DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/4821. számú törvényjavaslat célja tehát nem más, mint hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő, megállapodás nélküli kilépésének az esetére az egyes törvények hatályos rendelkezéséhez képest a szükséges hazai jogszabályi változásokat biztosítsa.
(16.50)
A brit népszavazás után a kilépés menete az elsődleges uniós jog szerint az lett volna, hogy a kilépő tagállam kilépési szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak, az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján pedig az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt a kilépő tagállammal, amelyben a kilépő tagállamnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák a kilépő tagállam kilépésének részletes szabályait. A megállapodást az Európai Unió nevében az Európai Tanács kötné meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
Így szól tehát a jog, ezt az elvet kellett volna követni az érintett feleknek, de sajnos jól látjuk az elmúlt másfél év eseményeiből, hogy nem így alakult a helyzet. A különböző érdekek akár Londonban, akár Brüsszelben ezt felülírták, és a sajnálatosan kialakult helyzet korrekt rendezésének ezt a módját sajnos mindkét fél elveszítette. Szomorú ezt kimondani, de ez a helyzet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először merült már fel az igény arra, hogy a magyar kormány valamilyen módon tájékoztassa az Országgyűlést a brexit állásáról, hiszen ahogy hallottuk, a magyar állampolgárok sorsát, nemcsak a kint dolgozó, hanem a kint tanuló sorstársaink életét és egyáltalán a magyar állam érdekeit is jelentősen befolyásolja az európai integráció történetében ez a páratlan esemény. Nem mindegy, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság kilépésével milyen lyuk keletkezik a többéves pénzügyi keretben, és ez bizony befolyásolja nemcsak Magyarország, hanem a többi európai tagország hétéves büdzséjét.
Szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy az Európai ügyek bizottságában számos alkalommal volt napirenden a brexit kérdése. A fontosabb tárgyalási fordulók után az Egyesült Királyság nagykövete, Iain Lindsay barátunk és a magyar kormány képviselője, legtöbbször Takács Szabolcs államtitkár úr egyaránt beszámoltak a kialakult helyzetről. Ahogy haladtak előre a tárgyalások, mindig megvolt bennünk az optimizmus, legalábbis nagykövet úr mindig ezt sugallta. Ahogy haladtak előre a tárgyalások Brüsszel és London között, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy az Országgyűlésre is hárul majd feladat a kilépés következményeinek jogalkotással történő rendezésében.
A rendezetlen kilépés valószínűsége ma már rendkívül komoly, sajnos ezt kell mondanom. Ugyanis az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza, ahogy államtitkár úr is és Vejkey képviselőtársam is említette, 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és március 29-én éjfélkor pedig az uniós joganyag szerint sor kell kerüljön a kilépésre az Európai Unióból. Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, az Egyesült Királyság jogi státusza március 30-án a harmadik országokkal azonossá válik, ezért az uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén szükséges egyes hazai jogszabályok vonatkozásában az Egyesült Királyság állampolgárait érintő rendelkezések módosítása.
Itt szeretném megköszönni a kormánynak, hogy ezt most elénk hozta. Ungár Péter képviselőtársamnak: annak idején az LMP módosító javaslatáról, illetve javaslatáról szavaztunk; mi reménykedtünk nemcsak Londonban, hanem Budapesten is, hogy a megállapodás megtörténik, és egy rendezett megállapodás lesz. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr elsőként az európai kormányfők között hangsúlyozta: mi egy fair brexitet szeretnénk. Mi reménykedtünk ebben, és úgy érzem, hogy egy hídon akkor kell átkelni, amikor odaérünk, és most már látszik az, hogy itt nincs hátra, és jobb későn, mint soha. Úgy hiszem, hogy ennek a tárgyalására most kerül sor a parlamentben, idejében.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a javaslat által érintett jogszabályok közül csak hármat említsek meg, ami alapvetően foglalkoztatja a magyar polgárokat akár itt, Magyarországon, akár kint az Egyesült Királyságban. Már említettük a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló ’91. évi IV. törvényt. Ennek a megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. Tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által, ahogy államtitkár úr is említette, a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el, a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetében.
Fontos azt is megjegyeznem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet biztosítja azt is, hogy az álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges brit biztosítási idő figyelembe vehető legyen a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával. Tehát a törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el. Ez nagyon fontos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanez vonatkozik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi LXXXIII. törvényre is. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni. A javaslat hangsúlyosan törekszik a szerzett jogok védelmére, és ezt nagyon fontosnak tartom. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében, ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevételével szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint lesz lehetőség. Ahogy Kovács képviselőtársam említette, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a magyar és a brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások megállapítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormányzati politika sarokpontja a családok támogatása, így a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseire is érdemes kitérni. Itt szeretném említeni a családok támogatásáról szóló ’98. évi LXXXIV. törvény alkalmazását. Tisztelt Ház! Tekintettel a kilépést övező körülmények bizonytalan voltára, úgy hiszem, hogy az Országgyűlés nem tehet mást, mint hogy ezt az úgynevezett vészforgatókönyvet kell életbe léptetni arra az esetre, hogyha az úgynevezett no deal brexit vagy egyesek szerint a hard brexit megvalósulna. A viszonossági alapokon nyugvó kétoldalú megállapodások megkötéséig a jogviszonyok rendelkezését (sic!) a kormány által javasolt módon úgy hiszem, célszerű megvalósítani, ezért ezt a törvényjavaslatot jómagam is tudom támogatni és erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
