HAJDU LÁSZLÓ,
HAJDU LÁSZLÓ,
HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/5240. törvényjavaslatot átolvasva és tanulmányozva, egyetértve azzal, hogy ez látszólag egyébként valóban egy kis jelentőségű törvénymódosítás, valójában azonban olyan területet érint, ami akár egy egész napos parlamenti vitát is megérne, hogy érdemben ezt a kérdést egy kicsit tudjuk átbeszélni.
(12.40)
Kepli Lajos képviselőtársam tett rá kísérletet, hogy kicsit átfogóbban erről a kérdésről szót váltson ennek a kis jelentőségű módosításnak a során, ami - MSZP-s képviselőtársam hozzászólását is figyelembe véve - nem is olyan kis jelentőségű, mert a vegyipart érinti ilyen mértékben, ez elkerülte a mi figyelmünket. Az azért mégis elgondolkodtatott, hogy a földgáz tárolása, én is néztem, harmadik blokként hogyan illik ide, de környezetvédelem, elfogadtam, hogy ez ideillik, és nem is koncentráltam erre, teljesen természetesnek tartottam, hogy ezt oda lehet rakni.
Azt gondolom, hogy mi a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként több alkalommal is - az elnök asszony is itt van, az alelnök úr is, tehát tulajdonképpen a Fenntartható fejlődés bizottsága itt egy ilyen önálló napot is tud tartani, és Kaderják államtitkár úr is szokott hozzánk jönni, így tehát egymás között vagyunk, és beszéljük meg ezeket a dolgokat -, számos esetben beszélünk arról a kérdésről, amit nemzeti éghajlatváltozási stratégiaként ismerünk, illetve a nemzeti energiastratégia felülvizsgálatakor, amit már 2018-ban elkezdtünk, foglalkoztunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel, a klímaváltozásokozta egész széles körű, szinte az egész társadalmat átható kérdéssel. Én is eköré csoportosítottam a mondandómat.
Azt gondolom, egy nagyon fontos energiaátmenet előtt áll a magyar gazdaság, áll Európa is és áll talán az egész világ. Egy hihetetlenül nagy kihívás előtt vagyunk, amely kihívásban a Fenntartható fejlődés bizottsága is számos oldalról próbál a maga kis porciójában közreműködni. Látjuk ezt a kormány előterjesztéseiből szintén, és vannak a szakirodalomnak nagyon jelentős elérhetőségei számunkra, amelyek mutatják azt, hogy igen, ebben a kérdésben szellemileg bár tudjuk, hogy mit kell tenni, a gyakorlat a költségvetésben szokott megjelenni, de hogy mi fér bele a költségvetésbe, az viszont már egy másik kérdés.
Nagyon fontos az, ami sok esetben csak szabályozást érintő követelményrendszert, ellenőrzést érint és kevésbé pénzt, ilyen például az energiahatékonyság kérdése is, noha azoknál, akiket ellenőriznek és szabályoznak, ez természetesen pénzt jelent, hiszen vagy technológiát ellenőrzünk, vagy valamilyen más működést.
Három dologra koncentrálnék az első gondolatomban, amit el szeretnék mondani. Az egyik az, hogy a télnek most van vége, és hihetetlenül fontos a klímaváltozás tekintetében a fűtés rendszere, hogy a fűtés a kis falvakban, a nagyobb településeken vagy egy olyan világvárosban, mint Budapest, milyen technológiával történik. Akkor, amikor még azon vitatkozunk, hogy fával fűtünk, az ország települései lakosságának közel fele vidéken él vagy sokan nagyon kis településeken, tehát a fafűtés, a szénfűtés, a fosszilis energiával való fűtés, úgy gondolom, hihetetlen nagy károkat okoz a klímaváltozásban. Amikor itt a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban teszünk törvénymódosítást, azért ezek nem olyan nagyon jó reklámok, hogy azon vitatkozunk, hogy kevés a fa, nem jut mindenkinek abból a kvótából, ami a téli fűtés megoldása.
A másik, amit szeretnék megemlíteni, bár Kepli képviselőtársam, alelnök úr említette, hogy a közlekedési szektor által okozott klímaveszély, sok vonatkozásában, azt gondolom, kritikus, különösen olyan nagyvárosban, mint Budapest. Ezt a klímaváltozást befolyásoló kérdést technológiával próbálják az autógyárak előremozdítani, például elhangzott az autógyártásnál, hogy ennek van pozitív és negatív változata is. Az a változata, amikor a dízelt kiváltjuk, előremutató, illetve amikor villamos energiával hajtott járműveket vagy vegyes hajtású járműveket hozunk forgalomba egyre inkább, persze működtethető, üzemeltethető, fenntartható és megfizethető áron, akkor az előrelépést jelent, és ebben a tekintetben az autógyárak próbálnak előbbre lépni.
Szeretnék egy kényes kérdést felvetni, amiről sokat lehet vitatkozni: ez maga a megújuló energia szerepe a klímaváltozásban és a megújuló energia az előbb elhangzott gázenergiában vagy a majd ezt követő napirendben szereplő nukleáris energiában. Mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága, jelentős támogatóköre, mondhatni azt, hogy az érdekszféra különböző részei, mégis azt gondolom, hogy ez a napirend egy kicsikét talán lehetőséget ad arra, hogy a megújuló energiáról szóljunk néhány szót, annál is inkább, mert például vegyük a nemzetközi megoldásokat. Például a párizsi klímamegállapodás kapcsán kaptunk egy olyan részletes tájékoztatást, hogy Franciaországban milyen típusú energiaváltoztatást próbálnak végrehajtani, milyen időintervallumban. Hozzá kell tegyük, több mint 50 nukleáris blokk működik pillanatnyilag, és ezeknek a visszafejlesztését a megújuló energia különböző változataival gondolják végrehajtani.
A megújuló energiát sokan szokták megemlíteni, hogy rendelkezésünkre áll. Igaz, hogy ezt se ingyen lehet üzembe helyezni, és ehhez villamos energiára is szükség van sok esetben vagy a legtöbb esetben, de mégis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezekre a megújulóenergia-forrásokra csak nagyon-nagyon kicsi támogatási lehetőség van, nagyon kicsi állami beruházás, bár ezen a téren van elmozdulás éppen az előbb említett stratégiai programokban, legalábbis fogadkoztunk, hogy ez így lesz a költségvetésekben, hogy a megújuló energia mint kiváltó most már talán kicsi előrelépést fog jelenteni.
Tehát az energiarendszerünk átalakítása, mondhatom azt, zajlik Magyarországon és folyamatban van, különösen a napenergia igénybevétele jelentős változás, most már lehet azt mondani, hogy számottevő a napenergia működése, igaz, még nem abban a változatban, mint amit lehet látni, mondjuk, Kaliforniában. Szerencsém volt egy rokoni látogatás révén Kaliforniában járni, ahol szinte minden ház tetejére úgy adnak felújítási engedélyt, úgy adnak építési engedélyt, hogy napenergiát és ilyen különböző megújuló energiákat kell beépíteni, akkor van kamatkedvezmény, akkor van hitelminősítési kedvezmény, leírási kedvezmények vannak. Tehát ösztönzik is rá, de kötelezik is a megújuló energiára, egyszerűen a családi házakat - ott egy kicsit nagyobb méretű családi házakra kell gondolni, fürdőmedence-fűtéstől kezdve minden egyéb hozzátartozik - csak abban az esetben lehet, ha nem földgázzal és egyébbel akarja működtetni; ott egyébként is megfizethetetlen árban van ilyen céllal fűteni a medencéket. Igaz, hogy ott örök nyár van, mert még akkor is, amikor nálunk tél van, rövidnadrágban, papucsban járnak az emberek, ott egészen más. Tehát Kaliforniában ez elég jelentősen megy.
A franciaországi tapasztalat. Ha az a fogadkozás, az a hosszú távú program, amelyet Franciaország most betervezett, meg tud valósulni, akkor azt gondolom, a megújuló energia igen jelentős szerepet fog játszani egy olyan nagy gazdaságban, mint a francia gazdaság.
(12.50)
Talán megemlíteném még itt a klímaváltozás nagyon kényes részét, azt a kényes részét, amelynek a társadalmi hatásával kevésbé foglalkozunk, noha az előttem szóló Kepli Lajos ezt is említette, de nagyon fontos gazdasági-társadalmi, környezeti és egészségügyi változások okozója lehet, vagy annak a kedvező megváltoztatója. Ehhez, én is úgy gondolom, rendkívül fontos az, hogy szemléletváltozásra van szükség. Van elmozdulás, többek közt az én választókerületemben működik a budapesti szemléletváltoztató központ. A bizottságot mindig próbálom… - Rákospalotán megépült európai uniós forrásból egy ilyen szemléletváltoztatási központ. Ez a központ pár száz millió forintból épült, és ez alkalmas arra, hogy gimnazisták, egyetemisták, óvodások, iskolások számára a környezettudatos magatartásra nevelés óráit ott meg lehet tartani mindjárt bemutatóval. Minden van, a szelektív gyűjtéstől kezdve sok minden, és a gyakorlatban mutatják be a biogázrendszereket, sok mindent. Nem véletlen, hogy ilyen nagy összegbe került.
Ez egy nagyon elegáns kivitelezésű, hihetetlenül szimpatikus megoldás, ugyanakkor ha heti egy programot vagy heti három programot - az már nagyon jó - egy ilyen hatalmas városban, Budapesten meg tudunk csinálni, hogy ide eljönnek a gyerekekkel a pedagógusok, elhozzák őket… - a KLIK-nek az oktatási programjában nincs benne, hogy környezettudatos előadásokra vigyék el a gyerekeket, tehát valahogy a nevelésbe be kellene építeni. Nekünk az a szerencsénk, hogy a kerületben van, és az óvodás gyerekek már kívülről ismerik.
Egyébként az óvodában kell elkezdeni. Csak egy picike példát szeretnénk említeni. Van egy ökoóvodánk, és ott mesélte nekem egy óvodapedagógus, hogy az anyuka hozta a kisgyereket az óvodába - elmeséltem már talán a bizottsági ülésen is -, aki a csikket a lábtartóba bedobta, és az a pici óvodás gyerek rászólt az anyukára, hogy azt nem szabad eldobni, mert ő ezt hallotta; ott tehát tudatosodik még az óvodáskorban.
A környezettudatos nevelést én is fontosnak tartom, és azt gondolom, hogy az energiatakarékos házi megoldásokban pedig kevés a kultúra, amiben sokan úgy gondolnák, hogy napenergiával, hőszigeteléssel, sok minden egyébbel, földhővel - a legkülönbözőbb megoldások vannak - lehet, hogy picikét többe kerül, de nem nagyon érzékeli azt az ember egyrészt tudatosan, másrészt, még ha drágább is a technológia, talán hosszú távon az ő kényelmét is jobban megéri ez a kérdés.
A Demokratikus Koalíció ezt a törvényjavaslatot, mondjuk azt, hogy nem nagy terjedelmű törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy elbizonytalanodtam a gázkérdés idehozásával, amit szocialista képviselőtársam tett - én még azzal indultam el, hogy támogatni fogja a Demokratikus Koalíció. Köszönöm szépen.
