DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára 2020. november 17-én került sor, a Kulturális bizottság 2020. november 24-én és - ahogy az már elhangzott - a Törvényalkotási bizottság pedig 2020. december 3-án tárgyalta meg a törvényjavaslatot.
A középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos helyszínét jelentő Rákosmező kiemelt jelentőséggel bír Magyarország alkotmány- és parlamentarizmustörténetében. Ez is elhangzott már, de azért hadd említsem meg: dokumentáltan összesen 35 országgyűlést tartottak a Királydombon.
Rákos mezeje a XIII. század második felétől kezdve színhelyéül szolgált az országos gyűléseknek, elsősorban királyválasztás és hadra kelés céljából, így a terület politikai értelemben vitathatatlanul az ország egyik középpontját jelentette. Rákos mezejének a magyar alkotmányos és parlamentáris fejlődésben játszott szerepe a XV. század végén mutatkozott meg igazán, amikor is a rákosmezei diéta vált azzá az állandósult rendi országgyűléssé, ahol a köznemesség személyes jelenlétével születtek meg az országos döntések. 1277-1540 között tartottak itt országgyűléseket.
A Királydomb mint a nemzet múltja szempontjából kiemelt fontosságú helyszín megőrzéséhez indokolt, hogy azt az Országgyűlés nemzeti emlékhelyként ismerje el. Magyarország Kormánya elkötelezett híve annak, hogy a történelmi értékek fennmaradhassanak az utókor számára is. A rákosmezei Királydomb minden szempontból megfelel azon törvényi követelményeknek, feltételeknek, amelyek alapján egy helyszínt nemzeti emlékhellyé lehet nyilvánítani, és ezzel a gesztussal egy régi adósságát törleszti az ország, az egykori magyar országgyűlések helyszínének végre méltó módon történő megjelölésével.
Szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a hatályos szabályozás értelmében az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete látja el. Ezen feladatai között szerepel az is, hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást követő egy éven belül az emlékhelyről készített használati tervet meg kell küldeniük a miniszternek.
Tisztelt Ház! Amit egykor Királydombként emlegettek, ma a főváros X. kerületében, a Nagyicce, Pilisi, Dorogi utcák által határolt területen helyezkedik el. A földrajzi kiemelkedés nyugati oldala mára lakóházakkal beépült, ahogy erre frakcióvezető úr is már utalt, ez egy sajnálatos tény, ugyanakkor ezt már megváltoztatni nem tudjuk. A magaslat keleti része most is szabadon megközelíthető terület, így a nemzeti emlékhely funkciójának betöltésére alkalmas. A védelem a Királydomb esetében 8853 négyzetméteres területet érint vagy fog érinteni, amely jelenleg a főváros X. kerületi önkormányzatának tulajdonában van.
Ahogy arra frakcióvezető úr is, Keresztes László képviselő úr utalt, a képviselő-testület Kőbányán egyhangú szavazással támogatta a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást. A sajnálatos halálesetről már megemlékezett, úgyhogy én magam is elnézést kérek ezért a kiszólásért, de nem tudhatta miniszterhelyettes úr azt a szomorú tényt, hogy a képviselő úr sajnos akkor már nem élt.
A magyar kormány számára kiemelten fontos a nemzeti összetartozás, a nemzeti múlt és az ehhez tartozó jelentős helyszínek megőrzése. Tegyünk együtt egy újabb lépést a múlt nemes emlékeinek fennmaradásáért! Ennek érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását célzó törvényjavaslatot.
Szeretném megköszönni a frakciók támogatását, a hozzászólók arról biztosítottak bennünket, hogy az LMP-frakció és az MSZP-frakció támogatni fogja. Szeretném ezt megköszönni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
