DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/13659. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az általunk tárgyalt törvényjavaslat úgy módosítja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, hogy az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő, mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében eltörli a vízjogi engedélyezési kötelezettséget, és egy egyszerű bejelentést tesz kötelezővé. Az ilyen kutak csak talajvizet használnak, a rétegvizet nem érik el, így a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatásuk kisebb. Az említett bejelentési kötelezettség az újonnan létesülő és a korábban illegálisan létesített kutakra is vonatkozik, és ez utóbbi esetben nem kell bírságot fizetni a múltban elmulasztott engedélyezés miatt.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A módosítás hátterében az áll, hogy a bonyolult és költséges engedélyezési eljárások miatt az elmúlt évtizedekben nagyon sok engedély nélkül létesített, mezőgazdasági használatú kút jött létre. Ebből adódóan ma nem ismert pontosan a kutak száma, műszaki állapotuk, a belőlük kinyert víz mennyisége és minősége sem, pedig ezek az adatok elengedhetetlenek a hazai vízkészlet-gazdálkodás megtervezéséhez. A kútamnesztia és a kötelezően előírt bejelentés együttes célja ezen információk begyűjtése a gazdálkodók anyagi vagy adminisztrációs téren történő megterhelése nélkül.
A bejelentés tehát egyszerű és díjmentes lesz, ugyanakkor magával hozza azt a kötelességet, hogy a vízhasználóknak a bejelentést követően biztosítani kell a kivett vízmennyiség mérhetőségét. Az ehhez szükséges okoseszközöket az állam fogja biztosítani. Így kialakulhat egy olyan adatbázis, amelyből a hatóság, illetve a vízhasználók is tájékozódhatnak a rendelkezésre álló és a felhasznált vízkészletekről, illetve az egyes területen elérhető kutakról. Hosszú távon ez szolgálja a környezet és a gazdálkodók igényeit együttesen figyelembe vevő vízkészlet-gazdálkodás kialakítását. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
