírói függetlenség maradéktalanul érvényesüljön, amiről azt gondolja az előterjesztő, hogy ezzel majd meg fogják tudni oldani.
A törvény 50. §-a teljesen új szövegrésszel lépne hatályba 2020. január 1-jétől, ami a másodelnökké váló kinevezés merítéséről szól: kik vehetnek részt ebben a munkában, kiket lehetne kinevezni, és itt az az alapvető módosítás, hogy kinyitja szintén a teljes bírói kar előtt ennek lehetőségét, legalább ötéves bírói gyakorlattal, és kiemel további olyan szakmai előéleteket, mint hatósági jogalkalmazói tevékenység, mint közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő, mint ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként szerezett idő. Tehát sokkal nagyobb pályacsoportoknak nyitja ki ezt a leendő pozíciót, ami tulajdonképpen mindenképpen üdvözlendő. Már csak azért is, mert Trócsányi miniszter úr már második meghallgatásán mondta el 2018-ban, előtte ’14-ben, hogy ő azt szeretné, ha a bírói pálya a teljes szakvizsgázott jogászi társadalom számára jobban nyitva lenne.
A közigazgatási törvény 51. §-ának (1) bekezdése is teljesen új szövegű lett, tehát teljesen újraszabályozták az eddigieket, ami szintén arról szól, hogy kik nevezhetők ki közigazgatási törvényszéki elnökké vagy másodelnökké, és itt is az a lényege ennek, hogy nem szűkíti le a közigazgatási ügyszakban gyakorlatot szerzett bírákra, hanem kinyitja a teljes spektrumban.
A 68. § (3) bekezdése szintén új szöveggel lép hatályba, ami gyakorlatilag arról szól, hogy a kiválasztási rendszert új alapokra próbálja helyezni - nem annyira sikerrel -, és még egy 72/A. § is lesz ebben az új törvényben, ahol további garanciális szabályok kerülnek megfogalmazásra.
A 71. § egy új (3) bekezdéssel egészül ki, ami, azt gondolom, hogy megint egy ilyen Velencei Bizottságot leszerelni vágyó rendelkezés, ami úgy szól, hogy a meghallgatás során különösen a pályázó szakmai felkészültségét, kifejezésmódját, valamint döntésképességét és lényeglátását kell értékelni. Tehát ez azt jelenti, hogy eddig tulajdonképpen a miniszter bármilyen szempontrendszert felállíthatott, amikor a kiválasztás meghallgatásai történtek, de most legalább valamifajta szempontrendszert megad a jogszabály, hogy mire kell figyelni, és ne az legyen a fontos, hogy milyen a bokája, milyen színű cipőt hord, és egyébként csinos-e az arca, hanem ezeknek a fontos feltételeknek kell megfelelni.
A 72. § (2) bekezdés megint egy teljesen új szöveg az eredetihez képest, ami azt mondja, hogy ha a miniszter a meghallgatást követően a meghatározott szempontok alapján nem ért egyet az OKBT személyi tanácsa által felterjesztett rangsorral, azt írásbeli indoklás mellett megváltoztathatja, és a megváltoztatott rangsor alapján első helyre került, nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát természetesen a köztársasági elnöknek felterjeszti, aki pedig, ha már bírói jogállású, akkor döntenek az új beosztásáról. Eddig ugye az volt, hogy meghallgatja a miniszter, aztán teszi a dolgát. Most legalább belekerült a jogszabályhelybe az, hogy ezeknek az előbb megjelölt alkalmassági kritériumoknak való megfelelés alapján kell megindokolnia, hogy miért változtatja meg a rangsort.
És aztán itt újabb garanciális elemek kerülnek be: ha nem ért egyet a rangsorral, nem az elsőt kéri kinevezni vagy beosztani az új szolgálati helyére, hanem ő ezt megváltoztathatja, akkor az indoklásnak mi mindenre kell kiterjednie. Ezt megpróbálja ez a jogszabályhely egy picit pontosítani, egy picit megkötni a miniszter kezét. És akkor jön ez a bizonyos 72/A. új szakasz, ami tulajdonképpen arról szól, hogy értesíteni kell a pályázókat az eredményről, és ha nem az első helyre rangsorolt pályázót terjeszti fel, illetve osztja be a 72. § (6) bekezdése szerinti indoklás, a miniszter megküldi, és közzé kell tenni a közigazgatási bíróságok honlapján.
Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől vagy a nyertes pályázó beosztásáról szóló határozatnak a (2) bekezdés szerinti közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a pályázó kifogással élhet. Itt meg vannak határozva különböző objektív feltételek, amit az előbb is az egyik képviselőtársam elmondott, talán Tóbiás József, hogy ezek az objektív feltételek, amelyeknek meg kell felelni, hogy kifogást tegyen, ezek nem elégségesek, hiszen a döntés mindenképpen szubjektív alapú, ezért formálisan a kifogást előterjesztheti, csak nagy eséllyel nem fogják pozitívan elbírálni, mert vélhetően - vagy legalábbis reméljük, hogy - a kiválasztási rendszerben legalább az objektív feltételeket fogják teljesíteni.
Aztán utána már a részletszabályok következnek, és utána pedig még a 76. § új, teljesen új szöveggel lép hatályba, és szintén további, a pályázók meghallgatását illetően további kompetenciákat kell értékelni, és ezeket a kompetenciákat jó pár pontban kifejti.
Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy már az jó dolog, hogy valami módosításra sor kerül, hiszen legalább beszélhetünk arról, hogy az eredeti közigazgatási törvény semmiképpen nem felelt meg annak, hogy a független bíráskodás tényleg már több évtizedes hagyományát fenn tudják tartani. Pár gondolatot szólnék arról, hogy egyébként mit gondolok erről az új javaslatról.
Először is azt szeretném mondani, hogy mindenki tudja, hogy a minisztériumban dr. Hajas Barnabás urat azért nevezték ki, hogy koordinálja ezt a tevékenységet, gyakorlatilag ott készült el az eredeti közigazgatási törvény és most ez a módosító javaslat. Mindenki tudja, hogy nem az előterjesztők készítették el sem azt, sem ezt, sőt az az alapmunka, amit el kellett ehhez végezni, azt is a minisztérium munkatársai végezték, és ha emlékeznek, a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat indoklása gyakorlatilag egy akkora nemzetközi kitekintést tett, ami körülbelül három PhD-nek felelt volna meg. Ezáltal, meg kell mondjam, kifejezetten sérelmes a parlamenti képviselők számára, hogy államtitkár úr, amikor megkérdezték, mit szól a javaslathoz, felállt, és azt mondta, hogy egyetért vele. Ilyen sokra futotta ma a szavaiból, a munkájából. (Dr. Völner Pál: Előterjesztő is vagyok.)
Én azt gondolom, hogy ezzel államtitkár úr kifejezetten megsérti a parlament tekintélyét, kifejezetten megsérti a parlamenti képviselőket, mert mindannyian tudjuk, hogy az önök minisztériumában készült mind a két törvényjavaslat, pontosan tudjuk, hogy erre kifejezetten miniszteri biztos van kinevezve, aki itt ül a teremben, a páholyban.
Már elnézést kérek, államtitkár úr, ha ön velem szemben hétről hétre meg tud nyilatkozni alkalmasságot illetően, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy három mondatot mellé tesz annak, hogy miért ért egyet ezzel a javaslattal. Ez egy álságos színjáték, ami itt zajlik, és meg kell mondjam, hogy az önök szintjéhez ez nagyon nem méltó.
És még egyet hadd kérdezzek meg: ha ön egyetértett, mert akkor sem volt túl bőbeszédű, amikor az eredeti közigazgatási bírósági javaslat bejött, ha azzal egyetértett, és azt mondta a személyes egyeztetésünkkor, hogy minden rendben van vele, akkor ezzel miért ért egyet? Hát, ha akkor rendben volt, most is rendben van, az is rendben volt, ez is rendben van? Hát, akkor azt tessék már elmondani, hogy ha akkor egyetértett, miért, ha most egyetért, miért, és ha most egyetért, akkor miért nem vetette fel már akkor mint minisztérium, hiszen az előterjesztők képviselők!
(11.30)
Ha az előterjesztők képviselők, ön akkor egyetértett velük - akkor most hogy érthet egyet velük, ha ön szerint az is jó volt? Valami logikai bukfenc van a dologban.
Az előbb Tordai Bence képviselőtársam elmondta, hogy Trócsányi miniszter úr mit nyilatkozott a Velencei Bizottsággal való találkozás után. Képviselőtársam az úri, ugyan nem valós előadást tette, én még további kijelentést találtam, ami így szól: sikerült leszerelni a Velencei Bizottságot. Ez a mondat azért fontos nekem, mert ez a mondat jellemzi a kormányzást. A cinizmus, a lenézés, a lesajnálás, a semmibevétel, mindenki - nem akarok természetesen nem helyénvaló szavakat használni, de körülírom -, mindenki kevesebb tud, mint mi, mindenki értéktelenebb, mint mi, mi vagyunk mindennek a tudorai, csak az az igazság, amit mi mondunk, aztán amikor szembetalálkozunk azzal, hogy nem, akkor pedig jön még további lesajnáló stílus.
Kérem szépen, egy európai uniós rendszer részei vagyunk, alkalmazkodnunk kell az intézményrendszerhez és alkalmazkodnunk kell a követelményekhez. Én nagyon nem szeretném, ha ilyen mentalitással kerülnének egyébként ilyen indokolt módosító javaslatok a Ház elé, és meg kell mondjam, anélkül, hogy hallottam volna, ott cseng a fülemben, amikor ezt a javaslatot elkészítették, hogy na, odalökjük ezt, majd leszereljük a Velencei Bizottságot, és megmutatjuk, hogy mi csináltunk valami olyat, ami a függetlenséget garantálja.
Egyébként képviselőtársaim szóltak ennek a javaslatnak a címéről, alapvetően azt emelték ki, hogy függetlenséget biztosító további garanciák. Nekem nem önmagában azzal van bajom, hogy további garanciák, hanem azzal van bajom, hogy már az szégyen egy európai uniós országban, hogy egy ilyen címet kell adni egy bírósági szervezet létrehozatala után a hatálybalépés előtt való módosításoknak. Nem az a természetes, hogy a bíróságok függetlenek?! Nem az a természetes, hogy már olyan jogszabályt alkottam meg, amelyben a függetlenség kérdését meg sem lehet kérdőjelezni? Ez nemhogy beismerés, ez egyszerűen annak állítása, hogy az első jogszabály alkalmatlan arra, hogy abból a bírói függetlenséget meg lehessen állapítani, ez semmi másról nem szól. Elképesztő beismerés, örülök neki, hogy néha elszólják magukat! De biztos vagyok abban, hogy a Velencei Bizottság jelentésében felvetett számtalan további problémát ez a javaslat sajnos nem fedi le.
Megalapozottan mondta Schmuck Erzsébet képviselőtársam, hogy nem azzal van probléma, ami benne van, hanem azzal, ami nincs, ettől még ugyanaz a vezetője a felsőbíróságnak, mint az OKBT-nek. Tehát ez tényleg sokkal nagyobb hatalom, mint Handó Tünde hatalma a teljes bírói igazgatási rendszeren. Ezt a kérdést például nem oldották meg. Nem oldottak meg számtalan olyan kérdést, ami, azt hiszem, a működés során alapvetően fogja megkérdőjelezni a független bíráskodást ebben a szervezetben, még akkor is, ha már legalább bevezették azt a szabályt ide, hogy ha úgy érzi a bíró, hogy a bírói függetlenségét sértő igazgatási intézkedés történt vele szemben, legalább felszólalhasson. Meg kell mondjam, nem gondolom, hogy nagyon sokan fognak felszólalni, ha ilyen történik.
Egyébként még azt szeretném mondani, hogy március 20. van, és nem nagyon látjuk, hogy január 1-jén hogy fog ez a rendszer hatályba lépni, tekintve, hogy még sem az épületek nincsenek kész, sem az infrastruktúra, sem a személyi állomány, és látva az önök - hogy úgy mondjam - szervezési és logisztikai képességeit, nem gondolom, hogy ez kilenc hónap alatt el fog készülni. Úgyhogy nagyon várom azt, hogy tényleg január 1-jén ez a rendszer fel fog-e áll. Mindenesetre azt kérem mindazoktól, akik ezért felelősek, hogy tegyék meg már azt… - nem szirénhangok voltak, mert látjuk, nem szirénhangok voltak a kifogások, hanem valóságosak voltak, és a magyar ellenzéki parlamenti képviselők büszkék lehetnek arra, hogy szakmailag megalapozott kritikákat fogalmaztak meg, mert hiszen egy ilyen komoly tekintélyű bizottság, mint a Velencei Bizottság ugyanazokat emelte ki.
Ily módon ugyan természetesen ezt a javaslatot majd megfontoljuk, hogy megszavazzuk-e, hiszen a közigazgatási bírósági törvényt sem szavaztuk meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), majd ez a jövő zenéje, mindenesetre jobb lenne, ha a Velencei Bizottság teljes állásfoglalása visszatükröződne a módosításban. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
