DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy nagyon örülök annak, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban gyakorlatilag minden hozzászóló hangsúlyozta és kifejezte azt az igényét és elgondolását, hogy a klímavédelem kérdését támogatni kell, és azokat a döntéseket, azokat a javaslatokat, amelyek ebben a témakörben az Országgyűlés elé kerülnek, alapvetően támogatják. Természetesen ki-ki eltérő vérmérséklettel nyilatkozott ebben az ügyben, de számomra, aki ezért a területért felelős államtitkár vagyok, mindenképpen inspiráló, hogy a klímaváltozás kérdése ilyen értelemben egységes módon támogatásra kerül itt az Országgyűlésben.
Magával az előterjesztéssel kapcsolatban nagyon kevés dolgot említenék, hiszen lényegében a klímavédelmi tárgyú jogharmonizációs intézkedésekhez érdemi megjegyzés nem érkezett. Sokkal inkább az a vita kezdett el kibontakozni a hozzászólásokból, amit lényegében december 12-én folytattunk volna le ugyanitt az LMP kezdeményezésére. Szeretném felidézni, akkor sor került volna egy politikai vitanapra a klímapolitika témakörében, ahol a kormány részéről is egy nagyon alapos felkészüléssel indultunk neki annak, hogy ezt az egész ország számára fontos politikai vitát lefolytassuk.
Ezt a vitát akkor elmosták az egyéb politikai események, és nem valószínű, hogy a mostani pillanat alkalmas arra, hogy ezt a vitát lefolytassuk, úgyhogy nagyon sok olyan felvetésre, amit akkor megbeszélhettünk volna, most nem tudok reagálni, sőt azt hiszem, nem is alkalmas, hogy reagáljak. Úgyhogy igazából néhány olyan kérdés van, mielőtt a földgáz biztonsági készletezésének a kérdésére térnék, amit a klímavédelemmel kapcsolatban szeretnék azért megemlíteni.
Az első ilyen pont az, és itt a legutolsó hozzászólásra, Tordai Bence képviselő úr hozzászólására reagálnék, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarország az EU rossz tanulója: ezt azért vissza szeretném utasítani. Azok a pontok, amiket ezzel kapcsolatban a képviselő úr felsorolt, azt bizonyítják, hogy inkább a képviselő úr rossz tanuló, nem járt el olyan órákra, ahol azok az információk rendelkezésre álltak volna, hogy mi történik ebben a témakörben Magyarországon.
Nincs felelős tárcája a klímapolitikának: van, nevezetesen én képviselem a klímapolitikai területnek az államtitkári szintű vezetését.
Az EU rossz tanulója vagyunk: ez is egy óriási tévedés, a magyarországi üvegházgáz-kibocsátás egy főre jutó mennyisége 2 millió tonnával kevesebb, mint az európai átlag. 2030-ra abban a bizonyos nemzeti energia- és klímatervben teljes mértékben az Európai Unió vállalásaival összefüggésben legalább 40 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést vállaltunk a ’90-es bázishoz képest.
Betiltottuk a szélenergiát. Ha valaki utazik Bécsbe, látja, hogy forognak a szélkerekek, nem tiltottuk be a szélenergiát. Az erőforrásokat más megújuló energiaforrásokra koncentráljuk, mint ahogy minden ország: ahol a szél fúj, ott a szélenergiára, ahol a nap süt, ott inkább célszerű a napenergiára koncentrálni a meglévő forrásokat; és sorolhatnám azokat a - hogy is mondjam csak? - félrevezető állításokat, amiket Tordai Bence itt megjegyzett.
Annyit tennék még hozzá, hogy a kormány oldaláról általában a forradalmakat nem szeretjük, sokkal inkább a kiegyensúlyozott, konzervatív megoldásokat. Lényegében azt szeretnénk elérni, hogy a gazdaság növekedésével kapcsolatos célok és a klímavédelem céljai között megtaláljuk azt az egyensúlyt, amikor technológiasemlegesen, költséghatékonyan és igazságosan tudjuk a klímavédelem egyébként kiemelten fontos kérdéseit elérni közösen. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra utalni, hogy a folyamatban lévő éghajlatváltozási cselekvési terv, a nemzeti energia- és klímaterv döntően és alapvetően veszi figyelembe a klímaváltozás, a klímavédelem, az éghajlatvédelem követelményeit.
Az energiaszektor átalakításában a klímavédelmi célokat úgy igyekszünk elérni, hogy az egyben az ellátásbiztonságot szolgálja, növelje a hazai energiaellátás biztonságát és a fogyasztók rezsiköltségeinek a mérséklését is szolgálják. Öt olyan terület van, amely kiemelten az energia- és klímapolitikánk fókuszában van, és ez itt elhangzott nagyon sok hozzászólásból, tehát azt gondolom, hogy sokat meríthetünk abból a támogatásból és javaslatokból, amelyek már elhangoztak.
Ez az öt pont: az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások támogatása, a közlekedészöldítés, a nukleárisenergia-hasznosítás és a szén-, illetve lignittüzelés lehetőség szerinti kiváltása. Itt hangsúlyoznám még egyszer, hogy a kormány részéről - ami a következő napirendi ponthoz is kapcsolódik - a nukleárisenergia-hasznosítás kérdését alapvetően klímavédelmi területnek tekintjük. Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 60 százaléka karbonsemleges, Magyarországon ebből 50 százalékot a nukleárisenergia-termelés és 10 százalékot a megújulóenergia-termelés ad. Itt elhangzott a francia példa, a francia kollégákkal együtt dolgozunk azon, egyébként a Nemzetközi Energia Ügynökség keretein belül, hogy olyan politikákat alakítsunk ki, ahol az ambiciózus nukleáris- és megújulóenergia-hasznosítási megoldások együtt tudják szolgálni egymást, vállvetve tudják szolgálni a klímavédelmi céloknak az elérését.
Ennyit a klímavédelmi kérdésekről, és ezen a ponton szeretnék kitérni arra, hogy hogyan is kerül a földgáz biztonsági készletezése az asztalra ebben a javaslatcsomagban. Itt elhangzott megint csak Tordai Bence részéről egy ilyen összeesküvés-elmélet típusú koncepció, miszerint a kormány célja bizonyos oligarchák háttérbe szorítása lenne. Itt szeretném jelezni azt, hogy ezzel teljesen ellentétben a javasolt módosításnak két fontos célja van: a földgázenergia-ellátási biztonságunknak az erősítése és a fogyasztói rezsiköltségek mérséklése.
Nyilván a képviselő urak és hölgyek számára is ismeretes, hogy Oroszország és Ukrajna között meglehetősen feszült helyzet alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulnak a földgázellátási relációk 2019 vége után, amikor a két ország közötti szállítási szerződések lejárnak. Természetszerűen ez a vita közelről érinti Magyarországot, Magyarország gázellátási biztonságát is, és a kormány oldaláról mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy bármilyen, ezzel a vitával kapcsolatos kockázat elé menjünk. A kockázatkezelésnek az egyik kiemelt területe a hazai földgáz biztonsági készletezése.
Mint köztudott, Magyarország rendelkezik egy 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai biztonsági földgáztároló eszközzel, és a nevezett módosításoknak az a célja, hogy azok megvalósítása révén - tehát egyrészt, ami itt elhangzott, a stratégiai tárolással kapcsolatos költségfinanszírozás diszkriminációmentessé tételével, minden ipari fogyasztó által történő finanszírozásával, illetve a másik, nem említett pont, ami az előterjesztésben szerepel, a stratégiai tárolás költségének egy szabályozott felső korlát megállapításával - megteremtsük azt a pénzügyi fedezetet, amivel az említett 1,2 milliárdköbméter stratégiai gáztároláson felül akár további 200-450 millió köbméter földgázt tárolhatunk Magyarországon úgy, hogy közben a lakossági rezsiköltségek ne emelkedjenek.
(13.30)
Tehát még egyszer hangsúlyozom, erre a módosításra a hazai földgázellátás-biztonság és a fogyasztók rezsiköltségeinek biztosítása céljából van szükség, úgy, hogy minden ipari fogyasztó ennek az ellátásbiztonságnak a finanszírozásából egyenlő módon kivegye a részét. Ha az lett volna a célja ennek a módosításnak, amit Tordai Bence említett, akkor 2016-ban a kormány nem adta volna meg az említett Bige Lászlónak azt a kivételt, amelyet rövid időre, átmeneti jelleggel és a többi vegyipari vállalkozásnak megadott.
Most ennek az átmeneti kedvezménynek a visszavonását javasolja ez a módosítási kezdeményezés, még egyszer, annak érdekében, hogy a jövő évi és az azt követő gázellátás biztonsága a magyar fogyasztóknak garantált és költséghatékony legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
