DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A teljesség igénye nélkül az elhangzottak kapcsán néhány dologra reagálnék. Szeretném megnyugtatni képviselő asszonyt, hogy az eredeti javaslat is a nemzetközi összehasonlítást teljes mértékben kiállta, tehát semmivel nem volt benne korlátozóbb, szigorúbb szabály, mint akár a német vagy az osztrák, vagy egyéb olyan mintákban, amelyeket a térségből tanulmányoztunk. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Ez az egyik része a dolognak.
Hogy miért vagyunk ma mégis itt és miért van a módosító a Ház előtt? Miniszter úr kiküldte a Velencei Bizottságnak ezt az elfogadott törvényt, és mondta, hogy konstruktívan állunk a Velencei Bizottság javaslatai elé. A konstruktivitást bizonyítja az, hogy ez a módosító ma itt van a Ház előtt és vitát folytathatunk róla.
A másik része a dolognak, hogy a minisztérium maga nem tudta előterjeszteni. Ha tanulmányozzuk a jogalkotásról szóló törvényt, akkor láthatjuk belőle, hogy a kormányzatnak a szükséges egyeztetésekre nem volt elegendő ideje, ugyanakkor a Velencei Bizottság döntése előtt jelezni akartuk, hogy melyek azok a pontok, amelyek a parlament elé kerülnek. Ez történt meg, és gyakorlatilag azok a módosítások, amelyek itt vannak, teljes mértékben vállalhatók. Valóban fontos a garanciák fokozása, persze a garanciánál a csillagos ég a határ természetesen. Azt is mondhatjuk, hogy a bíróságok kapnak 100 milliárd forintot és azt csinálnak, amit akarnak, az egy teljes garancia, mert gyakorlatilag akkor azt sem tudjuk, hogy mi fog történni.
De volt egy ilyen aggály, hogy január 1-jétől hogy állnak fel ezek a bíróságok. Jelenleg is működnek a bírósági szervezeten belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, láthatjuk, hogy azok a bírák simán, egyszerűen egy átjelentkezéssel át tudnak jönni a közigazgatási bírósági rendszerbe, ott megvannak az épületek, megvan az informatika, minden szükséges eszköz. Az OBH jelenleg is végzi ezeket az előkészítő munkálatokat, amelyek ezeknek a bíróságoknak a működéséhez szükségesek, és január 1-jétől működni fognak, szeretném megnyugtatni képviselő asszonyt. Természetesen olyan apró részletekre is gondolunk, amelyek az igazgatás körébe tartoznak, és az OBH-val szorosan együttműködve végezzük ezeket a tevékenységeket.
Néhány felvetést nem értettem, például hogy a felsőbíróság elnöke az OKBT tagja lesz. Ez miért lenne problémás? Jelenleg is a Kúria elnöke az OBT tagja. Tehát az OBH és a kúriai elnök szerepének az összekeverése egy kicsit problematikus számomra, mivel az OBH igazgatási feladatokkal foglalkozik, s ebben a rendszerben ezt a minisztérium fogja ellátni.
Hogy a miniszter interpellálható lesz, és politikai felelőssége van, az pedig szerintem szintén azt jelenti, hogy a parlamentáris viszonyok közé beemelhető az igazgatási problémák köre, nem úgy, mint ahogy most is zajlanak viták az OBH és az OBT között, amiben gyakorlatilag, valljuk be, elég problematikus bármilyen formában, hogy úgy mondjam, megoldani a problémát. Jelenleg, ha követi az eseményeket a képviselő asszony, az ombudsman éppen az Alkotmánybírósághoz fordult ebben a kérdéskörben, hogy kinek és milyen jogkörei vannak egy ilyen vita rendezésére.
Képviselő asszony jelezte, hogy a decemberi elfogadással kapcsolatban vannak problémái. Javaslom számára is, hogy a házszabályt olvassa át, abban minden megnyugtatóan le volt rendezve, hogy mi történt, miért történt és hogyan került elfogadásra, de szintén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni ezekben a kérdésekben, ha bárkinek problémája van, tehát a magyar jogrendszer mindenkinek kellő jogorvoslati lehetőséget nyújt.
Hagynék Hende Csaba elnök úrnak is a munícióból, hogy a kérdésekre részletesen válaszoljon, csak tisztázni akartam, hogy a kormányzat miért az egyéni képviselőkön keresztül nyújtotta be ezt a módosítást, s mondom, ez pedig természetesen a Velencei Bizottság véleményének a figyelembevételével történt. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
