SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az Európai Unió és Svájc közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéről viszonylag keveset szóltak képviselőtársaim (Derültség a kormánypártok soraiban.), mégis engedjék meg, hogy néhány ügyre reflektáljak.
Először is a kivándorlás kapcsán, hogyha megengedik a képviselőtársaim, hadd mondjak önöknek valamit! A tavalyi esztendő volt az első olyan év - megint csak statisztikai adat -, amikor többen jöttek vissza Magyarországra, mint ahányan elhagyták Magyarországot (Farkas Gergely: Ebbe a határon túliakat is beleszámoljátok!), és arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy szerintem a hatékony politika arra, hogy minél több munkavállalási, tapasztalatszerzési, tanulási céllal külföldre ment magyar fiatalt és nem fiatalt visszacsábítsunk Magyarországra, arra a leghatékonyabb politika az, hogy olyan beruházásokat hozunk Magyarországra, amelyek nyomán ezeknek az embereknek megéri visszajönni.
2014 óta - 2014 óta! - minden egyes esztendőben - minden egyes esztendőben! - beruházási rekordot döntöttünk Magyarországon, minden év végén elmondhattuk, hogy soha annyi beruházás nem érkezett Magyarországra, mint abban az esztendőben. És engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy nagyon fontos adatra felhívjam a figyelmüket: a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül 2017-ben 96, 2018-ban pedig 98 nagyberuházást hoztunk be.
Az ezen beruházások által létrehozott munkahelyeken az átlagfizetés 2017-ben 304 ezer forint volt, 2018-ban pedig 425 ezer forint, tehát 40 százalékos a növekedés egy esztendő alatt, ami világosan mutatja, hogy Magyarország a nemzetközi vállalatok beruházási térképén nem egy egyszerű összeszerelő üzemként szerepel, mint ahogyan azt itt próbálják néhányan sugallni, hanem az egyre magasabb hozzáadott értékű, az egyre több technológiai elemet és egyre több kutatás-fejlesztési elemet tartalmazó munkahelyeket hozzák ide a nagy nemzetközi vállalatok, ez ténykérdés.
Én azt gondolom, hogy a nagykövetségeinken tartott állásbörzék a kiváló bizonyítékai annak, hogy milyen érdeklődés van a visszatérésekre. Amikor megállapodtunk a BlackRockkal, amely a világ legnagyobb pénzügyialap-kezelő vállalata - csak két olyan ország van a világon, amelynek a GDP-je magasabb az általuk kezelt összegnél, Kína és az Egyesült Államok -, amikor megállapodtunk velük, hogy a globális fejlesztési központjukat idehozzák, akkor a Londonban megtartott állásbörze első órájában majdnem száz, Londonban dolgozó fiatal adott be pályázatot, illetve fejezte ki az érdeklődését a BlackRocknál való munkavállalásra Budapesten.
Én tehát azt gondolom, hogy a hatékony politika az a gazdaságpolitika, amely Magyarországra olyan munkahelyeket hoz, amely munkahelyeken való munkavállalás versenyképes fizetést és a magyarországi megélhetési költségekkel arányosítva megfelelő megélhetést tud biztosítani a magyar fiatalok meg nem fiatalok számára. Úgyhogy én azt tudom mondani önöknek, hogy mi, a beruházásösztönzési rendszerért felelős kormányzati tisztségviselők azon leszünk, hogy a tavalyi esztendőben és az előtte lévő években folyamatosan megdöntött beruházási rekordot az idei esztendőben is megdöntsük, és minél több magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre Magyarországon.
Szeretnék egypár szót szólni erről a Nemzetközi Beruházási Bankról, amely – szerencsétlen - valószínűleg nem tudja, hogy mit keres az Európai Unió és Svájc közötti kiegészítő jegyzőkönyvről szóló parlamenti vitában, de ha már ez így alakult, akkor egy-két mondatot hadd mondjak erről! Nem tudom, tudják-e képviselőtársaim, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi struktúrájában kilenc ország van, és ebből a kilencből öt NATO-tag, öt EU-tag, tehát egy olyan bankról beszélünk, amelynek a tulajdonosi struktúrájában többségben vannak a NATO- és EU-tagok, és ez a bank finanszíroz már több magyarországi beruházást is jelenleg, és a legnagyobb magyarországi vállalatok mindegyikének van finanszírozási hitelkerete ennél a banknál.
Én tehát arra kérem tisztelettel önöket, hogy ezt a kérdést úgy vizsgálják, hogy helyes-e újabb forrásokat bevonni a magyar nemzetgazdaság fejlesztésébe - szerintem helyes; és vizsgálják úgy, hogy önök szerint helyes-e, hogyha Budapesten minél több nemzetközi pénzügyi intézmény központja van - szerintem helyes.
(14.40)
Minket ez vezényelt akkor, személyesen engem is, amikor tárgyaltam a Nemzetközi Beruházási Bank vezetőivel, majd amikor tárgyaltunk a többi tulajdonossal, és végül megállapodtunk abban, hogy Budapestre hozzák át a székhelyüket. De még egyszer mondom, azt kérem, hogy ne tagadják el, hogy ez egy olyan bank, amelynek tulajdonosi szerkezetében a NATO- és EU-tagországok többségben vannak.
És végezetül, elnök úr, engedje meg, hogy az EU-bővítésről hadd mondjak valamit, főleg úgy, hogy szóba került itt az Európai Bizottság vezetője is. Az idei esztendő lesz az első olyan év, amely arról lesz nevezetes, hogy az Európai Unió tagországainak létszáma csökkenni fog. Soha korábban az Európai Unió történetében nem volt ilyen, soha nem csökkent a tagországok száma, merthogy senki nem lépett ki. Azt gondolom, hogy ha az Európai Bizottság elmúlt négy és fél esztendős tevékenységét vizsgáljuk, akkor kudarc kudarcot ér.
Az egyik kudarc éppen a britek kilépése, mert senki nem gondolhatja komolyan, hogy a britek kilépése nem fog gazdasági meg politikai kockázatokat rejteni magában. Szerintem nincs olyan normális ember, aki azt mondaná, hogy ugyan a 14 százaléka az Európai Unió gazdasági teljesítményének elhagyja az Európai Uniót, de majd minden megy ugyanúgy tovább. (Bana Tibor: És erre ez a plakát…?) És valószínűleg senki nem gondolja azt, hogy ha az Európai Unió második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az Európai Unióból, akkor abból ne lenne gazdasági kihívás.
Csak pusztán azt szeretném mondani önnek, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi egy olyan európai uniós politikát viszünk, amely bővítéspárti, és mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió szempontjából az lenne a helyes, ha minél többen lennének tagjai az Európai Uniónak. Ezért tartjuk elfogadhatatlannak azt a politikát, amelynek keretében például az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 2025-ig itt nem lesz bővítés. Azért ennél valami bátorítóbbat is mondhatott volna egyébként a nyugat-balkáni barátainknak, mondjuk. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió akkor erős, ha minél többen vagyunk benne, és minél kevesebben vagyunk, annál gyengébb. Mi egy erős Európai Unióban hiszünk, mindig is abban hittünk, viszont az erős Európai Unióhoz erős tagállamokra van szükség, és az elkövetkezendő időszakban is ez fogja meghatározni a magyar kormány európai uniós politikáját.
Mindenesetre Svájc állam és az Európai Közösségek nevében köszönöm szépen, hogy egy ilyen kifejezetten inspiratív vitát folytattak erről a kérdésről. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban.)
