ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy a Törvényalkotási bizottságban, illetve már előtte a szakbizottságban történt módosító javaslatok különböző irányokban módosították a törvényjavaslatot; abban az értelemben, hogy bizonyos rendelkezések átláthatóbbá tették az eredeti javaslatot, és szolgálják valóban a választás technikai lebonyolítását és fair voltát, más javaslatok azonban nemhogy nem javítottak, hanem rontottak ezen a helyzeten.
(21.00)
Ismét azt tudjuk elmondani - ezt mindig elmondjuk a választási törvény vitájánál -, hogy egy jól bejáratott, jól működő demokráciában a választási törvények olyan közös szabályok, amelyeket mindenki elfogad, és legalább egy érdemi egyeztetés előzi meg a benyújtásukat. Ilyen módon lehet elkerülni azt, hogy a mindenkori kormánytöbbségre a sandaság gyanúja vetüljön ilyen ügyekben.
Az egyik kérdést már érintette képviselőtársam is. Szeretném elmondani, hogy mi kicsit kevésbé értékeljük pozitívan azt, hogy most hirtelen úgy gondolják, hogy 71 egyéni jelölt majd garantálja azt, hogy itt ne legyenek kamupártok. Nem is egészen pontosan értjük, hogy egyébként két héttel ezelőtt, amikor a törvényjavaslat általános vitája volt, akkor még úgy gondolták, hogy az 50 az pont jó, a 49 kicsit kevés lenne, az 51 meg sok. Elmentek az Igazságügyi bizottságba, és hirtelen találtak egy lízingelt képviselőt, aki azt mondta, hogy 71; a fejükre csaptak, és azt mondták, hogy hú, tényleg a 71 mégiscsak jobb lenne, mint az 50.
Azt kell mondanunk, hogy az az alapvető probléma azzal, hogy semmilyen érdemi indoklás, érdemi érvelés nincs amellett, hogy miért változtatgatják a szabályokat. Márpedig a választási szabályok stabilitása alapvetően önmagában is érték. Akkor szabad ehhez hozzányúlni, ha ebben valóban van közérdek. Amikor meg azt mondják, hogy azért van, hogy a kamupártok ne tűnjenek el úgy pénzzel, mint az egykori gyógyszerész, akkor erre azt tudom önöknek mondani, hogy azért önök gondoskodnak ám arról, hogy ha egy ilyen kamupárt vagy kis párt össze tudja gyűjteni a 71 körzetben az ajánlást, esetleg más pártok szíves segítségével - de már elmondtam az általános vitában erről a véleményemet -, akkor viszont jól megemelik a támogatását, és van egy módosítás, ami hirtelen azt mondja, hogy na jó, de akkor viszont ő már megkapja a 40 százalékát a támogatásnak.
Magyarán szólva, ha jóindulatú vagyok, és nem tételezem föl önökről, hogy kamupártokat akarnak kreálni - zárójelben: de -, akkor is arról van szó, hogy meg akarják könnyíteni azt, hogy sok körzetben induljanak el olyan pártok, mint az önök kedvenc ellenzéki - idézőjelben – pártja, a Mi Hazánk, az önök felsőbb tudata és kistestvére, vagy éppen a nem ebbe a kategóriába tartozó, de mindenképpen öntörvényűen mozgó Kétfarkú Kutya Párt, induljanak el, vigyenek el ellenzéki szavazatokat. Minél több körzetben induljanak, pénzt adnak hozzá. Azt kell tehát mondanom, hogy ez a szabályozás kizárólag ezt a célt szolgálja, nincs egyébként más indok mögötte.
Ami a második ajánlási pontban rögtön szerepel, ez a választókerületek kérdése. Ez egy nehezebb kérdés, mert egyik oldalról ez a módosítás, amit a Párbeszéd javasolt, ez a módosítás egyébként megszüntet egy törvénysértő helyzetet. Ebből a szempontból mindenképpen üdvözlendő. De azért csak szeretném megkérdezni: önök egyébként nem olvasták azt, amit az EP még a nyáron lerakott az asztalra? Önök nem találkoztak vele? Amikor benyújtották a törvényjavaslatot, akkor nem álltak rendelkezésükre azok az adatok, amelyek a választókerületek méretére vonatkoznak, és nem állt rendelkezésükre ez a fajta választókerületi beosztás?
Nem egészségesebb lett volna az, ha egyébként önök is belátják, hogy szükség van erre a technikai módosításra Pest megyében azért, hogy ne legyenek aránytalanul nagy választókerületek, akkor ez normális módon egy egyeztetés után került volna be ide, a parlament elé; és hozzáteszem, akkor módunk lett volna például arra, hogy mérlegeljük, megvitassuk az alternatívákat, megnézzük azt, hogy vannak-e más megoldások, hogy mondjuk, ne szülessenek, az egyébként is elég szörnyszülött Pest megyei választókerületek közé ne kerüljön be például az a kiváló megoldás, ahol a Szentendrei-sziget települései Dunakeszihez, illetve Váchoz tartoznak -ezek ilyen kompos választókerületek lesznek, úgy tűnik -, és nem Szentendréhez, ami egyébként sokkal kézzelfoghatóbb lenne. De ugyanígy tudom mondani a Dabas központú választókerületet, aminek a két vége között körülbelül 50 perc autóút lesz, ami a viszonylag sűrűn lakott Pest megyében egyáltalán nem indokolt.
A további módosító pontok tekintetében még röviden szeretném fölhívni néhány módosító pontra a tisztelt Ház figyelmét. Ezek között megemlíteném azt a szabályt, ha jól emlékszem, ez a 12. módosító pont, ahol jobb minőségű technikai szabályozást… - ez a médiaszolgáltatókra és a filmszínházban való reklámra és hasonlókra vonatkozik. Ott jogtechnikailag jobban megírt szabályozás volt, egyébként politikailag semleges módon. Ennek ellenére most a Törvényalkotási bizottság ezt törölte valamilyen nem egészen érthető okból.
Ugyanakkor azt szeretném jelezni, mert mindig jogos felvetés, hogy vegyük észre azt is, ami pozitívum. Pozitívum az, hogy bekerültek a közterületi kampányolásra vonatkozó szabályok. Most így, hogy a közterületek egy része már az ellenzékhez tartozik, hirtelen fontos lett önöknek ennek a normális, tisztességes szabályozása, de ez rendben van, jó, hogy ez megvan, és szintén fontos lett, hogy kikerült, ha jól emlékszem, a 14. ajánláspont, az a szabály, amely lehetővé tette volna a szavazólapok lefényképezését.
Hozzáteszem: nem azt mondja ki a mostani szabály sem, hogy nem lehet lefényképezni, hanem a Választási Bizottság és a Kúria mérlegelésére bízza. Tehát a jogbizonytalanság fönnmarad, de legalább nem biztatja, nem támogatja, nem teszi egyértelműen szabályossá a választási csalást.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szeretném megemlíteni azt, hogy nem módosult - vagy nem javult, pontosabban - a módosításokkal az a szabály, amely a határon túli levélszavazatok esetében a belső boríték sértetlenségét és így az azonosíthatóságot meggyőző módon előírja, tehát továbbra is lehetőség lesz vagy nagyobb lehetőség lesz visszaélni a levélszavazatokkal.
Végül csak esztétikai szempontból megjegyzem, hogy a módosítások jelentős része az olyan jogtechnikai kodifikációs módosítás, amit esetleg a kormány lehetett volna szíves még a benyújtás előtt megbeszélni. Mert körülbelül 20 olyan módosítás van, ahol a pontos hivatkozásokat, illetve a paragrafusok feltüntetését javasolja módosítani a Törvényalkotási bizottság. Az helyes persze, ha a jogszabályok jól vannak megfogalmazva, de esetleg ezt nem a Törvényalkotási bizottság szakaszában kellene javítani.
Összességében tehát azt tudjuk mondani, hogy a módosításoknak vannak pozitív és negatív elemei. Ugyanakkor ellenzéki oldalról a javaslat továbbra sem elfogadható. Köszönöm szépen, elnök úr.
