DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló T/13679. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Ház! A 2018. évi országgyűlési képviselők választása és a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők választása gyakorlati tapasztalatai, valamint az Alkotmánybíróság 22/2020. számú határozatában foglaltak indokolttá teszik a benyújtott javaslatban szereplő módosítási szándékok megfogalmazását és jogrendszerünkbe történő beépítését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása értelmében pártlistát az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Korábban elég volt 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állítani egy pártnak ahhoz, hogy országos pártlistát állítson. Azonban ezt a szabályozást kihasználva számos, társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepárt a listaállítás után járó állami támogatást nem kizárólag a választási kampányidőszak alatti kiadások finanszírozására fordította. Az Állami Számvevőszék külön jelentésében is megállapította ezeket a visszaéléseket. Ám azzal, hogy 71 egyéni jelölt indítása lesz az országos lista állításának kritériuma, egyrészt biztosítottá válik, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát, másrészt pedig fellépésre ad lehetőséget az olyan jelölő szervezetekkel szemben, akik indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve, a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket.
Hangsúlyozandó, hogy a kormány levonta azt a következtetést, amelyet éppen az ellenzék fogalmazott meg a leghangosabban, hogy szigorúbb követelmények kellenek az induláshoz, ahhoz, hogy valaki kampánytámogatásban részesüljön. A kampányfinanszírozási szabályok visszaélésekre adnak lehetőséget a kispártok és az úgynevezett kamupártok számára. A szabályozás garanciája továbbá az, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma a törvényben megjelölt szám alá csökken, akkor a listát törölni kell.
Nyomatékosítandó, hogy indokolt és szükséges a választási törvény módosítása, és ez nem érinti az ellenzéki összefogás kérdését. A választási törvény módosítására ugyanis csak 2021. január 1-jéig van lehetőség a következő választás előtt, ezért dolgozta ki a kormány most a javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat kilátásba helyezi a mentelmi jog kérdésének rendezését is. A hatályos szabályozás szerint az országgyűlési képviselőjelölteket továbbra is mentelmi jog illeti meg. A jelölti minőség azonban a megválasztással megszűnik. Nem teljes a szabályozás azonban a meg nem választott egyéni és listás jelöltek esetében. Míg az előbbiek vonatkozásában a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a mandátumot nem szerzett listás jelöltek a listán maradnak, és később egy-egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, azaz jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg. A mentelmi jog ily módon való fenntartása ezen időtartam alatt viszont lehetőséget teremt annak visszaélésszerű alkalmazására.
A törvénytervezet ezért igen előremutatóan rögzíti, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedésével egyidejűleg megszűnik a képviselőjelölti mentelmi jog.
A hazai jogalkalmazásban nincs egyetértés a tekintetben, hogy ha csak maga a szavazás van megismételtetve, akkor mely normákat kell alkalmazni, és melyeket mellőzni. Éppen ezért a törvénytervezet nagyon helyesen írja elő, hogy a szavazás megismételtetése során a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, továbbá a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk.
Amennyiben pedig csak a szavazókörök egy részében ismétlik meg a szavazást, és valamely lista vagy jelölt időközben kiesik, akkor az eredeti szavazás napján a kiesett jelöltre, listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatok a szavazatösszesítés alkalmával érvénytelennek tekintendők.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat nem sérti a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen jellegét, mely egy nagyon szigorú alkotmányos követelmény. A sarkalatos törvényben rögzített szabályoknak köszönhetően pedig szintén sértetlen marad a választás tisztasága és szabadsága, ami pedig a jogállamiság egyik megkerülhetetlen kritériuma.
Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
