DR. KEPLI LAJOS,
DR. KEPLI LAJOS,
DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szokták mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat, különösen azok, akik próbálják a saját felelősségüket elbagatellizálni a közös jövőnkkel kapcsolatban.
Én viszont azt mondom, hogy minden egyes fecske és minden egyes ember tevőleges hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a jövő valóban olyan legyen, amire büszkék lehetünk, hogy bolygónkat megvédhessük és megmenthessük.
(12.10)
Ehhez képest, ha már a fecskéknél tartunk, egyébként nagyon szomorú, hogy egymillió fecske hiányzik Magyarországról jelen pillanatban. Hogy hogy jön ez a klímavédelemhez és ehhez a törvényjavaslathoz, arra is hamarosan rá fogok térni, hiszen nem véletlen, hogy ez az egymillió fecske eltűnt Magyarországról. Az emberi tevékenység, a korlátlan és felelőtlen vegyszerhasználat és sok minden más, ami hozzájárult ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen. (Koncz Ferenc közbeszól.)
Amennyiben államtitkár úr és elnök úr megengedi, akkor én egy picit tágabb perspektívában beszélnék erről a kérdéskörről, hiszen az előttünk fekvő törvényjavaslat egy abszolút technikai javaslat és jogharmonizációs célú. Természetesen nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek alapjaiban változtatnák meg a klímapolitikához való hozzáállásunkat vagy akár ennek az eredményét. Ezért szeretném kihasználni ezt a lehetőséget, a vezérszónoki felszólalás lehetőségét, hogy ismételten elmondjuk azt, amiben szerintem minden jóérzésű magyar országgyűlési képviselő egyetért, mindenki, aki erre a témára egy kicsit fogékony vagy érzékeny, hogy valamit tennünk kell, és nagyon sürgősen tennünk kell a klímaváltozás megfékezése kapcsán, és sokkal többet, mint amit jelen pillanatban ezek a törvényjavaslatok, ezek a törvénymódosítások lehetővé tesznek. Hiszen nem 2030-ra vagy 2050-re kell nekünk előrenéznünk, hanem már a következő évekre, és már a következő hónapokra is, hiszen itt van és kézzelfogható jelei vannak a klímaváltozásnak már a jelen pillanatban is. Tehát valószínűleg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében és más klímavédelmi intézkedések tekintetében nem tettünk meg mindent mi, emberiség az elmúlt években, és nem teszünk meg most sem.
Nagyon szomorú és egyben jelképes is, hogy erre az egész világ figyelmét egy 16 éves fiatal svéd diáklánynak kell felhívni, aki tüntetést szervezett a svéd parlament előtt ebbéli érzékenysége okán, hogy a svéd parlament, amely egyébként talán világszinten is a legtöbbet tesz a klímaváltozás elleni harcban - az egyike legalábbis azoknak az országoknak -, még többet tegyen meg, hiszen nincsenek már évtizedeink, nincsenek éveink arra, hogy megállítsuk azt a folyamatot, ami előbb-utóbb visszafordíthatatlan lesz. A Greta Thunberg nevű hölgy elindította ezt a Fridays for Future nevű kezdeményezést, ami azt jelenti, hogy Magyarországon is, többek között itt, a Parlament előtt is péntekenként klímatüntetéseket tartanak diákok, és természetesen nagyon üdvözlendő, és jó, hogy egyre többen emelik fel a szavukat a jövőért és a klímáért.
A helyzet aggasztó, és ugye, elhangzott egy héttel ezelőtt Cañete uniós biztos látogatásán is, amikor is a Fenntartható fejlődés bizottságával és más bizottság tagjaival közös találkozón eszméket cseréltünk azzal kapcsolatban, hogy vajon megvalósulhat-e az a szén-dioxid-semleges Európa 2050-re, amit az Európai Bizottság elképzelt. Kifejeztem abbéli aggodalmamat, hogy valószínűleg ennek nem 2050-re kellene megvalósulnia, hanem jóval hamarabb ahhoz, hogy visszafordítsuk azokat a folyamatokat, amelyeket már jelenleg is érzékelhetünk.
Sokan mondják azt, hogy ez nem Magyarország problémája, világszintű probléma, mi, magyarok olyan sokat nem tudunk ehhez hozzátenni, sőt vajmi keveset, hiszen a szennyező nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok meg Kína, nem annyira látszik hozzájárulni ezekhez a folyamatokhoz, és ez valóban így van, de ennek ellenére nekünk a saját részünket kell kivenni ebből a harcból. Magyarország igenis ki van téve annak a kockázatnak, amit a klímaváltozás jelent. Ezt már ma is tapasztalhatjuk a szélsőséges időjárási körülmények kapcsán a nyári hőségnapok számában, akkor a csapadékeloszlás szélsőségessége okán hol árvíz-, hol aszályjelenségek fordulnak elő, eltűnnek fajok, és ezek helyét olyan özönfajok veszik át, amik az allergia mint megbetegedés kockázatát fokozzák, egyre több az allergiás megbetegedés, ez is összefügg az éghajlatváltozással. Minden mindennel összefügg, tehát még egyszer mondom, hogy igenis ehhez a törvényjavaslathoz szervesen kapcsolódik az, amiről most itt beszélek.
Hogy Magyarországon még milyen jelei vannak annak, hogy a klímánk igenis változik, és hogy nagyon sürgősen tennie kell a kormánynak radikális, drasztikus intézkedéseket, annak kapcsán a fecskékről már beszéltem. Azért hoztam szóba, mert a rovarfajok eltűnése és a vegyszerhasználat volt az oka annak, hogy a madárállomány is ilyen nagy mértékben lecsökkent, de mondjuk, az egyéb betegségeket, vírusokat hordozó vérszívók száma viszont igenis szaporodik, és olyan betegségeknek, mint a nílusi láz, amik soha nem fordultak elő, mondjuk, korábban Magyarországon vagy csak elvétve, bizony 2025-re Európában Szerbia után a második leggyakoribb előfordulása Magyarországon lesz. Természetesen sok olyan tényező van, amiben mi magunk is tehetünk ennek a hatásnak a megfékezéséért.
Itt nagyon sok mindenről lehetne beszélni, akár az energiahatékonysági intézkedések kapcsán, akár a lakossági szokások megváltozása kapcsán. Sok helyen részben a szegénység okán, részben más okokból kifolyólag a fatüzelésű tüzelőberendezésekben hulladékkal is tüzelnek, főleg műanyag hulladékkal, ami nemcsak az egészségre, de a klímára is rendkívül káros hatással bír. De természetesen az sem egy pozitív folyamat, hogy miközben a klímavédelem élharcosainak igyekszünk feltüntetni magunkat - köztársasági elnök úr legalábbis nemzetközi fórumokon -, aközben a nálunk székelő összeszerelő üzemek, autógyárak kedvéért pedig derogációs kérelmekkel fordulunk az Európai Bizottsághoz, illetve nem is derogációs kérelmekkel, hanem nagyobb szennyezési kvótát kérve a lehetőségeinkhez képest, hiszen ezek az autógyárak adják ma, jelen pillanatban a magyar gazdaság egy jelentős részét, és sajnos ez egy egyoldalú függőséget jelent ahelyett, hogy klímasemleges vagy klímabarát iparágakkalpróbálná ezt a kormány kiváltani hosszabb távon, még inkább, és ahogy telnek az évek, egyre jobban építünk az autóiparra.
Zárójelben jegyzem meg - és ez már inkább gazdasági kérdés -, hogy amint egy világválság bekövetkezik, gazdasági válság, azt nyilván az autóipar fogja talán az elsők között megérezni, és ha egy ország gazdasága ennyire egyoldalúan az autóiparra és annak a beszállítóiparára épül, akkor bizony nagyon-nagyon érzékeny és kitett az ilyen gazdasági válságoknak. De ez nem klímavédelmi kérdés.
A mezőgazdaság tekintetében is… - ez a klímavédelem szempontjából az egyik jelentős ágazat, hiszen az állattenyésztés miatt irtják ki a legtöbb erdőt világszerte, de Magyarországon is nagyon-nagyon meg fogja sínyleni a klímaváltozás hatásait, hiszen előrejelzések szerint például 2050-ben nem fog már burgonya teremni Magyarországon, és ez is azt jelzi, hogy egyre kevesebb a csapadék, egyre szélsőségesebb az eloszlás, és emiatt bizony nekünk nagyon oda kell figyelni a klímavédelmi intézkedésekre. A párizsi egyezmény 2 fokos célkitűzést írt elő, hogy a 2 fokon belül maradjon a felmelegedés mértéke, illetve lehetőség szerint 1,5 fok, ehhez képest a jelenlegi vállalások alapján 3 és 4 fok közé teszik azt a felmelegedési intervallumot, ami várhatóan be fog következni, ez pedig katasztrofális, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel jár. Tehát nekünk mindenképpen cselekednünk kell, és radikálisan kell cselekednünk.
Természetesen a közlekedési ágazatok… - ugye, itt a törvényjavaslatban is a légi közlekedésre vonatkozó szabályozás is felmerült, csak hogy utaljak valamiben magára a szabályozásra is. A légi közlekedés az egyike azoknak, amelyek leginkább hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Manapság rendkívül intenzív légi forgalom tapasztalható Magyarország területén is többek között, és nyilvánvaló, hogy a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog ennek az intenzitása. Tehát meg kell próbálnunk a közlekedési ágazatokat is klímabarátabbá tenni, és ezeknek a szerkezetét, legalább a földi közlekedését megváltoztatni, és egyre inkább átterelni akár az elektromobilitás irányba. Természetesen ott sem mindegy, hogy milyen energiahordozóból termeljük meg azt az áramot. Lehetőleg megújuló energiaforrások felé kellene elmozdulni.
(12.20)
Nagyon sok mindenről tudnék még beszélni természetesen ennek a témának a kapcsán. Azért is próbáltam egy kicsit tágabb prespektívából rávilágítani a kérdésre, mert nagyon ritkán hangzik el a parlament előtt olyan felszólalás, amelyben mi magunk, országgyűlési képviselők, törvényhozók felelősségét hívjuk fel arra, hogy milyen fontos és súlyos kérdés előtt állunk. Még ma nem hisszük el, amíg egyre inkább a kézzelfogható jeleit nem tapasztaljuk, mennyire hatással lesz a mindennapi életünkre, már a mi sajátunkra is, de a gyerekeinkére meg az unokáinkéra aztán végképp, és mi vagyunk az az utolsó generáció, azt mondják, aki ez ellen még tehet valamit. Ezért természetes, hogy minden, akár még ilyen technikai jellegű törvénymódosító javaslatot is ki kell használni arra, hogy ezekre a veszélyekre felhívjuk a figyelmet.
Az Európai Unió egyébként valóban az a közösség, amely talán világszinten is éllovas abban, hogy akadályozzuk meg a klímaváltozást, amennyire lehet. De jó lenne, ha abban is éllovas lenne, Magyarország is többek között, hogy hogyan készüljünk fel a mégis bekövetkező éghajlatváltozás hatásaira, hiszen legalább akkora, de szerintem inkább még többszörös költséggel fog járni az, hogy kivédjük az áradások, az aszályos időszakok, a megbetegedések fokozódása és különböző egyéb más következményeit a klímaváltozásnak.
Tehát az Európai Unió élen jár e küzdelemben, de világszinten ez még természetesen kevés ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni. Én azt gondolom, hogy a körforgásos gazdaság az egyik valóban hatékony módja annak, hogy ténylegesen tegyünk a klímaváltozás hatásainak megfékezéséért vagy megakadályozásáért. Az erre való áttérés egy nagyon sürgető feladat, hogy minél inkább elsajátítsuk ezt a szemléletet, hogy az iparunkat és a mindennapi életünket úgy alakítsuk ki, hogy a fogyasztói társadalom ne egy óriási hulladéktermelő szektor legyen, hanem valóban - ha csak a hulladék területére kitérek egy mondat erejéig -, minél inkább a megelőzés és a teljes körű újrahasznosítás szempontja végre-valahára teret nyerjen Magyarországon is. Jelen pillanatban sajnos még nem errefelé haladunk.
Egyébként pedig, és ezzel zárnám a gondolataimat, az emberi tudatnak, tudatosságnak az átalakítása nélkül nagyon nehéz lesz eredményeket elérni. Hiszen amíg legtöbben ma, amikor éghajlatváltozásról vagy klímavédelemről hallanak, csak megvonják a vállukat, vagy egy félmosolyt eleresztenek, hogy hol érint ez minket, jelentéktelen témának hajlamosak besorolni, addig nagyon nagy bajban vagyunk. S főleg, ha döntéshozók teszik ezt. Egy - idézőjelben - „egyszerű” átlagpolgárnál is veszélyes az, ha a saját életében ezeket a hatásokat nem veszi figyelembe vagy nem úgy éli az életét, de egy döntéshozó, aki akár emberek millióinak a jövőbeli sorsáról dönt, és jelen esetben különösen gondolok a kormánypárti döntéshozókra, hiszen az ő kezükben és az ő felelősségükben van ebben a kérdésben is a döntés, az már jóval súlyosabb, fajsúlyosabb.
Államtitkár úr képviselője a klímavédelemnek, ennek a területnek és az energetikának is a kormányon belül. Én azzal az üzenettel szeretném zárni, hogy minden olyan törvényjavaslatot, ahogy eddig is, amely picikét is hozzájárulhat ahhoz, hogy előrébb lépjünk akár egy apró lépést, a Jobbik és személy szerint jómagam is jó szívvel támogatok. De azt szeretném kérni, hogy az apró lépések helyett próbáljunk meg jóval nagyobb lépéseket megtenni azért, hogy Magyarország, egyáltalán az emberiség és a Föld a jövőben is élhető maradjon. Nekünk természetesen a szívünkhöz legközelebb Magyarország áll. Mi azt szeretnénk, ha Magyarországon az éghajlatváltozás nem teremtene olyan feltételeket, ami miatt akár egyetlen embernek is el kellene hagynia ezt az országot. Viszont az ellentétes irányú folyamatnak igen nagy a veszélye, hiszen a klímaváltozás miatti migráció óriási veszély, ami százmilliókat mozdíthat el Afrika szubszaharai részéről, az otthonaikból a jövőben. Erre is fel kell készülnünk. Emiatt is cselekednünk kell, és természetesen az emberiség megmentése érdekében is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
