DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelyet kezükben tartanak, több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz és a jogrendszeri koherencia is érvényesüljön.
Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról! Elsőként a közjegyzőkről szóló törvény módosítására hívom fel a figyelmüket. A tervezett változtatásokat egyrészről a közjegyzői törvény gyakorlati alkalmazási tapasztalatai indokolják, másrészről a közhatalmat gyakorló közjegyzőkkel szemben fennálló közbizalom megőrzése és megerősítése.
A törvényjavaslat új alapokra helyezi a pályázati eljárás szabályait annak érdekében, hogy a közjegyzői álláshelyek hatékony, átlátható eljárás keretében, szakmai szempontokon nyugvó értékelési rendszer alapján kerüljenek betöltésre. A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos igazságügyi miniszteri hatásköröket, így a jövőben a területi kamara helyett a miniszter írja ki a közjegyzői pályázatokat a megüresedő vagy megüresedett közjegyzői álláshelyekre. Nem csorbulnak azonban a területi kamarák jogosítványai sem, hiszen mind a pályázati eljárás lefolytatása, mind a kinevezési javaslat elkészítése a kamarák hatáskörében marad.
A pályázati eljárás részletes szabályait igazságügyi miniszteri rendelet fogja meghatározni, amely a pályázó tevékenységének szakmai értékelési szempontjait a jelenlegi kamarai iránymutatás szintjéről jogszabályi szintre emeli. A törvényjavaslat célja, hogy a közjegyzői álláshelyeket az arra legalkalmasabb jelölt a lehető legrövidebb időn belül be tudja tölteni.
A közjegyzői székhelyek, álláshelyek közötti mobilitást szolgálja továbbá az a módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a már működő közjegyző másik megüresedő vagy megüresedett álláshelyre kérhesse az áthelyezését. Erről úgyszintén a területi kamara véleménye alapján a miniszter dönt. Az áthelyezés kiváltja a pályázati eljárást, és elősegíti, hogy tartós helyettes kirendelése helyett az adott székhelyre véglegesen kinevezett közjegyző biztosítsa az állampolgárok számára a közjegyzői eljárások teljes körű, folyamatos intézését.
A professzionális működés biztosítása érdekében a törvényjavaslat jelentős elmozdulást tartalmaz az egyéni közjegyzői működés irányából a közjegyzői irodák alapítása felé, jelenleg ugyanis 313 közjegyzői székhelyen mindössze 103 közjegyzői iroda működik, ezért az átláthatóságot biztosító cégszerű formába történő átalakulás a közjegyzők több mint felével szemben elvárásként fogalmazódik meg. Az egyszerűsített átalakulás lefolytatására a törvényjavaslat 2021. december 31-éig ad lehetőséget, mentesítve ez alól azokat a közjegyzőket, akik közeli nyugdíjazásuk miatt egyéni tevékenységi formában fejezhetik be szakmai pályafutásukat.
A törvényjavaslat megerősíti a miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait is: a jelenlegi kamarai iránymutatásokat felváltó kamarai szabályzatokkal kapcsolatban kiemelt szabályzat esetén előzetes jóváhagyási jogkört, nem kiemelt szabályzatok esetén utólagos ellenőrzési jogkört gyakorol majd.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényt is. A módosítás a korábban a bíróságokon, az Országos Bírósági Hivatalban és az igazságügyi szakértői intézményben foglalkoztatott, de már nyugdíjas igazságügyi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit, illetve a korábban az ügyészségeken foglalkoztatott, de már nyugdíjas, nem ügyész ügyészségi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és a nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit érinti.
A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságügyi szerv, illetve az ügyészség a nyugdíjas alkalmazottak számára, a költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően szociális és temetési segélyt, míg a közeli hozzátartozók számára temetési segélyt folyósítson.
Az igazságügyi szakértői intézményben igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban dolgozó jogi munkatársak foglalkoztatását érinti az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása, mely szerint a jogi munkatársak szükség esetén kamarai jogtanácsosként vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként is elláthatják a feladataikat a jövőben. Ez a módosítás az igazságügyi szakértői intézmény munkaerő-gazdálkodását és így a feladatellátás hatékonyságának növelését szolgálja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Az áldozatsegítés és az áldozatvédelem elsődleges feladata a bűncselekmény miatt felmerült egyéni hatások és költségek mérséklése, ami optimális esetben másodlagosan, össztársadalmi szinten is költségmegtakarítást jelent, javítja a társadalom mentális állapotát és humán erőforrásokat szabadít fel. A fentieknek megfelelően a kormány elkötelezett az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése mellett, az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése kiemelt cél.
Az állami áldozatsegítés rendszere kiterjedt, és folyamatosan bővül a rendszer kapacitása és az elérhető áldozatsegítési támogatások köre. A rendszert tovább erősíti a kiváló együttműködés más állami szervekkel, valamint az áldozatsegítésben érintett civil és egyházi szervezetekkel mind országos, mind pedig helyi szinten.
Az áldozatok számára az állam által felkínált, személyre szabott támogatások széles köre áll rendelkezésre a természetbeni segítségtől - például lelki támogatás, pszichológiai segítség - a pénzügyi segítségen át a jogi segítségnyújtásig. Mindenki számára van segítség. Ezzel együtt azonban továbbra is kihívás elé állítja az áldozatsegítőket az áldozatok minél szélesebb körének elérése.
A törvénymódosítás a már meglévő rendszer megtartása mellett bevezeti az áldozatok önkéntes alapú, közvetlen elérésének lehetőségét. Ily módon a rendőrség előtt ismertté vált áldozatokat hozzájárulásuk esetén az áldozatsegítő szakember minden esetben közvetlenül megkeresi, és számukra személyre szabott segítséget ajánl fel.
(19.40)
Természetesen az áldozat dönti el, hogy élni kíván-e a felajánlott támogatások valamelyikével vagy akár mindegyikével. Ezen nagy jelentőségű módosítás ismertetését követően engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a törvényjavaslatnak a jogalkotásról szóló törvényre vonatkozó módosítására.
A Nemzeti Jogszabálytár mint elektronikus jogszabálygyűjtemény az állampolgárok joghoz való hozzáférésének hatékony biztosítása érdekében lehetővé teszi a már kihirdetett jogszabályok szövegének, továbbá azok időállapot szerint egységes szerkezetű szövegének közzétételét.
Az elmúlt években az elektronikus jogszabálygyűjtemény és az ahhoz kapcsolódó informatikai infrastruktúra jelentős technikai fejlesztése következett be, és a minőségi jogalkotás folyamatának magasabb szintű kiszolgálása és a kormányzati döntés-előkészítési és döntéshozó folyamatok, valamint egyes kapcsolódó hatósági tevékenységek egységes és kizárólagos informatikai támogatása érdekében bevezetésre került az integrált jogalkotási rendszer.
A törvényjavaslat célja a megújult infrastruktúra miatt szükséges technikai változtatások átvezetése a jogrendszeren, különös figyelmet fordítva arra, hogy az önkormányzati autonómia változatlan tiszteletben tartása mellett a megjelenő jogszabályszövegek megfelelősége továbbra is biztosított legyen.
Az integrált jogalkotási rendszer jegyzők általi alkalmazása jelentős adminisztratívteher-, illetve bürokráciacsökkentést eredményez a közvetlen elektronikus feladatellátás és dokumentumtovábbítás lehetőségének biztosításával.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat része az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása is. Fontos kiemelni, hogy a módosítás az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére került bele a törvényjavaslatba, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát érinti elsődlegesen.
A törvényjavaslat alapján módosul a hivatal vezetésére, valamint a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványára vonatkozó rendelkezése. Ezen jogkörök a főtitkár helyett az Országgyűlés által megválasztott alapvető jogok biztosát illetik meg. Emellett a törvényjavaslat rögzíti, hogy a főtitkár az alapvető jogok biztosa vezetése alatt a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fontos elemét képezi továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása. E két törvény szabályozása mindig is egymásra épült, és fontos, hogy e két törvény tartalma összhangban álljon egymással, ezért azok most is együttesen kerülnek módosításra.
Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria, amellett, hogy bíróságként dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, vagyis ítélkező tevékenységet folytat, biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Vagyis ítélkező tevékenységét úgy gyakorolja, hogy nem jogszabály, hanem maga az Alaptörvény ruházza rá a bíróságok jogalkalmazásának egysége biztosításának feladatát. Az Alaptörvény szerint ez a feladat, ami minden más bíróságtól megkülönbözteti, ez teszi a Kúriát Kúriává.
Másképp szólva, a Kúria attól Kúria, hogy az Alaptörvényen alapuló formális, normatív jogegységesítő szerepe van, egyedi döntései is kötelezőek, a jogegységi és jogegységi panasz határozatai megkerülhetetlenek. Ez egy olyan feladat és felelősség, amelyet nem lehet átruházni, megosztani, szétteríteni.
A jogegység minden polgárt, minden jogi személyt, minden jogalanyt érintő, alapvető és teljesen konkrét követelmény. Biztosítása alapvető jogállami parancs. Az új szabályozás ennek az alapvető alkotmányos értéknek az érvényesülését kívánja megerősíteni; ennek a megerősítésnek az érdekében tovább kívánja fejleszteni a jogegységi panaszokra vonatkozó szabályozást, melyben az eljárási feltételek és az egyes eljárási kérdések jelenleginél pontosabb rendezése valósul meg.
Az országosan egységes ítélkezés, ami röviden annyit jelent, hogy a hasonló ügyeket az ország különböző bíróságai hasonlóan ítéljék meg, részben a törvény előtti egyenlőség feltétlen alkotmányos követelményét garantálja, de egyben biztosítja a jog kiszámíthatóságát is. Mindkettő olyan érték, melyek eléréséért és fenntartásáért az államhatalom valamennyi gyakorlójának, a törvényhozónak, a bíróságoknak és a végrehajtó hatalomnak folyamatosan tennie és cselekednie kell. Ezért is készítettük el a mostani módosításokat. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogalkalmazás kiszámíthatósága a jogbiztonság része. A jogbiztonság ugyanakkor a jogállamelv egyik fő alkotóeleme.
Mint ahogyan az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, a jogbiztonság lényege egy oldalról az, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. Másrészt a jogbiztonság az állam, elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Ez szintén több alkotmánybírósági határozatban rögzítésre került. A jogbiztonság az alkotmánybírósági értelmezés szerint tehát nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Mindezeket az Alkotmánybíróság működésének első, a jogrendszert formáló időszakában fektette le, de ezt a gyakorlatát az Alaptörvény hatálybalépését követően is megerősítette.
A törvényjavaslat bírósági szervezetet érintő módosításainak fontos tárgyköre a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének jogállása. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szabályozása szerint a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének nincsenek eredeti, a jogszabály által biztosított hatáskörei. A Kúria elnökére ruházott egyes hatásköröket gyakorolhatják a Kúria szervezeti és működési szabályzatában meghatározott terjedelemben és mértékben. Az elnökhelyettesek és kollégiumvezetők elsősorban ítélkezési feladatot látnak el, és csak kivételesen kaphatnak igazgatási feladatokat, ezért esetükben nem feltétlenül szükséges, hogy a megbízási idejük összhangban álljon a Kúria elnökének megbízási idejével. Ezzel szemben a főtitkár és a főtitkárhelyettes esetén ez az összehangolás a zavartalan együttműködés, végső soron a Kúria elnökére ruházott felelősség viselése szempontjából elkerülhetetlen.
A törvényjavaslat ezért gondoskodik arról, hogy ennek az összhangnak a kialakítása ne a jogszabályon múljon: a két, kifejezetten delegált igazgatási feladatokat ellátó vezető megbízási idejét a Kúria elnökének megbízatásához igazítja. Gondoskodik arról is, hogy a Kúria elnöke megbízatási idejének lejártakor az új, megválasztott elnökkel összhangban lehessen gondoskodni a működés folyamatosságáról.
A törvényjavaslat várható elfogadása, kihirdetése és a 2021. január 1-jei hatálybalépése kizárja, hogy a szintén január első napjaiban esedékes elnökváltás során a szabályait alkalmazni lehessen, ezért erre az esetre átmeneti szabályt kellett alkotni: a főtitkári és főtitkárhelyettesi álláshelyek a kiírt pályázatok elbírálásáig megbízással is betölthetők.
Tisztelt Országgyűlés! A bírósági szervezeti törvény és a bírák jogállásáról szóló törvény módosításának következő csomópontjai az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró beosztására, jogállására vonatkozó szabályozás.
A bírák igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztásának több évtizedes hagyománya van. Ezenfelül az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti módosításnak köszönhetően az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztás mellett a közigazgatási ügyszakban ítélkező bíró beosztható az úgynevezett érintett szervhez is.
Ezek az érintett szervek: az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, ügyészség, központi államigazgatási szerv, amelyek közé tartozik például az igazságügyért felelős minisztérium is -, valamint fővárosi és megyei kormányhivatal.
Tekintettel arra, hogy mind az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba való bírói beosztás, mind az érintett szervhez történő, a közigazgatási ügyszakban eljáró bíró beosztása megegyezik abban, hogy a beosztásra kerülő bíró az ítélkezés során szerzett tapasztalataival segítheti a felsorolt szervek munkáját, ugyanakkor emellett a bíró pedig fontos munkatapasztalatot szerezhet az érintett szervnél, nem indokolt a bírák között a beosztás szempontjából különbséget tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A választottbíráskodásról szóló törvényt érintő módosításokra is indokolt kitérni. Ezek a módosítások a hatékony és a felek igényeihez jobban alkalmazkodó vitarendezési lehetőségek kiteljesítését szolgálják.
A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek. Az adott esetben nemzetközi elemeket is tartalmazó bizalmi vagyonkezelési szerződések vonatkozásában ugyanis a választottbírósági eljárás kifejezetten előnyös alternatív vitarendezési mechanizmust jelent, például a joghatósági kérdések leegyszerűsödése vagy az eljárás nyelvének szabad megválasztása miatt.
A módosító javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a választott bíróság elnökségi tagját a felek saját akaratukból választott bírónak jelölhessék, ami a felek rendelkezési jogának kiszélesítését eredményezi.
(19.50)
Tisztelt Ház! Ha fellapozzák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, láthatják, hogy módosulnak az örökbefogadással kapcsolatos szabályok is. A javaslat egyértelmű szándéka, hogy egy gyermek számára legmegfelelőbb, legnagyobb jogi és érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodási formaként a házastársak általi örökbefogadást részesítse előnyben. Figyelemmel arra, hogy az örökbefogadás egy családpótló intézmény, a hatályos jogszabályok a gyermek érdekében jelenleg is megfogalmazzák azt a zsinórmértékül szolgáló szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni.
Ezt a szabályozási irányt erősíti az önök előtt lévő törvényjavaslat, amely szerint úgy módosulna a törvény, hogy a főszabály szerint a gyermek családban történő nevelkedése érdekében, a rokonok vagy szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével, gyermeket csak házaspárok fogadhatnak örökbe, vagyis örökbe fogadó szülő csak egy házasságban élő nő és férfi lehet. Ugyanakkor kivételes esetben továbbra is mód van arra, hogy valaki gyermeket egyedül örökbe fogadjon, de az örökbefogadás előtti eljárásban az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága megállapításához a családpolitikáért felelős személy, miniszter előzetes hozzájárulására van szükség.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a fenti módosítások mellett kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége ugyanakkor abban áll, hogy reagálnunk kell egyes élethelyzetekre, vagy például egyes fejlesztések megvalósulási ütemére. Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítások közül kiemeljek néhányat.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült egyes kérdések rendezése, valamint pontosító szabályok megalkotása. Ezek a módosítások a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást, a bírósági adósságrendezést, az adós csődvédelmét és a sikeres adósságrendezést lezáró bírósági mentesítést érintik.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény kapcsán a törvényjavaslat a cégeljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartás fejlesztése, valamint a cégkapu-regisztrációnak a cégalapítás folyamatába való integrálása érdekében szükséges fejlesztések elvégzésének határidejét későbbi időpontban határozza meg. Ennek oka, hogy a fejlesztések nagy volumenűek, és azok elvégzésére most nincs lehetőség.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény elfogadásával a tisztelt Országgyűlés megteremtette annak lehetőségét, hogy Csornán járásbíróság, Balatonfüreden pedig törvénykezési hely létesüljön. Egy település számára mindig nagy jelentőséggel bír, hogy ott ítélkezés is folyhasson, és az ítélkezés méltó körülmények között történjen. Ehhez megfelelő épületek, infrastruktúra szükséges, ezért a törvényjavaslat a járásbírósági és a törvénykezési hely működése megkezdéséhez további egyéves felkészülési időt biztosít.
Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőt: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
