FENYVESI ZOLTÁN,
FENYVESI ZOLTÁN,
FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! 1995-ben az Európai Unió Barcelonában meghirdette új mediterrán politikáját. A barcelonai folyamat kiindulása legfőképp az volt, miszerint több európai tagállam úgy érezte, hogy az integráció túlzottan a kelet-európai új demokráciák felé fordult, elhanyagolva a Földközi-tenger államaival kiépített és fejleszthető kapcsolatokat. Az új irányvonal talán számunkra, kelet-európaiak számára akkor nem volt egészen elegáns kezdeményezés, viszont néhány év elteltével az Unió teljes jogú tagjai lehettünk, így a mediterrán partnerekkel kötött uniós megállapodások haszonélvezői is lettünk.
Mára az EU-nak partnerei a Maghreb országai, így Marokkó, Tunézia és Algéria, de szoros az ilyen irányú együttműködés Egyiptommal, Jordániával vagy éppen Izraellel is. Hangsúlyos szerepe van a megállapodásban a kultúrák közötti megértés növelésének és ezzel a társadalmi kapcsolatok megerősítésének is. Gazdasági síkon a fő cél a szabadkereskedelmi övezet kialakítása az EU és partnerei, illetve a mediterrán partnerek között.
Magyarország és Tunézia kiemelt partnerei egymásnak, politikai kapcsolataik rendezettek, folyamatosak. Az elmúlt években a két ország közötti kereskedelmi forgalom folyamatosan nőtt, a 2018. évre elérte a 154 milliárd dollárt. A legjelentősebb kétoldalú megállapodásaink a tavalyi évben a kultúra, az oktatás és a hulladékgazdálkodás terén köttettek.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát azt a jegyzőkönyvet hivatott ratifikálni, amely szerint Horvátország 2013-as uniós csatlakozása következtében a Tunéziával kötött euromediterrán megállapodás szerződő felévé válhat. Mind déli szomszédunk támogatása, mind a Tunéziával közvetlenül, illetve a megállapodás keretében is fennálló jó kapcsolataink miatt a nemzetközi szerződés elfogadását javasoljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
