NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két elhangzott fél- vagy téves információra szeretnék válaszolni.
Sokadszor vesszük végig a benyújtás kérdéskörét - Varga képviselő úr most is fölhozta. Ön pontosan tudja, hogy ahhoz, hogy most, az őszi ülésszak utolsó hetében egy törvényt normál menetrendben el lehessen fogadni, annak november 10-e volt az utolsó benyújtási határideje, az utolsó nap. Senki nem tudta egyébként korábban egy-két-három-öt-nyolc-tíz héttel, amikor ezeken a törvényjavaslatokon elkezdtek dolgozni, hogy aznap veszélyhelyzetet fog hirdetni az Országgyűlés, mert a járványügyi helyzet úgy alakult.
A törvények nem aznap lettek előkészítve, nyilvánvalóan ezt ön is így gondolja, hanem jóval, hetekkel, hónapokkal előtte. De ha kiszámolja az Országgyűlés törvényalkotási menetrendjét, és ön pontosan ismeri jegyzőként is meg tapasztalt képviselőként, akkor pontosan tudja, hogy ahhoz, hogy valamit ebben a naptári évben, az őszi parlamenti ülésszakban el lehessen fogadni, akkor normál menetrendben november 10-e az utolsó benyújtási határidő.
Azt meg külön humorosnak tartom, hogy önök szerint egy képviselő bármit csinálhat vagy egy kormány bármit csinálhat, csak nem nyújthat be törvényt, nem élhet azzal a jogával, hogy benyújt törvényt. Önök megkérdőjelezik a kormánynak is és megkérdőjelezik egy országgyűlési képviselőnek is azt a jogát, hogy egyébként az Alaptörvényben garantált jogaival élve benyújthasson az Országgyűléshez törvényjavaslatot.
Ez a törvényjavaslat az eredeti módosítással is és a Volner képviselő úr által javasolt módosítással még inkább a kamupártok ellen lép föl. Ne mondja azt nekem senki, hogy nem a kamupártok ellen lép föl az a módosítás, ahol az eredeti kormányzati szándék szerint a 71 vagy éppen 50 helyen induló párt, annak igenis egy komoly támogatottsággal, esetleg aktivistahálózattal rendelkező pártnak kell lenni, és ezáltal ki tudjuk szorítani, ez mindannyiunk közös régi célkitűzése, tettünk is már ez irányban lépéseket, ez egy újabb fontos lépés a kamupártok kiszorításának ügyében.
Mindannyian, önök is több alkalommal vágták a fejünkhöz ezeket a vádakat, hogy a kamupártok ellen határozottabban fel kell lépnünk. Gyüre Csaba arra hivatkozik, hogy így majd a regionális pártok, ami jelenleg nincsen Magyarországon, de bármikor lehet, nem tudnak indulni. Tehát, képviselő úr, országos listaállításról beszélt. Én regionális pártszövetség… (Dr. Gyüre Csaba: …és a megyei lista?) Bárki el tud indulni egyébként egyéni választókerületben, be tud kerülni a parlamentbe egyéni választókerületből, itt országos listáról van szó, az egész országot lefedő politikai pártokról, alakulatokról beszélünk.
Az különösen humoros, tisztelt képviselő úr, amikor ön a mi nyakunkba akarja varrni, hogy ön összefog Gyurcsány Ferenccel. (Dr. Gyüre Csaba nevet.) Azt mondja, hogy mi kényszerítjük önt arra, önt mint szabad embert, szabad akarattal rendelkező embert és mint pártot, hogy összefogjon és kérjen Gyurcsány Ferenctől helyet a listán. Ez, képviselő úr, az ön és az önök lelkiismereti döntése, ne okoljanak bennünket! Elhiszem, hogy rossz érzés, elhiszem, hogy meg fogja bánni. Ne minket okoljanak ezért! (Arató Gergely: Nem fogja megbánni!) Ha Arató Gergely mondja, akkor nagyon biztos lehet benne. (Az elnök csenget.)
Több alkalommal fölmerült a határon túli szavazók kérdése. Önök, még a Jobbik is több alkalommal beleszáll a határon túli magyar szavazókba. (Dr. Gyüre Csaba: Mikor?) Pontosan tudjuk, hogy a választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság a meghatározó, ugyanakkor a szavazópolgárok többféle módon is gyakorolhatják a jogukat.
Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben személyesen adják le a szavazatukat, ha éppen ekkor egyébként külföldön tartózkodnak a szavazás napján, akkor számukra a törvény garantálja a külképviseleti szavazás lehetőségét. A nagy különbség, hogy ezen szavazók pártlistára is voksolnak, és a lakóhelyük szerinti választókerületben induló jelöltek közül is választanak, mert van Magyarországon bejegyzett lakcímük, tehát a bejelentett lakcímük szerinti választókerületben induló képviselők, akikre rá szeretnénk bízni a választókerületük, a szűkebb lakókörnyezetük ügyes-bajos dolgainak az intézését, rájuk is tudnak szavazni.
Egyébként csak halkan jegyzem meg, hogy ma ötvennel több külképviseleti helyen lehet szavazni, mint amikor önök voltak kormányon, mert önök bezárták a nagykövetségeket és a külképviseleteket, mi pedig újranyitottuk ezeket. 2010-hez képest ötvennel több hely van a világon, ahol egyébként lehet szavazni külképviseleten.
Külföldi lakcím esetén azonban a szavazókör fogalma nem értelmezhető, és az egyéni választókerületben induló képviselőjelölt nem értelmezhető, így a külföldi állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat, és mivel az ő esetükben nem értelmezhető az egyéni jelölt, ezért csak a listára szavazhatnak. Ezt értsék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a nagy különbség!
Ilyen szempontból teljesen mindegy, mert mindig erre hivatkoznak, hogy egy magyar lakcíme Londonban vagy éppen Csíkszeredában, vagy Ausztráliában van, mivel valamennyi, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, teljesen mindegy, hogy egy határon túli magyar testvérünkről van szó, vagy éppen egy külföldön dolgozó és ott lakcímmel rendelkező magyar állampolgárról. Az a különbség, hogy ők csak listára szavaznak, akinek pedig van lakcíme Magyarországon, az nyilvánvalóan a helyi egyéniben induló képviselőjelöltre is szavazhatna.
Nagyon sokszor elmondtuk önöknek ezeket a különbségtételeket, önök mégis minden alkalommal, amikor a választási törvény szóba kerül, akkor ezeket vágják a fejünkhöz.
Az különösen humoros, amikor az egyeztetés hiánya vagy a gyors, határozott és erős vagy önök szerint diktatórikus választásitörvény-módosításról beszélnek, önök is pontosan tudják, hogy volt a Nemzeti Választási Bizottságnál és a Nemzeti Választási Irodánál hétpárti egyeztetés, önök közül is többen ott voltak ezen az egyeztetésen. Akkor is volt egyébként egyeztetés. Ha valaha az elmúlt harminc évben nem volt választójogi törvényről egyeztetés, amikor önök megszüntették például a kétfordulós önkormányzati választást túlhatalommal, és megszüntették az összeférhetetlenséget a polgármesterek, képviselők között, amikor nekünk kellett azt újra bevezetni ’94-98 között, Arató képviselő úr biztos emlékszik rá, vagy olvasmányaiból föl tudja idézni. Na, az volt diktatórikus választásitörvény-módosítás, ott nem volt sem egyeztetés, sem semmi más.
A kamupártok elleni fellépést korábban is számonkérték rajtunk, itt van egy lehetőség. Tessék megszavazni, hogy föllépjünk közösen a kamupártok ellen, mert az, aki 71 helyen tud egyébként egyéni jelöltet állítani, 14 megyében és a fővárosban, az szerintem nagyon-nagyon-nagyon nagy eséllyel nem kamupárt. (Arató Gergely: Na, majd fogadjunk!) Nem tudom kizárni, hogy valaki ezt megszervezi, de hogy biztos, hogy sokkal kisebb az esélye annak, hogy egyébként így el tudnak indulni kamupártok, mint korábban volt, az egészen biztos.
Én arra kérem önöket, hogy ha önöknek fontos a kamupártok elleni fellépés, ha fontos a választás tisztasága és átláthatósága, ha fontosak ezek az értékek, akkor mégiscsak döntsenek másképp, mint ahogy most a felszólalásukból kiviláglott, és holnap szavazzák meg ezt a módosítást, mert a választás tisztasága és a kamupártok elleni fellépés mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(21.30)
