ZSIGÓ RÓBERT,
ZSIGÓ RÓBERT,
ZSIGÓ RÓBERT, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kötelez semmire, amit elnök úr mondott, de igyekszem azért visszafogni magam.
A most előttünk fekvő javaslat tartalmilag ugyan rövid, de a családot, illetve a gyermekeket vállalók számára hatalmas mérföldkőnek számít. Kérem, engedjék meg, hogy mielőtt ismertetem a törvényjavaslat lényegét, röviden elmondjam, hogy hogyan is jutottunk el ezen a területen idáig.
Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben egy demográfiai értelemben is a csőd szélén álló országot vettünk át. Minden fontosabb demográfiai mutató a mélyponton volt. A családcentrikus magyar emberek, különösen a magyar fiatalok kevés lehetőséget láttak arra, hogy családot alapítsanak, gyermeket, főleg további gyermeket vállaljanak.
Ha röviden kellene összefoglalnom, azt tudom mondani, hogy 2010-re a magyar emberek elvesztették a jövőbe vetett hitüket és a bizalmat. A bizalomvesztés abból fakad részben, hogy az akkori baloldali kormányok a családok támogatását csupán segélyezésként fogták fel, ráadásul még a segélyezés mértékét is csökkentették akkor, amikor a gyes idejét egy évvel megrövidítették, a családi pótlék felső életkori határát 23 évről 20 évre csökkentették, vagy amikor felszámolták az első polgári kormány által elindított otthonteremtési támogatásokat.
Mindezek fényében egyáltalán nem véletlen, hogy az akkori adatok szerint soha olyan kevés házasságot nem kötöttek a párok, mint a szocialista kormányzás utolsó évében. A 2008-as ifjúságkutatás szerint a 15 és 29 év közötti korosztály mintegy 19 százaléka jelentette ki határozottan, hogy nem tervez gyermeket vagy további gyermeket, 8 százalékuk pedig a körülményektől tette volna függővé azt, hogy ezt megteszi-e. Vagyis minden negyedik magyar fiatal eleve lemondott a családalapításról, vagy feltételekhez kötötte annak egyáltalán a fontolóra vételét is. Ekkor a fiatalok anyagi okokra, lakásproblémákra és a munkakarrierre hivatkoztak mint a gyermekvállalást hátráltató tényezőkre.
Mindezek tükrében - élve a választóktól kapott felhatalmazással - 2010-ben úgy döntöttünk, hogy a gazdaság talpra állításával, egy munkaalapú társadalom felépítésével a világban egyedülálló családközpontú kormányzást valósítunk meg. Ennek célja a negatív demográfiai tendenciák megállítása, a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermekeket vállaló családok megerősítése és a családok otthonhoz jutásának segítése.
A család Magyarország legfontosabb erőforrása; minden magyar gyermek érték, akinek megszületése hozzájárul a nemzet megmaradásához. Alaptörvényünk is rögzíti, hogy Magyarország védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Mi hisszük, hogy család nélkül nincs jelen, és gyermekek nélkül nincs jövő. Sok mindenben lehet vita köztünk az Országgyűlésben, de azt gondoljuk, hogy ebben az ügyben, hogy Magyarország jövőjét a családok jelentik, nem kell hogy vitázzunk.
Tisztelt Ház! Fontos tisztáznunk, hogy mit is jelent a családbarát kormányzás. Egy olyan rendszert, ami segítséget, támogatást ad a családalapítás és a gyermekvállalás előtt álló akadályok lebontásához, és amelyben a fiatal párok reális lehetőséget kapnak arra, hogy gyermekvállalási terveiket megvalósíthassák. 2010 óta olyan rendszert építünk, amely kiszámítható, tervezhető és biztonságos, és amely Európában a legnagyobb támogatást nyújtja a családoknak. 2010 óta két és félszeresére nőtt a családtámogatások együttes összege.
A különböző családpolitikai támogatások valamennyi élethelyzetben segítik a magyar családokat, legyen szó a munka és a családi élet egyensúlyáról, az életkezdésről vagy éppen az otthonteremtésről. 2010 óta - hogy csak néhány példát mondjak - visszaépítettük a családtámogatási rendszerbe a gyes harmadik évét, családbarát adórendszert vezettünk be, átfogó bölcsődefejlesztési programot indítottunk. Első házasok kedvezményét adjuk minden fiatal házaspárnak két évig. Gyed extra révén a szülők akár dolgozhatnak is a gyermekük nevelése mellett. Diplomásgyeddel támogatjuk a felsőoktatásban tanulmányokat folytató, gyermeket vállalók életét.
Ezen intézkedéseken felül 2019-ben az első családvédelmi akciótervet is elindítottuk, amelynek intézkedései az idei év január 1-jétől léptek hatályba. Csak hogy néhány pillantást vessünk a számokra: a legnépszerűbb elemet, a babaváró támogatást közel 122 ezren, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását 30 ezren igényelték, emellett a különböző otthonteremtési programokkal - mint a CSOK, a falusi CSOK - több százezer embernek segítettünk abban, hogy biztos tető legyen a fejük felett.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, most tárgyalandó törvényjavaslat célja is az, hogy a gyermekes családok jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. A törvényjavaslat szerint tehát a csecsemőgondozási díj mértéke 2021. július 1-jétől a jelenlegi 70 százalékról 100 százalékra emelkedik, az ellátás összegét tehát a korábbi bruttó fizetés 100 százalékára emeljük, ennek köszönhetően a gyermekvállalás előtt álló dolgozó édesanyák jövedelme a szülési szabadság alatt sem csökken, sőt a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kapnak majd kézhez.
Az emelés nemcsak azokra a jogosultakra vonatkozna, akik a hatálybalépést követően igényelnék az ellátást, hanem azokra is, akiknek a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a hatálybalépéskor még fennáll, vagyis az emelés a folyó ellátásokat is érintené.
(23.10)
Az intézkedés révén a gyermeket tervező családok válláról így újabb terhet tudunk levenni. Célunk az, hogy Magyarországon a családalapítás, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés ne anyagi kérdés legyen, és hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Reméljük, hogy e cél elérése tekintetében megvitatják, majd a végén támogatni is fogják a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
