DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy, az általános vitában és most is elhangzó, a törvény témájához szorosan kapcsolódó ügyről szeretnék egy kérdést feltenni. A nagy aktivitású nukleáris hulladékokat - a már az Országgyűlés által elfogadott stratégiaprogram szerint is - egy végleges mélygeológiai tárolóban kell majd elhelyezni. Azt is tudjuk, hogy ma Magyarországon egy helyszínen kutatják ennek a lehetséges helyszínét, a Bodai Agyagkő Formációban, Pécs nyugati határától 6-8 kilométerre folynak kutatások. Nagyon sokat vitatkoztunk már erről a kérdésről. 2015-ben egy fontos politikai lépés történt azzal, hogy a miniszterelnök úr személyesen ismerte el a térségben élők, a Pécsen és a térségben élők jogát, hogy beleszóljanak egy ilyen nukleáris objektum, nukleáris létesítmény megvalósításába.
Ezzel szemben nem sokkal utána, eltérően a miniszterelnök úr kijelentésétől, azt követően az atomtörvény módosult a tekintetben, hogy egy egészen szürreális, ilyen néhány száz méteres hatásterületet határozott meg egy ilyen atomtemető, egy ilyen nukleáris hulladéktározó kapcsán, hogy ezen belül érintettek a szereplők, és ilyen módon jogilag kizárta Pécset és a környék kisvárosát, településeit arról, hogy véleményt mondjanak.
Múlt év tavaszán ez a projekt egy úgynevezett telephelykutatási engedélyt kapott, és egy új fázisába került ez a projekt. Akkor egy közmeghallgatáson az érintett térségben konkrétan az Országos Atomenergia Hivatal vezetőitől elhangzott, hogy érzékelik azt a problémát, azt a társadalmi nyomást, amely az atomtemető kialakításával kapcsolatban érzékelhető már nagyon-nagyon hosszú ideje, és hogy ezt jelzik majd - ilyen ködösen fogalmazott a főigazgató úr: jelzik majd - a döntéshozók felé, akik ebben a kérdésben tudnak politikai lépéseket tenni vagy tudnak döntéseket hozni.
Ehhez képest, hogy a problémát felismerte, és jegyzőkönyvben elismerhetően is felismerte az Országos Atomenergia Hivatal, és nem tudom, utána milyen lépések történtek, és még azt sem tudom, és egyébként egy kicsit rémisztő, hogy nem lehet pontosan megtudni, hogy kik azok, akik egy ilyen fontos objektum esetében valójában döntéseket tudnak hozni, de ennek ellenére végül is az OAH kiadta a hozzájárulását, ez a telephelykutatási engedély megszületett, és folyamatosan megyünk tovább ennek a majdani bodai atomtemetőnek a megvalósításának a sorába. Az elmúlt hosszú-hosszú idő alatt már több mint 10 milliárd forintot elköltöttek erre.
A kérdésem az, hogy mikor kíván ezzel a problémával szembenézni a kormány, mikor próbálja azt a helyzetet megteremteni, hogy bizony azt a politikai döntést meg kell hozni, a helyzetet meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán ott a társadalmi-gazdasági adottságoknak megfelelő-e egy ilyen mélységi geológiai tároló egy végleges, nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló kialakítása. Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik pedig, ugye, mindig hangsúlyozza a kormány, hogy az atomenergia felhasználásánál az első és legfontosabb szempont a biztonság. Ismereteim szerint tegnap adták be a Paks II. megvalósíthatóságának a teljes engedélyezési eljárását, és ezt megelőzte viszont egy kormánydöntés, ami alaposan érintette ezt az engedélyezési eljárást. Konkrétan olyan döntés született, amely által most egy 15 hónapos időszak áll rendelkezésre az Országos Atomenergia Hivatalnak, hogy engedélyezzék ezt a hatalmas nagy objektumot, gyakorlatilag az új atomerőművet, de 3 plusz 3 hónap múlva már az alapozó földmunkákat elvileg el tudják készíteni, és ezzel az OAH kiszivárgott véleménye szerint is gazdasági és műszaki kockázatok is felmerülhetnek. Ehhez miként viszonyul a kormány, és milyen számításból, milyen megfontolásból hozták meg ezt a jogszabály-módosítást kormányzati hatáskörben, egy kormányrendelet-módosítást?
A héten már egy napirend előtti felszólalásban Süli államtitkár urat próbáltam ez ügyben vegzálni, kérdezni. Ő igazából kitért a konkrét válasz elől. Tehát én azt szeretném megtudni, hogy amikor a kormány hozott egy ilyen döntést, hogy ezt a kormányrendeletet módosítja, és lehetőséget ad a teljes engedély kiadása előtt az alapozó földmunkák megkezdéséhez, azt milyen megfontolásból tette, milyen megfontolásból mérlegelte, mert nagyon úgy látjuk, hogy ez a beruházónak, az oroszoknak érdeke, a magyar államnak pedig nem érdeke. Erre szeretnék én mindenáron valamiféle magyarázatot kapni. Nyilvánvalóan nem az a fontos, hogy én magyarázatot kapjak, hanem az, hogy a magyar emberek, a magyar adófizetők erre egy választ kapjanak, hogy a kormány ebben a kényes ügyben miért hozott az elmúlt időszakban egy ilyen jogszabály-módosítást. Nagyon köszönöm, ha államtitkár úrtól választ kaphatok ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen.
