ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Hadd kezdjem azzal, hogy alapvetően egyetértek Molnár képviselő úrral, bár talán nem fogok ennyire finoman fogalmazni.
Azzal szeretném kezdeni, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy amit önök most csinálnak, az egy pánikkormánynak a pótcselekvése. Nem készítették fel az országot a járvány második körére; nem csináltak semmit a nyáron; összeomlás szélén áll az egészségügy, az oktatás, és közben növekszik a munkanélküliség, csökken a gazdaság teljesítménye; éppen most hosszabbították meg a lezárást újabb hónapokra. (Nacsa Lőrinc közbeszól. - Az elnök csenget.)
Azt kell mondanom tehát, tisztelt Ház, teljesen nyilvánvaló, hogy lenne önöknek fontosabb dolga most, amikor egy világjárvánnyal kell küzdeni. És mit tesznek önök ehelyett? Ehelyett tömik az Országgyűlést törvényjavaslatokkal, mégpedig olyan törvényjavaslatokkal, amiknek csak az a funkciója, hogy itt is, ott is egy kis pénzt még a haveroknak lehessen osztani.
Mert miről szól ez a törvényjavaslat? Csodálatosan beszélgettünk itt a magyar filmről, mindannyian nagy tisztelői vagyunk. Na, ez a törvényjavaslat erről nem szól. Ennek a törvényjavaslatnak kizárólag az a célja, hogy több pénzt hagyjon a külföldi filmes vállalkozások, és ami ennél is fontosabb önöknek, az önök haverjai zsebében. Az, hogy mi ez a kör, azt elég világosan mutatja az Antenna Hungáriának a sok millió forintos filmmegrendelése, ahol, hogy, hogy nem, Habony Árpád baráti köre tűnik fel a háttérben, és nagyon sok ilyen történetet ismerünk.
Mi történik most? Az adófizetők zsebéből, hiszen a be nem fizetett adó is természetesen az adófizetők pénze - bár ezt most éppen megpróbálják majd megváltoztatni az Alaptörvényben, de ettől ez még az igazságon semmit nem változtat -, ebből több pénzt hagynak ott a reklámvállalatoknál, amelyek aztán igazán nem kulturális intézmények. Több pénzt hagynak ott azoknál a filmipari beszállítóknál, amelyeknek egy jelentős része egyébként szintén önökhöz kötődik ilyen vagy olyan módon; és emellett a propagandaminisztérium irányítása alá rendelik az artmozikat. Ez az, ami most önöknek fontos a válság idején. Ez fontos önöknek akkor, amikor naponta több ezren fertőződnek meg, és amikor naponta közel százan halnak meg. Azt kell mondanom, hogy ez szégyen, ez az ország, a választópolgárok cserbenhagyása.
Mit kellene ehelyett tenniük inkább? Hadd adjak tanácsokat, ha már maguktól nem képesek erre. Bevezetni az ingyenes és tömeges tesztelést, amit ha megtettek volna korábban, akkor nem szabadult volna el a járvány, de még most sem lenne késő, hogy legalább a károkat csökkenteni lehessen. Meghosszabbítanák az álláskeresési támogatást, és direkttámogatást nyújtanának azoknak az embereknek, akik elvesztették az állásukat. Újraindítanák az állami bérpótlékrendszert, és nemcsak 50 százalékkal, és nemcsak a vendéglátóknak és persze az önöknek szintén kedves szállodásoknak, nemcsak a haveroknak, hanem a gazdaság egészének, az iparnak is. Azonnal támogatást nyújtanának a nyugdíjasoknak és a családoknak, és minden embert tényleg ellátnának influenzaoltással. Azt mondta a miniszterelnök, maga kezdeményezte ezt, csak könnyű úgy ingyenes influenzaoltást adni, hogy egyébként meg nincs influenzaoltás. Ez lenne az önök dolga.
Értem, hogy sokkal kellemesebb egyébként egymás közt kedvezményeket osztogatni, sokkal kellemesebb egymást jó anyagi helyzetbe hozni, mint a válsággal foglalkozni, de nem ez az önök feladata. Végre józanodjanak ki, és foglalkozzanak azzal, ami a kormány dolga ilyen időszakban! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
