CSÁRDI ANTAL,

Teljes szövegű keresés

CSÁRDI ANTAL,
CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megint előttünk van egy törvény, aminek a lényegi elemei majd egyszer, valamikor a jövőben kormányrendelet formájában fognak megjelenni. Hogy miért ezzel kezdem, az nagyon egyszerű, mert értelemszerűen, hogy milyen hatása lesz ennek a törvénynek gazdasági értelemben, azt a számok ismerete nélkül ma nagyon nehéz pontosan megmondani. De azért azt pontosan látjuk, hogy az önök által létrehozni kívánt új rendszer menekülés a jövőbe, ha fogalmazhatok így, egyértelmű, hogy egy újabb ágazat teljes körű lenyúlása van folyamatban.
Nézzük meg! Pontosan tudjuk, hogy ez a törvény parkolási díjról, jegyrendszerről és jó eséllyel egyébként még a MÁV jegyértékesítéséről is szól. Érdemes megnézni, hogy hogyan is épül föl ezeknek a cégeknek a működése. Eddig tényleg úgy volt, hogy volt egy jutalék és egy kényelmi díj, két irányból kapta a szolgáltatást elvégző társaság a bevételeket. Most gyakorlatilag ki kell majd fizetnie egy, ma még nem ismert koncessziós díjat az államnak, értelemszerűen neki ezt a díjat majd ki kell tudni termelni a törvény szerint nyolc év alatt, és ezen túlmenően pedig önök, bár kivezetik a kényelmi díjat, az nem derül ki a törvényjavaslatból, hogy például a jutaléka mekkora lehet, mondjuk maximum, ennek a szolgáltatásnak.
Jelen pillanatban abba az irányba megyünk, amit egyébként most már megszoktunk itt, a Ház falai között, hogy önök egy újabb ágazatból próbálnak még több pénzt összeszedni, és ma nem lehet azt mondani, hogy egyébként azok az önkormányzati bevételek például, amik Budapesten befolynak a parkolásból, abból mennyivel kell majd többet átadni a jellemzően telefonalapú parkolások elindítása végett. Eddig, mondom, volt a 10 százalék és a kényelmi díj, most szinte biztos, hogy ez a 10 százalék jelentősen meg fog ugrani, hiszen, mint említettem, ki kell termelnie ennek a cégnek a koncessziós díjat, ami egyből az állam zsebébe megy, és ráadásul pótolni fogja azt is, de bizonyosan a kényelmi díjat is a jutalékban.
Én azon sem csodálkoznék, hogyha ez a jutalék akár 25 százalékra is fölmenne, ami egyébként azt jelentené, hogy a parkolási bevételeknek és nem csak a budapestieknek, de ez a budapesti parkolási bevételekre is igaz, akár a negyedét is elviheti ez a rendszer, amit önök kitaláltak. Egy újabb mód arra, hogy rátegyék a kezüket a fővárosi önkormányzati bevételekre, egy újabb mód arra, hogy az egyébként is önök által rendkívüli kedvelt parkolási bevételekből még egy szeletet kihasítsanak maguknak.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De érdemes továbbmenni, mert igazándiból a kérdést úgy is föl lehet tenni, hogy könyörgöm, miért nem írták bele a törvénybe, hogy ki fog nyerni, mert a koncessziókról szóló ’91. évi XVI. törvény módosítása nagyon abba az irányba mutat, hogy már megvan a várható nyertese ennek a koncessziónak. Ebben a módosításban önök kiveszik a koncesszió nyertesének azt a kötelezettségét, hogy egy hazai gazdasági társaságot hozzon létre, és én azt gondolom, hogy ez a kezdeményezés megint csak nagyon messzire mutat. Érdemes megnézni: most önök úgy képzelik el, hogy lesz majd egy elektronikus szolgáltató, akinek itthon nem lesz még csak székhelye sem, aki az adózását egyébként, a jóisten tudja, hogy hol végzi el? Valahol az Unióban, egy offshore államban, ugye?
Én azt gondolom, hogy ez a módosítás nem következik abból a bírósági ítéletből, amire önök oly nagy előszeretettel hivatkoznak, mint ahogy, azt gondolom, az sincs rendjén, és azt gondolom, hogy értelemszerűen a ’22-es, várható kormányváltás után nekünk ezzel sok feladatunk lesz, hogy már megint előre nyolc évre és hosszú-hosszú évekre megpróbálják ezeket a bevételeket az önök érdekeltségi körében tartani.
Nagyon nehéz itt nyugodtan és kiegyensúlyozottan vezérszónoki felszólalást mondani ennek a törvénynek a kapcsán, mert ez a törvény gyakorlatilag tökéletesen ellehetetleníti azt a főváros által tervezett, a parkolásra vonatkozó egységes fizetési platformot, aminek a létrehozása legjobb ismereteim szerint már folyamatban van, ez most teljesen el fogja veszíteni az értelmezési keretét. Másrészt pedig hiába költött rá a főváros az elmúlt tíz évben több tíz milliárd forintot az e-jegyrendszerre, gyakorlatilag ez is így sutty, egy mozdulattal megy a kukába.
Azt gondolom, összefoglalva, hogy három baj van ezzel a törvényjavaslattal: gyakorlatilag megint egy ágazat nagyon ügyes lenyúlásának a kísérlete; a másik a bevételeknek, az önkormányzati bevételeknek egy újabb, nagyon ügyes megnyirbálása; a harmadik probléma pedig, hogy gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a feladatot elvégző cég ezt úgy csinálja, hogy Magyarországon igazándiból még csak nem is fizet adót.
A Lehet Más a Politika szerint ez a törvényjavaslat felháborító és értelemszerűen nem támogatható. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
(13.00)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem