Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán nem véletlen az, hogy kormánypárti kollégáim ilyen gyorsan túl akartak lenni ennek a javaslatnak az indoklásán, elmaradtak a szokásos dicshimnuszok, termelési jelentések, a magyar gazdaság intergalaktikus szárnyalásáról szóló eposzok és eposzi jelzők, mert itt valami egészen másról van szó.
Itt kiderül, hogy kik a kormány igazi szövetségesei, kik a stratégiai partnerei, no, a multi cégek és a bankok mellett, mert azoknak enyhén szólva lekötelezettje ez a kormányzat, de az is látszik, hogy az egyéni lobbik, a céges érdekek és a különböző pénzkiszivárogtatási technológiák kivitelezői rendre elérik a lobbierejükkel azt, hogy Magyarország Kormánya ciklusokon túlnyúló engedélyeket, pozíciókat, lehetőségeket biztosítson. Most előttünk fekszik egy olyan koncessziós lehetőség, amelynek értelmében a kormány felháborító és vérlázító módon nyolc évre adná koncesszióba a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetését, vélhető 2022-es bukását követően.
(12.20)
Tehát egészen biztos az, hogy ezen ágazatokból sokkal nehezebb lesz kiebrudalni azokat, akik a közpénzek vagy másfajta pénzek kicsatornázásán mesterkednek. 2030-ig betonozna be tehát most céget, annak vezetőjét ebbe a rendszerbe a kormány, nem is érti az ember, hogy milyen alapon, amikor kormányzati ciklusokon túlnyúló módon eddig is kiderült, hogy nem volt szerencsés, legyen szó Állami Számvevőszékről, Költségvetési Tanácsról, felügyelőbizottságokról, bármi egyébről. Nem elegáns, nem európai megoldás, és a demokrácia alapelveitől is távol álló, bár én ezt már nem rovom fel önöknek. De az látszik, hogy 2030-ig képesek lennének bebetonozni egy olyan szisztémát, amely egyszerűen vörös lámpás, világít ezer méterről.
Túllépnek azon, hogy „kényelmi díj” címszó alatt, évtizedes távlatban a magyar autóstársadalmat intézményesített, szervezett módon lerabolták. Most elénk teszik ezt a csomagot, hogy örüljünk annak, hogy nem lesz innentől kényelmi díj, ez két szinten is kivezetésre kerül. Örülök neki, mert baromi idegesítő egyébként, hogy magáncégek extraprofitra tesznek szert bármiféle ellenszolgáltatás nélkül. Csak finoman kérdezem meg, hogy a 3 óránkénti újraindítási kötelezettség akkor most a csomag részét képezi-e, vagy rábízzák majd az önkormányzatokra, hogy egyezkedjenek ők a különböző leánycégekkel vagy a koncessziót elnyerőnek az alvállalkozóival. Szerintem egy egységes rendszer kialakítása lenne a nemzetgazdasági érdek, de azt egészen biztosan látom, hogy amikor az Európai Bíróság 2018-ban az uniós joggal ellentétesnek tartotta azt, hogy az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. monopolhelyzetbe került, akkor nem ilyen megoldást tervezett vagy várt önöktől, nem egy olyasfajtát, amivel 2030-ig bebetonoznak valakit és az ő céges hálóját.
Nyilvánvaló módon nem szeretném megnyugtatni önöket, 2022 után ez a hálózat nem fog tudni így a helyén maradni, ahogy önök ezt elképzelik, és nem fogja tudni 2030-ig azt a pénzkicsatornázást végezni, ami itt most az üzleti tervben szerepelt. Nem fog sikerülni, képviselőtársaim! Ha Magyarország újra visszatér a tisztességes piacgazdasági viszonyok közé, akkor ez nem fog sikerülni.
Értem én a vétót, értem én a mögötte húzódó elgondolásokat, hiszen ha valaki a magyar rögvalóságot most leleplezné, hogy az önök céges ügyei és a közpénz-kicsatornázási módszerei hogy működnek, akkor azt mondaná, hogy Európában ilyen nincsen, ez Európában példátlan. Azt is látom, hogy előadják a gazdasági szabadságharcról szóló dicshimnuszokat, aztán felvesznek 900 milliárd hitelt, devizakötvény-kibocsátás nem először az évben, utána, bár háborúznak Európával, azért egy kis előleget még lehívnak, ugye, mert most a napokban azért arra szükség lehet.
Én elutasítom, mereven elutasítom azokat a hangokat, akik azt mondják, hogy az Európai Unió irányából valamifajta segélycsomagok vagy jótétemények jönnek. Nem jöttek ’56-ban sem, utána sem, nincsenek egyoldalú gesztusok már talán a világpolitikában és világgazdaságban. Magyarország a piacaira való bejutásért cserébe igenis rászolgál azokra a forrásokra, amelyek elől most az elképesztő és átgondolatlan tetteivel pont Orbán Viktor és csapata próbálja elzárni az országot, és pontosan odajutunk, hogy a nagy és állítólagos szabadságharcuk közepette a piacainkat kiszolgáltatták önök, együttesen a korábbi kormányokkal, de az ezért cserébe járó kohéziós és egyéb források elérhetőségétől most igyekeznek megfosztani az országot, és elénk állnak egy olyan csomaggal, amely bár nyolc évre bebetonozna a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hivatala által kiválasztott valakit - a koncessziós eljárás keretei lényegében itt dőlnek el -, de eközben egy szót sem beszélnek arról, egy nagyon rövid felvezetőt követően, hogy a magyar autóstársadalmat, a magyar adófizetőket milyen indokolatlan terhek sújtják, hogy lehetne ezt az egész szisztémát rendbe rakni.
P+R parkolók építéséről, ezeknek, mondjuk, az agglomeráció viszonylatában átgondolt struktúrájáról egy árva szó nem keletkezett, tehát a probléma egy része, eredője szóba sem kerül, a tünetek és az aszpirin adása a haldoklónak, az viszont igen. Tehát egy olyan helyzetet próbálnak kezelni, toldozni-foldozni, amelyet alapjaiban kellene átgondolni. Nem került szóba az sem, hogy autópálya-matrica esetében szintén hasonló fizetési megoldásokkal tudunk operálni, de az állítólagosan családbarát kormány egy koronavírus-veszélyhelyzet közepén is, ha valaki, mondjuk, a beteg családtagját nagy nehezen el tudja vinni egy egészségügyi intézménybe, és kezelésre szállítja, mondjuk, kap időpontot, telefonon tud egyeztetni, akkor is 10 napos autópálya-matricát kell vennie. Miért, képviselőtársaim? Családbarát a kormány állítólag, akkor nem lehet egy hétvégi családimatrica-megoldást, egy 24 órás autópálya-matrica megoldást választani? Miért fizettetnek ki igénybe nem vett szolgáltatást magyar adófizetőkkel? Ez lenne a családbarátság? Mert akkor ne folytassák!
A helyzet az, hogy számtalan, ezt érintő területet szóba lehetne hozni, és ezer kérdés merül fel, de azért a szaksajtó nagyjából megfejtette azokat az indoklásokat, amelyek ezen javaslat mögött feszülnek, és szerintem ezt nekem nem is kell tovább cincálnom, mert teljesen egyértelmű, hogy megint egy erőszakolt monopolhelyzetet kívánnak egy piacra erőszakolni. Lehet, hogy lesznek annak a koncessziót elnyerőnek alvállalkozói, de a kritériumrendszert egy minisztérium fogja kitalálni, a koncessziót elnyerő pedig majd nagyjából megmondja, hogy kivel szerződik, és az milyen módokon tudja a pénzeket csatornázni. Egészen elképesztő tehát, hogy úgy gondolták, hogy ez egy nyolc évre bebetonozható struktúra.
Tehát határozottan arra kérem önöket, hogy cikluson túlnyúló módon, főleg 8-9-10 évekre ne tervezzenek annyira mélyen. Tehát otthon a kockás füzetbe, amikor a családi költségvetést ezek a koncessziót elnyerők tervezik, akkor ne tervezzenek 2030-ig, mert az, ami előttünk fekszik, nem piacgazdasági viszonyokat tükröz. És ez nem fenyegetőzés, higgyék el, hanem a józan ész szava a részemről, józan piaci körülmények között ilyesmi nem maradhat fenn.
Lehet itt röhögcsélni persze kormányoldalon, de a nemzeti dohányboltoktól kezdve, a földeket érintő különböző módosítások tekintetében folyamatosan próbálnak kiszervezni, outsourcinggal bekebelezni teljes piaci és gazdasági szektorokat. Ez nem megy, józan piacgazdasági körülmények között ilyet nem lehet csinálni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
