Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi hetekben a Fidesz-KDNP egyfajta társadalmi igényre hivatkozva elkezdte keresztül-erőszakolni a vagyonkezelői alapítványok ötletét a magyar parlamenten, bizottságokon, és a „cselekedni kellett” felütéssel kezdték az indoklásukat a vitában, egy olyan alapítványi forma létrehozatalakor, ami kimondottan 600 milliósnál nagyobb vagyonok kezelésére, kedvezményes módon történő kezelésére szolgál.
Nagyon egyszerű a kérdésem, államtitkár úr. Ön szerint, a személyes véleménye alapján milyen társadalmi igény, milyen nyomás érte önöket azt illetően, hogy 600 milliósnál nagyobb vagyonokat kedvezőbben, könnyebben lehessen kezelni, kedvezőbb adózási formákkal lehessen ezen vagyonok hasznait adott esetben kivenni, lehessen közvagyont, közpénzt magánvagyonná konvertálni, alakítani, eltüntetni? És milyen nyomás érte önöket azt illetően, hogy ezt ne csak az MTA-ra terjesszék ki, ahová odamentek egy ultimátummal, hogy tessék egy ilyen alapítványi formának odaadni az összes vagyont, cserébe talán majd beleszólhattok egy kicsit a saját életetekbe - vagy nem?
Mi volt az a társadalmi nyomás, ami feltételezhető módon az önökhöz közel álló oligarchák vagyonára is kiterjeszti ezt a lehetőséget, lehetővé teszi közvagyon, közpénzek eltüntetését, magánvagyonná alakítását, adott esetben külföldre szállítását a későbbiekben? Mi volt az az óriási nyomás, mi volt az a feszítő társadalmi igény, amely ennek szükségességét ilyen rövid idő alatt, ennyire masszív módon kikényszerítette önökből? Hiszen a végeredmény az, hogy normális vita mellőzésével, rekordidő alatt megpróbálják mindezt keresztülvinni a parlamenten.
Érdekel bennünket tehát az, hogy milyen kedvezményes lehetőségeket lát ezen újabb alapítványi forma mögött, lát-e kedvezőbb adózási, adott esetben a vagyon kinyerésére vonatkozó lehetőségeket. Amennyiben pedig nem, akkor miért erőltették ezt az egészet ennyire? Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
