DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta ezt a bizonyos 13642. számú, a kiégett üzemanyagok és radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat módosítását.
És ahogy képviselőtársam is utalt rá, valóban, a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló irányelv előírja, hogy nemzetállami szinten nemzeti politikát kell kialakítani, és az atomtörvény alapján pedig az Országgyűlés elé kerül a kormány előterjesztéseként ez a bizonyos nemzeti politika, amit ötévente felül kell vizsgálni.
Ez 2015-ben meg is történt, idekerült akkor az Országgyűlés elé ez a bizonyos nemzeti politika, és annak az öt év után történő felülvizsgálatát tárgyaljuk most gyakorlatilag.
Ez az elfogadott nemzeti politika, aminek fontos eleme a nyilvánosság és az átláthatóság követelménye, a közvélemény objektív tájékoztatásnak elősegítése, a társadalom bevonása a döntéshozatalba, amit a nemzeti politika végrehajtásának minden lépésében érvényesíteni kell. Majd ez a jelen előterjesztés kimondja, hogy a kormány szerint a nemzeti politika soron kívüli felülvizsgálatát nem indokolja semmilyen új körülmény fellépése, sem műszaki, tudományos fejlődés, sem pedig egyéb műszaki projekt előrehaladása. Az igazi probléma itt van.
Most itt mondhatjuk, hogy egy ilyen naptári év szerinti kötelező felülvizsgálat van, és úgy látja a kormány, hogy semmi nem indokolja a felülvizsgálatot, holott kimondja maga ez a nemzeti politika, hogy a társadalmasítást vagy a társadalom bevonását, a tájékoztatást, az objektív tájékoztatást kiemelt feladatnak kell tekinteni.
Tudjuk azt, hogy ez a nemzeti politika megfogalmazza azt, hogy Magyarországon a nagy aktivitású nukleáris hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése egy mélygeológiai tárolóban fog megtörténni, szükség van egy mélygeológiai tárolóra. És azt is tartalmazza, hogy ennek az előkészítése a bodai agyagkő formációban történik. Sokat vitatkoztunk arról, hogy volt-e döntéshozatal vagy nem, hát, itt van teljesen objektíven és egyértelműen, a nemzeti politika tartalmazza ezt az irányt.
Ugyanakkor az a kormány számára is, illetve az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal számára is világos, hogy itt a társadalom bevonása és egyébként az objektív tájékoztatás sem valósult meg, és a térség - tehát a társadalom, amelyet említ ez a nemzeti politika - nagyon sokszor, nagyon sok fórumon, nagyon világosan kinyilvánította, hogy nem kér a térségbe egy ilyen nukleáris létesítményt, nem akar atomtemetőt elfogadni.
2019 tavaszán volt Boda községben egy közmeghallgatás, és ott ezt elismerte az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is. Elismerte, hogy ez egy létező, komoly probléma, és ezt a döntéshozók felé jelezni is fogják.
(14.00)
Önmagában ez a tény is indokolta volna, hogy ezt a programot érdemben felülvizsgálják, tehát ne csak az öt év elteltével kerüljön az Országgyűlés elé, hanem szembe tudjon nézni a kormány ezzel a súlyos mulasztással, azzal, hogy egyrészt a tájékoztatás nem volt megfelelő, másrészt pedig a társadalmi részvétel nem biztosított. Sőt, teljesen egyértelműen a térség kinyilvánította, hogy nem kíván egy ilyen objektumot elfogadni a területen.
Itt egy nagyon speciális helyzetben vagyunk. Sehol a világon egyébként nincs példa arra, hogy egy ilyen sűrűn lakott nagyvárosi agglomerációhoz ennyire közel akarjanak egy nagy aktivitású nukleárishulladék-tárolót felépíteni, ezzel sehol nem is próbálkoznak.
Itt Pécsről van szó, Szentlőrinc városról, sok településről, a 145 ezres Pécs mellett több tízezer ember él még ebben az agglomerációban, Dunántúl legnagyobb városáról és egy népes vidéki agglomerációról beszélünk. Ez elfogadhatatlan.
(Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben
dr. Steinmetz Ádám váltja fel.)
dr. Steinmetz Ádám váltja fel.)
Azért is problémás ez, hogy nem indokolta semmi műszaki fejlemény a felülvizsgálatot, hogy azóta bizony voltak olyan példamutató esetek, olyan műszaki fejlemények, amelyek ismét csak a nagyobb óvatosságra inthetnék a kormányt, vagy kellene hogy intsék. Svédország és Finnország van a legelőrébb ebben a projektben, hogy egy végleges atomtemetőt, egy nagy aktivitású hulladéktárolót létrehozzanak, és a svéd környezetvédelmi bíróság végül, nem olyan régen elutasította az engedélyét ennek a tárolónak, mert egyszerűen nem volt biztonságos az a csomagolási, elzárási technológia, amit le tudtak tenni.
Még egy példát tudok hozni: Kassa városa, hasonlóképpen egyébként Pécs helyzetéhez, szembesült azzal, hogy a közelben akartak egy nukleárishulladék-tározót, és ott komolyan vették a lakosság véleményét, érdekeit, szándékát. Kassa város testülete, függetlenül mindenféle politikai gondolkodástól, egyhangúlag elutasította ezt a tervet, tehát ott rövidre zárták ezt a projektet. Ez kellene itt is.
A Törvényalkotási bizottságban több ellenzéki párt is részt vesz, vannak olyan pártok, amelyek támogatják a nukleáris energia használatát, vannak olyan pártok, amelyek nem, ilyen például az LMP. De összességében azzal teljes mértékben azonosulni tudott az ellenzéki oldal, úgy látom, és így alakult ki a kisebbségi vélemény, hogy az érintett lakosság akarata, szándéka ellenére ezt a nemzeti politikát nem lehet megfogalmazni.
Ennyi lett volna, tisztelt elnök úr, a kisebbségi vélemény, és a pártálláspontot pedig majd egy külön felszólalásban ismertetem. Köszönöm szépen.
